Budapest, 2012. április 13.
Résztvevők a Holdudvar szórakozóhely szezonnyitó rendezvényén a Margitszigeten. 
MTI Fotó: Soós Lajos
Gazdaság

Vége a nők ingyen bulijának, de miért jó ez nekünk?

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 01. 13. 19:03

Körülbelül két éve robbant ki a “nők ingyenbulijáról” szóló közéleti vita. Teczár Szilárd 2013 tavaszán indított eljárást a Doboz nevű szórakozóhely ellen, amiért az diszkriminatív és a nőket megalázó módon csak a férfiaktól szed belépőt a bulikra.

Teczár az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult, amely igazat adott neki, és novemberi határozatában kijelentette, hogy ha a Doboz nem fordul bírósághoz, 30 napon belül köteles a nőktől is belépőt szedni. A Doboz továbbra sem szedett belépőt a nőktől, majd az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal.

A testület a napokban hozott határozatot, amelyben nem találta megalapozottnak a Doboz által benyújtott indítványt, és mindenkire kiterjedő hatállyal döntött:

A szórakozóhelyek nem alkalmazhatnak nemi alapon eltérő belépődíjakat.

Az ügyben rengeteg szakmai hozzászólás és publicisztika született pro és kontra, a Doboz egy időben pedig Facebook-oldalán virtuális polgári engedetlenséggel is kacérkodott, írta az arsboni.hu. Megkerestük a szereplőket, hogy kommentálják a döntést, illetve szakértő segítségével elmagyarázzuk, mi a jelentősége a döntésnek.

Ők csak jót akartak

A beadványozó Teczár Szilárd azt mondta a 24.hu-nak, nagyon örül az AB döntésének, amely szerinte példaértékű, előremutató döntést hozott. Kiemelte:

Az AB szerint az, hogy a nőknek nem kell belépőt fizetni, nem esélyegyenlőségi kérdés, hanem a társadalmilag káros nemi sztereotípiák megerősítése.A Doboz egyik érve az volt, hogy a szórakozóhely valójában a nőknek kedvez, amikor nem kér pénzt tőlük, hiszen kimutatható, hogy a nők statisztikailag kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ezért a megkülönböztetés előnyös a nőknek. Teczár szerint azonban éppen fordítva van.

Ha egy szórakozóhely úgy dönt, hogy a férfiaknak fizetniük kell a belépőért, de a nőknek nem, ezzel egyrészt elismeri a férfiak és nők közötti fizetésbeli egyenlőtlenséget, másrészt megerősíti a nők alárendelt szerepét a férfiakkal szemben.

Kiemelte: a férfiakban olyan asszociációk is keletkezhetnek, hogy egy félreértelmezett lovagiasság jegyében mást is elvárhatnak a nőktől, csak mert ők fizettek a belépőért. Teczár szerint az is nagyon fontos, hogy az AB kimondta: egy szórakozóhely a törvények szerint nem dönthet abban, hogy kiket és hogyan részesít előnyben, mivel ez kizárólag az állam feladata lehet.

Teczár a vélt jóindulatú megkülönböztetés káros példájának látja a cigány gyerekek szegregált oktatását is. Utóbbi negatív hatásairól tudományos közmegegyezés van, másrészt  alkotmányellenes is, hiszen a pozitív diszkriminációról csak az állam dönthet, tette hozzá.

Budapest, 2012. május 3.
Érkező vendégek a Budapest Park nevű szórakozóhely nyitónapján. A Budapest Park a IX. kerületi jegyző ellenjegyzésének hiányában nem tarthat nagyrendezvényeket, az engedélyeztetési eljárások még folyamatban vannak, legkésőbb 2012. május 29-ig kell döntést hozni.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Kösz AB, most nőként majd én is fizethetek!

Somody Bernadette az ELTE adjunktusa, alkotmányjogász kérdésünkre válaszolva, miszerint a határozatból az is következhet, hogy mostantól majd a nők is fizethetnek a belépőért, azt mondta:

Az AB nem írta elő, hogy a nőknek fizetniük kelljen a belépőért, ezt a kérdést nem is vizsgálták. Leginkább az következik a határozatból, hogy ha egy szórakozóhely belépőt akar szedni, akkor vagy minden nőtől és férfitől kérjen pénzt vagy egyikőjüktől sem, mondta.

Szerintünk a gyakorlatban az fog történni, hogy a szórakozóhelyek ezután a férfiaktól és a nőktől is pénzt fognak kérni a belépőért. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egyáltalán nem következik az AB határozatából, bár az eredmény tekintetében kétségtelenül erre vezet. Ám ezért nyilvánvalóan nem az AB a “felelős”.

Arra a kérdésünkre, hogy ha a szórakozóhelyek a döntés miatt a nőktől 1 forintot, a férfiaktól 999 forintot kérnének, akkor vajon ez is alkotmányellenes lenne, Somody azt válaszolta, igen.

Természetesen a nők vélt előnyben részesítése így is fennállna, hiszen nem a forintokról van szó, hanem a nemi alapon történő megkülönböztetésről – mondta.

Somody szerint az AB döntése más szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Az Alkotmánybíróság klasszikus funkciója az, hogy az egyén alapjogait védje az állam túlkapásaival szemben. Most viszont nem az állam és az egyén viszonyában, hanem egy magánjogi viszonyban ismerték el egy alapjog közvetlen érvényesülését, amire eddig még nem volt példa, mondta.

Szerinte a döntés fő üzenete az, hogy a nőknek egyenlő jogokat kell biztosítani a vállalkozások szabadságával szemben, és ez fontos iránymutatás lehet a jövőre nézve is. Az AB döntése tehát úgy precedensértékű, hogy ha egy férfit később hasonló sérelem ér egy szórakozóhelyen, és bíróságra viszi az ügyet, akkor a bíróságnak figyelembe kell venni az AB döntését, tehát jó eséllyel megnyerheti a pert.

Szerettük volna megkérdezni a Doboz tulajdonosát is, hogy ezek után változtatnak-e a gyakorlatukon, illetve mire számítanak a vendéglátósok körében, de megkeresésünkre cikkünk lezárásáig nem reagáltak.

Teczár Szilárd így összegzett: a döntés remélhetőleg másokat is arra bátorít majd, hogy fellépjenek a diszkrimináció és a bebetonozott nemi sztereotípiák ellen.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Csak később jüan a magyar jüankötvény
General-Electric-logo(210x140).jpg (general electric, logo, )Kisvárosnyi embert rúg ki a GE