2016 júniusában az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a KSH második becslése szerint (elsőre is így becsültek). A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal.
2016 első hat hónapjában a termelés 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2016. júniusban az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 2,4 százalékkal csökkent. Májusban egyébként még 9,2 százalékos növekedést mért a KSH éves szinten, de az előző hónaphoz képest akkor is csökkenés volt, 0,7 százalékos.
Az ipari export volumene 0,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alág közül a 38 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 2,4 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyhetedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 9,9 százalékkal nőttek.
Az ipar belföldi értékesítése 4,1 százalékkal csökkent, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6%-kal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 0,2, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 1,2 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 5,3 százalékkal visszaesett 2015 júniusához viszonyítva.
Részletek
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés háromban csökkent, a többiben 0,7 és 19,7% közötti mértékben emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
- A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása 3,2 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 2,1 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,6 százalékkal bővült.
- A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az iparág alágazatainak többségében a kibocsátás nőtt, a két legnagyobb alágazat közül a jelentősebben, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásában 11,5, a kisebbikben, a híradás-technikai berendezés gyártásában 13,3 százalékkal. Kiugróan, 30 százalékkal bővült az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása alágazat.
- A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés több mint 10 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,7 százalékkal nőtt. Az alág tíz alágazatából hétben 2,3 és 31% közötti volumenbővülést, háromban 7,8 és 26,0% közötti visszaesést mértünk. A legjelentősebb (az alág termelésének 24 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,9 százalékkal emelkedett, a legnagyobb mértékben pedig az alág kibocsátásából 12 százalékkal részesedő takarmánygyártás nőtt (31,0%).
- A kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 19,7 százalékkal bővült, mindkét értékesítési irányban növekedés volt.
- Folytatódott a termelésnövekedés két kisebb súlyú alágban is: a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 5,5, az egyéb feldolgozóiparé 3,2 százalékkal emelkedett. Az utóbbi alág legnagyobb – közel egyharmad részt képviselő – szakágazata, az orvosi eszközök gyártása 10,1 százalékkal nőtt.
- 1,6 százalékos csökkenést mértünk a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, ebben a magas bázis hatása is szerepet játszott.
- Az alágak közül a legnagyobb mértékben (29,7% ) a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a motor, turbina gyártása szakágazat visszaesése következtében.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,6 százalékkal csökkent, ezen belül az új belföldi rendeléseké 1,9 százalékkal nőtt, míg az új exportrendeléseké 3,3 százalékkal visszaesett 2015 azonos hónapjához képest. Az összes rendelésállomány 5,0 százalékkal meghaladta a 2015. júniusit.
2016. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,6 százalékkal nőtt, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,4 százalékkal csökkent.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,2 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (3,6%) és Közép-Magyarországon (2,3%) csökkent. A többi régióban 0,7 és 16,7% közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobbat Dél-Dunántúlon.
