idős néni, nyugdíjas, nyugdíj (Array)
Gazdaság

A magyar fiatalok a halálra inkább számítanak, mint nyugdíjra

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 10. 11. 09:09

A 30 év alattiak azt hiszik, sosem lesznek nyugdíjasok, mert várható életkoruk és a nyugdíj kezdete egybeesik.

A KSH adatai alapján a magyar 65 évesek átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött évvel számolhatnak, várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel nőtt. Ennek ellenére a legfiatalabb aktív – 20 és 29 év közötti – korosztály tagjai rendkívül pesszimisták életkilátásaikat illetően.

A magyar fiatalok a várható élettartamukat, illetve a nyugdíjba vonulásuk időpontját is 68,8 évre teszik, egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre. Az NN Biztosító reprezentatív, online kutatása szerint a fiatalok pesszimizmusa szembeszökő, mert a demográfiai adatok ellentétben állnak várakozásaikkal.

A KSH szerint Magyarországon 2013-ban a nyugdíjas kort megélő, 65 éves férfiak átlagosan plusz 14,5 év, a nők pedig plusz 18,4 év várható élettartammal számolhattak. A tendencia egyértelműen növekvő: 1991 és 2013 között a 65 éves férfiak várható élettartama 2,4, míg a nőké 2,8 évvel növekedett.

Az idősebbek realistábbak

Minél közelebb ér valaki a nyugdíjas korhoz, annál pozitívabban ítéli meg saját életkilátásait. Bagyánszki Éva, az NN Biztosító kutatási vezetője szerint a harmincasok a legfiatalabbakhoz hasonlóan pesszimisták, de a negyvenesek már 70, az ötvenesek 71 éves várható életkorral számolnak.

Azonban még a viszonylag optimista ötvenesek is legalább egy évtizeddel alábecsülik várható életkorukat.

A várható élettartam növekedésének komoly társadalmi hatásai lesznek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint már 2015 végén is 2,17 millió nyugellátásban részesülő magánszemély élt Magyarországon, ám a várakozások szerint ez a szám – az aktív népesség számának csökkenésével párhuzamosan – tovább növekszik majd.

Ezt támasztja alá, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Azaz az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya a magyar lakosságon belül megduplázódik.

Nyugdíj lesz, csak kevesebb

A várható élettartam miatti – téves – pesszimizmus magyarázhatja, hogy a fiatalok nem takarítanak meg nyugdíjas korukra. A biztosító kutatása szerint a nyugdíjcélú megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya a kor előrehaladtával fokozatosan csökken: a 20-29 éveseknél még 67 százalék, a 40-49 éveseknél viszont már csak 46, az 50-65 éveseknél pedig 42 százalék.

Pedig nem csak demográfiai érvek szólnak a mielőbbi döntés mellett. Minél előbb kezdünk el nyugdíjunkra félretenni, annál alacsonyabb rendszeres megtakarítással tudunk jelentős nyugdíjvagyont felhalmozni

– tette hozzá Bagyánszki Éva.

A biztosító szakemberei az EU nyugdíj-prognózisa alapján úgy számolnak, hogy a demográfiai változások miatt jelentősen csökkenni fog az állami nyugdíj: 2050-ben, mikor egy mai kora harmincas nyugdíjba vonul, a jelenlegi induló átlagnyugdíjnak mindössze 79%-át, a ma húszévesek 2060-ban pedig csupán 75%-át fogják megkapni.

A fizetésekkel összevetve a szakadék még nagyobb: harmincasoknál az induló nyugdíj az átlagfizetések 65,6%-a, húszasoknál 62,3%-a lesz. Azaz a mostani húszasoknak, harmincasoknak az aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, és a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentősek meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat – legalább másfél évtizeden át.

Ráadásul a fiatalok gondolják leginkább úgy, hogy idősebb korukban nem akarják visszafogni költéseiket. Az NN kutatása szerint 58 százalékuk nem kíván kevesebbet költeni ruházkodásra, 63 százalékuk nem fogná vissza a szórakozásra és utazásra költött pénzösszegeket, és mindössze 13 százalék költene kevesebbet élelmiszerre, mint aktív korában.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.