Gazdaság

„Magyarországon stabil diktatúra van, minden Orbán Viktortól függ”

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 04. 20. 19:13

Ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni

– utalt a Fideszre egy Bill Clinton-idézettel Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter egy gazdasági konferencián.

Magyar gazdaság: sikertörténet vagy lecsúszás?

“A magyar gazdaság 2016-ban – helyzetértékelés és kilátások” címmel szervezett konferenciát a Republicon Intézet szerdán az A38 hajón. Az első szekció előadói Palócz Éva, a Kopint-Datorg igazgatója, Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Csillag István volt gazdasági miniszter, és Vértes András a GKI igazgatója voltak. A meghívott előadók tízperces beszédet tartottak, utána kérdésekre válaszoltak. A moderátor Mészáros Antónia volt. Tudósításunk az első szekció alapján készült.

A konferenciára meghívott közgazdászok összességében egyetértettek a magyar gazdaság állapotát illetően, bár a hangsúlyokat némileg máshová helyezték. Szerintük ma alapvetően rossz irányba mennek a dolgok a gazdaságban és a társadalomban, és bár kétségtelenül vannak pozitív pénzügyi mutatók (pl. külső nettó adósság csökkenése, devizahitelek kivezetése, túlzott deficit eljárás elkerülése), amelyek a kormánynak köszönhetők, összességében Magyarország nem úgy, és nem olyan szerkezetben fejlődik, mint a régió többi országa, viszont a többiek hasonlóan.

Vértes András fogalmazta meg ezt a legpontosabban: szerinte a kormány rossz eszközökkel érte el a gazdasági növekedést, piacellenes magatartással, a jogállam szétverésével, a társadalmi ellentétek tudatos szításával. Végeredményben a gazdasági növekedést a társadalmi béke feláldozásával érte el a kormány.

Kádár János is nagyot csettintene

A legélesebb kritikát az elsőként felszólaló Csillag István adta, aki szerint a kormány nem az emberek javát, hanem az emberek javait akarja. Éles szavakkal bírálta a kormányt, úgy vélte:

Magyarországon stabil diktatúra van”,

hiszen a javak totális újraelosztása előtt nincs semmiféle akadály, minden Orbán Viktortól függ.

Csillag szerint a kormány úgy alakítja a törvényeket, hogy a kiválasztott üzleti körnek jó legyen, és mindenki másnak rossz. Nullára redukálódott a jogbiztonság és a tulajdon tisztelete. Politikailag az egycentrumú irányítás szilárdult meg, nem a demokrácia. Erre példa, hogy a kormány már a Parlamentet is kikerüli a költségvetés elfogadásakor.

Ha Kádár János élne, elismerően csettintene erre a teljesítményre, mondta Csillag.

A volt gazdasági miniszter szerint a kormányt három kedvező nemzetközi folyamat is segíti. Ezek:

  • a világban most pénzbőség van,
  • Magyarország uniós tag (jönnek a milliárdok),
  • és a multik stabilizálják a magyar gazdasági növekedést.

A Medgyessy-kormány gazdasági minisztere szerint, európai utolsóként jöttünk ki a válságból. A reálbérekben idén fogjuk elérni a 2007-es szintet. A termelékenység sem javult, sőt, az árfolyam és a bérek alacsonyan tartása révén tudjuk csak szinten tartani, mondta.

Budapest, 2015. január 22.
Csillag István korábbi gazdasági miniszter a Világgazdaság gazdasági napilap 2015: Átrendeződő piacok, új tulajdonosok címmel megrendezett évindító konferenciáján az Aquincum Hotel Budapest szállodában 2015. január 22-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A versenyszféra beruházásai nem hogy nőttek, hanem csökkentek, és valójában csak 50 ezer új munkahely létesült piaci alapon hat év óta, mondta. A közmunka nem tekinthető munkahelynek, hiszen csak azért találták ki, hogy kedvezőbb legyen a statisztika. A valós munkanélküliség 9 százalék körül lehet, nem pedig 7 százalék. Csillag azzal zárta előadását, hogy szerinte a rendszerváltás óta ez az első nemzedék, akiknek rosszabb lesz a sorsa, mint az előzőké.

Szerinte fontos, hogy a kormányok stílusa nyomot hagy az emberek gondolkodásában, viselkedésében is. Most azt látjuk, hogy ez egy macsó, bezárkózó kormány, amely végeredményben egy macsó, bezárkózó társadalmat épít.

Egész Magyarország Felcsúttá változott, emelte ki Csillag István.

Monetáris politikában pozitívabb a kép

Palócz Éva, a hangzatos jelszavakon túl, a kormány 2011-es konvergenciaprogramját hasonlította össze a mai számokkal. Kimutatta, hogy a kormány vállalásai alapján tavaly több mint 25%-kal kellett volna magasabbnak lennie a GDP-nek 5 év alatt, de ez csak 10% lett. Negatívumként emelte ki, hogy nálunk a legmagasabb Európában az adóék (a munkáltató teljes költsége a munkaerőn), az újraelosztás egyenlőtlensége, a dolgozó szegénység (amikor valakinek van munkahelye, de nem tud megélni), illetve azt, hogy az oktatásból vonták ki a legtöbb forrást.

Palócz elmondta: nagyon magas a bürokrácia költsége régiós összevetésben, a GDP 6 százalékát költi magára az állam, míg a többi visegrádi ország 3-3,5%-ot, a különbözet nagyjából 800 milliárd forint. A szegények aránya nagyon megnőtt a társadalomban. 2005-ben csak a 9., 2016-ban már az 5. legszegényebb ország voltunk az Európai Unióban. Szerinte a bérek emelkedése várható a munkaerőhiány miatt, ami nullához közeli infláció mellett biztosan fogyasztásnövekedést generál. A monetáris politikáról szólva elmondta: a pénzügyi indikátorok alapján már régen felminősítették volna Magyarországot, a politikai és üzleti környezetben lévő kockázatok miatt azonban ez késett.

Nem a magyar reformok működnek, hanem az uniós támogatások

Az egyik legfigyelemreméltóbb előadást Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár tartotta, aki az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt 1998-99 között (illetve a Budapesti Corvinus Egyetem rektora 2000-2003 között). Ő azzal kezdte, hogy hamis az a nézet, miszerint az Orbán-kormány egy virágzó gazdaságot tett tönkre. Szerinte inkább az a gond, hogy nem kerültünk ki a negatív gazdasági helyzetből, sőt, sokkal mélyebbre kerültünk bele, mint korábban, és ennek sokkal tartósabb okai vannak, mint az elmúlt 5-6 esztendő.

Chikán a gazdasági növekedésről csak annyit mondott: nem a magyar reformok működnek, hanem az uniós támogatások.

Chikán – szűkebb szakterületén maradva – a versenyképességet, annak látványos visszaesését emelte ki. Azt mondta, 2001-ben a legmérvadóbb versenyképességi listán a 29. helyen voltunk, 2015-re viszont lecsúsztunk a 63. helyre. Ami ezt árnyalja, hogy a régió országai is lefelé mennek versenyképességben, ám Magyarország 2010 óta a legnagyobb mértékben az állami intézményekbe vetett bizalom, és az üzletemberek közérzete tekintetében zuhant. Nyilván nem függetlenül attól, hogy a feketegazdaság, a korrupció egész ágazatokat ejtett foglyul. A kormány szerepe a kialakult helyzetben tevőleges, mondta.

Budapest, 2012. október 4.
Chikán Attila közgazdász, egyetemi docens beszél a Menedzserek Országos Szövetségének Gazdasági Bokszutca című rendezvényén az UniCredit Bank Zrt. épületében 2012. október 4-én.
MTI Fotó: Kovács Attila
MTI Fotó: Kovács Attila

Magunkra csukjuk a reteszajtót

Chikán azt mondta, amióta az eszét tudja, a magyar gazdasággal mindig is probléma volt, ezért kutatóként külföldön mindig fejmosást kapott. Például 30-40 éve, a KGST idején, amikor – szovjet szempontból – túlságosan liberális gazdaságpolitikát folytatott az ország, mondta. Ám mindig meg tudtuk valahogy magyarázni és védeni a külföldieknek, hogy mi zajlik nálunk. Néhány éve azonban elvesztettük a fonalat, sem a hazai, sem a külföldi kutatók nem értik, mi folyik Magyarországon.

Értékelése szerint az a legkártékonyabb egy társadalomban, ha az emberek fejében történik valamiféle igazodás a hatalomhoz, és most éppen ez történik. Szerinte egy komplett vállalkozói generáció nőtt fel úgy, hogy természetesnek veszik az uniós támogatások meglétét, illetve a politikai hátszelet az ezekhez való hozzáférésben. A verseny és az egyenlő esélyek szavak ki lettek iktatva a kormány szótárából, arról már az üzletemberek sem beszélnek szűk körben, mert hát minek is.

Az egyetemi tanár felvillantott egy példát, hogy a fentiekkel szemben milyen trendek vannak a világban, miről beszélnek Nyugaton a konferenciákon, amelyeken részt vesz.

Robotika, hálózatos gondolkodás, megosztott gazdaság, ezek foglalkoztatják ma a világ vezető üzletembereit.

Chikán szerint a kormány legnagyobb bűne, hogy nem veszi figyelembe a globális trendeket, amelyek ma a világban vannak. Sőt, a kormány azokat az eszméket is védi, amelyek korábban hibának minősültek. Abszurd, amikor egy kormányzati szereplő szájából például azt halljuk, hogy a korrupció a nemzeti középosztály megerősítése miatt kell.

Ez már annak a jele, hogy bezárkózunk, emelte ki Chikán.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.