Budapest, 2016. január 2.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Gazdaság

Előre a putyini úton: az új Simicska-botrány, és ami mögötte van

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 01. 05. 18:31

Magyar György, Simicska Lajos cégének ügyvédje azt mondta a 24.hu-nak, hogy a Főváros nyilvánvalóan mondvacsinált okokkal mondta fel a köztéri reklámozásról szóló 10 éve megkötött, 25 évre szóló szerződést a Mahir Citiposter Kft.-vel.

Az ügyvéd szerint az ügy a jogállamiság tesztje lesz a bíróságon, és hosszan elhúzódó nemzetközi perekre, majd milliárdos összegű kártérítésre számítanak.

A Főváros azt mondja, hogy a Mahir hibásan teljesített, ezért is mondták fel a szerződést. Többek között egy három évvel ezelőtti igényükre hivatkoznak. Szerintük a Mahir nem tüntette fel százalékosan az oszlopokon a város légszennyezettségi értékeit, illetve csak részben teljesítette, hogy az oszlopok wifi hot spotként is működjenek. A Mahir mindezeket vitatja. E mellett Kocsis Máté és a fővárosi közgyűlési határozat azt is mondja, hogy a 2006-ban – a Demszky-korszakban – kötött szerződés a Mahirral jó erkölcsbe ütközhet.

Mi ez az egész?

Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) fővárosi tanácsnok kezdeményezésére szeptember végén döntött a korábban 25 évre megkötött hirdetőoszlop szerződés október 31-i hatállyal való egyoldalú felbontásáról. A Mahirnak két hónapot adtak, hogy bontsa el az oszlopokat, amit a cég természetesen nem tett meg, hiszen nem fogadta el a mondvacsinált indokokat. Erre a budapesti közgyűlés a kerületek fideszes polgármestereinek kezdeményezésére még karácsony előtt, december 22-én rendeletet módosított, eltörölték a korábbi szabályozásban előírt 8 napos türelmi időt is. Majd elkezdődött a 150 millió forint költségűre becsült kényszerbontás, amit később kiszámláznának a Mahirnak.

Átnéztük a vonatkozó 2006-os Főváros-Mahir szerződést, az eredeti pályázati kiírást, a fővárosi közgyűlési jegyzőkönyveket, illetve a Mahir és a Főváros közötti levelezéseket is. Mindezek nyilvánosan elérhetőek a Főváros honlapján, itt.

Mindebből számunkra az derül ki, hogy a főváros valóban kirívóan előnytelen szerződést kötött a Mahirral. Ez és Orbán Viktor személyes bosszúja azonban még nem indokolja, hogy putyini módszerekkel számoljanak le egy magánvállalkozással, nyíltan megtörve a jog uralmát. Ilyen alapon bárkinek a magántulajdona, vállalkozása veszélyben kerülhet.   Durva feltételek

A köztéri reklámokról szóló pályázatot úgy írták ki 2005-ben, hogy Budapest nem kért területhasználati díjat a tulajdonában álló köztereken álló reklámokért. Cserébe 25 évre, változatlan mértékű, százalékos “díjra” tartottak igényt a nyertes társaság – köztéri reklámok értékesítéséből származó – nettó árbevétele után.

A szerződés szerint a nyertes társaság a köztéri reklámokból származó nettó értékesítésének 15 százalékát fizeti a Fővárosnak használati díjként, de minimum évi 45 millió plusz áfát. E mellett biztosítanak Budapestnek némi, feltételekhez kötött árengedményt (40-60 százalékot), ha a város a kulturális és sporteseményeit szeretné hirdetni, illetve “felajánlanak” évi 3 ezer ingyen plakáthelyet is társadalmi célú reklámra. Utóbbi forintosított értékét – mint ez a szerződés egyik mellékletéből kiderül – évi 150 millióban határozták meg.

Névtelenséget kérő reklámpiaci szakértők szerint a szerződés rendkívül előnytelen a Fővárosra nézve, mivel Budapest a piaci árnál jóval kedvezőbben adta bérbe a reklámhelyeket a Mahirnak.

„A szerződésben szereplő, minimum évi 45 milliót 2003-as árakon határozták meg, amely változatlan feltételekkel, 25 évig áll fenn.

– mondta egy köztéri reklámokkal foglalkozó cég munkatársa a 24.hu-nak. Bár az ügynökségeknek fizetett jutalék általában nem szokott 5 százaléknál magasabb lenni, és gyakran csak 3-4 százalék körül mozog, egy harmadik céggel kötött használati szerződéssel együtt, nagyon kedvező volt a Mahírnak ez a konstrukció. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingyenes társadalmi célú reklámok értékét évi 150 millióban határozták meg, ami szerinte túl magas, és amelyet a társaság valószínűleg leírhatott az adóalapjából.

Kérdésre válaszolva Magyar azt mondta a 24.hu-nak, hogy a cég évente kb. 270 millió forint területhasználati díjat fizetett összesen a fővárosnak. Ezen belül évi 3 ezer plakáthelyet biztosítottak a Fővárosnak ingyen, illetve 70-80 százalékos kedvezményt (a szerződésben valójában 40-60 százalékos kedvezmény szerepel – a szerk.) adtak a fővárosi kulturális és sport rendezvényeinek reklámozására.

Budapest, 2010. január 17.
Fidesz választási plakátja egy hirdetőoszlopon, a Károly körúton.
MTI Fotó: Beliczay László
Fotó: MTI/Beliczay László

A milliárdos reklámcég

A Mahir Citiposter fele részben Simicska, fele részben egy német bejegyzésű, európai reklámcég (euroAWK) tulajdonában van. Utóbbiban 2006-ban résztulajdona volt Simicska jelenlegi üzlettársának, Fonyó Károlynak is. A Mahir évek óta stabilan 1 milliárd forint körüli nettó értékesítést produkál. 2014-ben 200 milliós adózott eredményt értek el, és 18 főt foglalkoztattak az Opten céginformációs rendszere szerint. A hirdetőoszlopok piacán egyeduralkodó cég árbevételének meghatározó része mindig is állami (Szerencsejáték Zrt. MVM, Magyar Turizmus Zrt), illetve pártoktól érkező, vagy egyéb politikai megrendelésekből származott. Utóbbira jó példa a Bajnai-ellenes „Együtt tették tönkre az országot” plakátkampány 2012-ben, amely az ál-civil, akkor a kormány által is támogatott, Civil Összefogás Fórum megrendelésére készült, valószínűleg több tízmilliós költséggel. A Mahir szárnyalásának azonban alighanem vége szakad, hiszen komoly versenytársat kapott a piacon, miután Orbán barátja, Garancsi István felvásárolta az ESMA nevű társaságot. Rögtön az adásvétel után a parlament újra engedélyezte a reklámtáblák kihelyezését az utak mellé.

Hárítanak, de minek

Tarlós István főpolgármester az októberi közgyűlési vitában elődjeire hárította a 2006-os szerződéskötés felelősségét, mondván, 2010-es hivatalba lépése után nem nézhetett át több száz kontraktust. Kocsis Máté Demszkyéket teszi felelőssé, és azt mondja, az új városvezetés nem tudhatott az előnytelen szerződésekről. Ez azonban nem igaz.

Karácsony Gergely (PM) az októberi közgyűlésen emlékeztetett erre, amint arra is, hogy párttársa, Hanzély Ákos már 2011-ben többször is felhívta a figyelmet e szerződések előnytelen voltára. Így nem fedi a valóságot az állítás, hogy a városvezetés nem volt ezzel tisztában – írta a Nol.hu októberben.

Jó erkölcsről beszél Kocsis Máté

Megkérdeztük a Főváros sajtóosztályát is, hogy szerintük mire gondolhatott Kocsis Máté, amikor azt mondta, hogy jó erkölcsbe ütközhet a szerződés, de erre a kérdésre érdemben nem válaszoltak, hanem megismételték Kocsis Máté sajtónyilatkozatát. Magyar a jó erkölcsbe ütközésről azt mondta a 24.hu-nak:

„Ez megfoghatatlan. Ráadásul, ha igaz lenne, miért pont most merül fel. Ezek szerint tíz évig nem volt jó erkölcsbe ütköző a szerződés?”

A Mahir-ügy jogi része a bíróságra tartozik, nem akarunk, és nem is feladatunk igazságot tenni. Simicska cégének ugyanakkor nagyon jó esélye van arra, hogy a független bíróságokon (beleértve a magyar és a nemzetközi bíróságokat is) megnyerje a Főváros ellen indított kártérítési és egyéb pereit. Ami azt is jelenti: ha Simicska hosszú évek után, esetleg pert nyer, a magyar állam újabb adófizetőktől származó milliárdokkal tömheti ki egy kegyvesztett oligarcha zsebeit. Bár a lehetséges kártérítés összege alighanem eltörpül a Simicska-féle Közgép egykori állami megrendeléseihez képest.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind