2016. február–áprilisban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 294 ezer fő volt, 153 ezer fővel (3,7 százalékkal) több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Kiemelték, hogy a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 65,6 százalékra emelkedett, a férfiak foglalkoztatási mutatója javult nagyobb mértékben.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 256 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,8 százalékponttal, emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 4,4 százalékkal, 2 millió 316 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 3,5 százalékponttal, 72,2 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,6 százalékkal, 1 millió 939 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 59,1 százalékra javult.
A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 290 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal, 27,0 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 81,4 százalékra, utóbbiaké 5,1 százalékponttal, 48,9 százalékra.
A 20–64 éves korcsoportnál – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 70,6 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 77,8, a nőknél 63,5%.
Munkanélküliség
2016. február–áprilisban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 73 ezer fővel, 265 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 5,8 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és esetükben a javulás is nagyobb mértékű volt.
2016. február–áprilisban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 45 ezer fővel, 139 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,0 százalékponttal, 5,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 29 ezer fővel, 125 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 6,0 százalékra mérséklődött.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,7 százalékponttal, 14,2 százalékra csökkent, de a munkanélküliek 18,2 százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,6 százalékponttal, 5,2 százalékra, utóbbiaké 1,2 százalékponttal, 5,0 százalékra.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2016. április végén az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 18,5 százalékkal, 338 ezer főre csökkent.
NGM
A Nemzetgazdasági Minisztérium így kommentálta a friss statisztikát: újabb rekordot döntött a foglalkoztatottság. A beérkezett adatok egyre jelentősebb foglalkoztatásbővülést mutatnak, ami főként a versenyszféra létszámnövekedésének köszönhető. A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar reformoknak, így például a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. (Itt érdemes visszakanyarodni ahhoz, hogy mi van a statisztika mögött, és hogy a reformok valóban működnek-e.)
Elemzők
A nyári idénymunkák még tovább csökkenthetik a munkanélküliséget, amely az év egészében 1,0 százalékponttal is alacsonyabb lehet a tavalyi 6,8 százalékosnál – kommentálták a KSH csütörtökön kiadott foglalkoztatási adatait az elemzők.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a szezonális tényezők már áprilisban is éreztették hatásukat, a nyári munkák megjelenésével a munkanélküliségi ráta rendszerint csökkenést mutat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az elsődleges munkaerőpiac egyre több munkaerőt volt képes felszívni, ami látszik a bérek emelkedésében is.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen alacsony munkanélküliséget utoljára 2004 júniusában mérhettek, de akkor még jóval alacsonyabb volt munkaerő-piaci aktivitás. A munkaerőpiac ennek megfelelően hosszú évek óta a legfeszesebbnek mondható, ami néhány ágazatban már effektív munkaerő-hiányt jelent.
