A nem muszlim olvasó is általában tisztában szokott lenni azzal, hogy az iszlámban szigorúan tiltott dolog az alkoholfogyasztás, sőt, valószínűleg arról is olvasott már, hogy az Iszlám Állam nevű halálszekta által elfoglalt iraki és szíriai területeken a dohányzást is betiltották, mint bűnös tevékenységet. Hogyan lehetséges akkor, hogy egész hadseregek vannak betépve különböző amfetaminszármazékoktól vagy ópiátoktól? Ha dohányozni bűn, hogyan lehet, hogy ópiumot rágcsálni nem az? A választ elsősorban a vallásértelmezésekben kell keresni. Annak érdekében, hogy eligazodjam a szunnita vallási előírásokban, felvettem a kapcsolatot több szunnita vallástudós ismerősömmel, akik készségesen eloszlatták a ködöt.
Az iszlámban gyakorlatilag mindent két részre osztanak. Az elsőbe tartoznak a jó dolgok (Át-tájíbát), ebbe a kategóriába minden olyasmi tartozik, ami a vallás előírásai szerint készül el, illetve, amit kifejezetten nem tilt. A gyűlöletes dolgok (Ál-Fáváhis) közé minden olyasmi tartozik, melyeket a próféta megtiltott a híveknek. A Koránban azonban nincsen a kábítószerekről külön bejegyzés, egyedül az erjesztett, alkoholos italok fogyasztását tiltotta be határozottan Mohamed próféta, konkrétan a sátán fajtalanságának nevezve a szerencsejátékkal és a különböző jóslásokkal, bálványimádással együtt a Korán versében (5:90).
Az alkohol tiltása olyan egyértelmű volt, hogy a muszlim vallástudósok körében fel sem merült a passzus magyarázata, ennek következtében gyakorlatilag eltűnt a muszlim társadalmakból az alkoholfogyasztás- és készítés hagyománya.
Egy átlagos muszlim ennek következtében tehát két kategóriára osztja azt, amit a szájába kerülhet: halalra, tehát a vallás által jóváhagyottra és haramra, vagyis tiltottra. Van azonban egy szürke zóna is: ezt makrúhnak, azaz „nem kedveltnek, vitatottnak” nevezik az igazhitűek. Ezen keresztül jutunk el a dohányzás és a modernkori drogozás kérdésköréhez.
A Közel-Kelet ugyanis minden, de nem egységes abban a kérdésben, hogy melyik drog, minek minősül. Míg a liberálisabb, misztikusabb vallási irányzatok (pl. a szufizmus egyes fajtái) konkrétan megengedték a kanabisz-származékok használatát, addig az ultrakonzervatív Szaúd-Arábiában őshonos vahabizmus minden olyan szert, mely megváltoztatja a tudatállapotot, haramnak tekint, dohányozni mégsem tiltott a királyságban. A próféta egyik közvetlen követőjének, Ibn Umarnak beszámolója szerint (Hádisz) minden tiltott, ami bódulatot okoz, melynek más célja nincs, mint elkábítani az elmét. Itt van a kutya elásva. Az Iszlám Állam kicsavart vallási értelmezésével azért tiltja a dohányzást a területein, mert egyrészt „elbódítja” az elmét, másrészt lassú öngyilkosság, amit szintén szó szerint tilt a Korán.
Haszontalan, káros, így tilos. A szükség azonban nagy úr: még az Iszlám Állam radikális elmebetegjei is hajlandóak szemet hunyni a kábítószerkereskedelem felett, ha a körülmények úgy diktálják. Márpedig úgy diktálják. A drogkereskedelemből ugyanis sok dzsihadistát ki lehet fizetni.
A történelmi kábítószervölgy
A leggyakoribb kábítószerek, melyek elárasztják a Közel-Keletet, egy a Bejrúttól alig harminc kilométerre fekvő kis völgyből, a legendás Bekaa-völgyből érkeznek. (Bár a marokkói és tunéziai hasistermelés is világhírű, a Közel-Kelet drogközpontjává 2011-re Libanon lett).
A Bekaa-völgyről már az ókori források is úgy emlékeztek meg, mint a hasis szülőhazájáról, a helyzet pedig napjainkra sem változott sokat. A 2006-os libanoni polgárháború óta gyakorlatilag az ország különböző politikai erői is profitálnak a főleg két exportcikket, hasist és amfetamint előállító terület bevételeiből, de profitál belőlük az Iszlám Állam is azzal, hogy megvámolja a drogkereskedőket, nem is beszélve a drog újraértékesítéséről.
A Bekaa-völgyben marihuána termesztéssel foglalkozó, többségében szegény, Aszad-párti földművesek élnek. A különböző, a médiában megjelenő beszámolóik szerint az ISIS-újoncok a legjobb vevőik, akik állítólag az áru egy részét használják, a másik részét pedig tovább értékesítik, hogy fedezzék a kiadásaikat.
A többhektáros kannabisz mezőkkel borított libanoni völgyet a Kalamun hegység választja el Szíriától, általában ott bonyolítják le az üzletet. Mindent elmond a virágzó kábítószer-kereskedelemről, hogy a parasztok beszámolói szerint alapjáraton 4-5 tonna hasis cserél gazdát havonta. Egy a The Daily Beastnek nyilatkozó helyi termelő elmondása szerint csak abban a hónapban, amikor az újságíró riportot készített vele, egy tonna hasist adott el az ISIS-nek. Az 50 éves, hatgyermekes apa régebben Szíriában, a Hezbollah oldalán harcolt az Iszlám Állam ellen és ismerte az egyik libanoni katonát is, akit a dzsihadisták Arsal városánál ejtettek foglyul, majd később lefejeztek. De az üzlet az üzlet.
Hasis
A hasis régi bevételforrás a Bekaa-völgyi közösségek számára, termékeik, a “Libanoni vörös” és a “Libanoni szőke” világszerte ismertek. A kormány évekig keményen próbálta visszaszorítani a kábítószer-kereskedelmet, 2007-ben a hadsereget is beküldte a völgybe, hogy számolja fel a kannabisz-ültetvényeket. 2012 óta azonban, mióta a szíriai konfliktus elhatalmasodott és sokszor a határon is átcsaptak a harcok, a libanoni kormány más, sürgetőbb teendőkkel van elfoglalva. Bár a kannabisz hatóanyagának orvosi felhasználásáról már a magyar kormány is gondolkodik, nem ez a sztárdrog a szíriai konfliktusban, bár még mindig első helyen áll a közel-keleti fogyasztók listáján.
Amfetaminok
A legfelkapottabb drogok a konfliktusban kétségkívül a különböző amfetamin-származékok, illetve ezek családjához tartozó pörgető vegyületek. A Reuters hírügynökség és a Time magazin szerint is több millió dolláros bevételt hozott Szíriának az elmúlt években a Közel-Keleten rendkívül népszerű amfetamin, a Captagon. Szinte biztos, hogy az eladásából származó haszon egy részét fegyverekre fordítják, de a harcoló felek harcosai is használják a szert, hogy jobban teljesítsenek a csatamezőn.
Szíria már régóta tranzitzónaként működött az Európából, Törökországból, Libanonból érkező és a tehetős Perzsa-öböl menti államokba tartó drogok számára. A rend, a törvények felbomlása, az ország infrastruktúrájának szétesése és a fegyveres csoportok elszaporodása azonban lehetővé tette, hogy Szíria mára az egyik legnagyobb előállítóvá váljon. A libanoni Bekaa-völgyben, mely hosszú idők óta nagy kábítószer-előállító központ volt, 90 százalékkal visszaesett a termelés, mivel Szíriai is megjelent a kábítószer piacon, olcsó amfetaminjával.
Bár konkrét bizonyíték nincs arra, hogy a háborúzó felek közvetlenül fegyverekre költenék a kábítószerből származó profitot, de számos szakértő és tisztviselő szerint nagy ennek a valószínűsége. Állítólag a jelenleg az Aszad-rezsim oldalán álló, Irán által támogatott, libanoni Hezbollah már hosszú ideje kacérkodik a kábítószer-kereskedelemmel, hogy segítse a saját finanszírozását. A másik tábor sem marad ki azonban az üzletből, a Captagonból származó bevétel egy része valószínűleg az Aszad-ellenes felkelők számláit gazdagítja. A libanoni kábítószer-ellenes bűnüldözési egység 2014 folyamán több mint 12 millió Captagon pirulát foglalt le, melyek nagy része kamionok szállítmányába rejtve Szíriából igyekezett a libanoni kikötők felé, ahonnan a Perzsa-öbölbe szállították volna őket.
A Captagon egy szintetikus fenetilalmin-típusú stimuláns, melyet először a 60-as években kezdtek el gyártani a hiperaktivitás, a narkolepszia és a depresszió kezelésére, de a 80-as évekre a legtöbb országban betiltották, mivel erős függőséget okoz. A vegyület maga faék egyszerűségű, így a nagyipari előállítása is, nem szükséges hozzá modern laboratórium.
Ennek köszönheti hatalmas népszerűségét is a Közel-Keleten, ugyanis gyakorlatilag bárhol előállítható. Szaúd-Arábia, ahol egyébként a kábítószer-terjesztést és csempészést halállal büntetik, egyedül 55 millió tablettát fogyaszt el évente, ami becslések szerint a 10 százalékát teszi ki a drog teljes forgalmának.
Bár az előállítása olcsó és nem ütközik nehézségekbe, mivel az alapanyagai könnyen és legálisan beszerezhetők, mégis 20 dollárért árulják a stimulánsok tipikus hatásait produkáló pirulák darabját. Eufóriát okoznak, a használói beszédessé válnak, nem igénylik az alvást, az evést és energikusnak érzik magukat.
A hatásait tekintve érthető, miért áradoznak a milicisták a cuccról. A stimuláns jól jön az éjszakai bevetések során, vagy a különösen megterhelő, hosszú összecsapások alatt. A Captagon azonban nemcsak a csatatéren terjedt el, az egyre elkeseredettebb szíriai civil lakosság körében is népszerű.
Tramadol és egyéb ópiátok
Nem csak a Captagon hódít azonban a Közel-Keleten. A Gázai övezetben, Libanonban, de Szíriában is nagy kultusza van az ópiátoknak. A legnépszerűbb ópiát a fekete piacon jelenleg a Tramadol, mely lassan kiszorítja a hagyományos ópiumot is.
A taxisofőrök bedobnak egyet, hogy el ne aludjanak vezetés közben, a férfiak arra használják, hogy növeljék a szexuális teljesítményüket, az újdonsült pároknak is gyakran adják nászajándékba, de még a tisztviselőket is meg lehet vele vesztegetni” – állítják a használói, hozzátéve, hogy „érzésteleníti a háborgó lelket és törli a reménytelen szerelmeket”.
A népszerűségéről elég annyit megjegyeznünk, hogy hatósági közlések szerint Egyiptom kedvenc rekreációs drogja lett, lekörözte a heroint és a füvet is, háttérbe szorítva a hagyományos ópiumfogyasztást- és termelést.
Az ópiátot tartalmazó gyógyszert fájdalomcsillapító gyanánt írják fel az orvosok, de a páciensek körében a leginkább az éberséget és a szexuális állóképességet növelő hatása miatt népszerű. Nem meglepő ez egy olyan országban, ahol az emberek nagy részének több munkát kell vállalnia, hogy megélhessenek és ahol kevés nő élhet teljes szexuális életet a női körülmetélés és a nemi szervek megcsonkításának törzsi szokása miatt.
Egészen a közelmúltig, a Tramadolt csupán egy-két egyiptomi fontért, azaz, maximum 80 forintért meg lehetett venni, ez egy teljesen megfizethető “élvezetet” jelent egy olyan országban, ahol a háztartások átlagos jövedelme kevesebb mint havi 95 ezer forint. Nehezíti a helyzetet, hogy a társadalom sem ítéli el a Tramadol-használókat. Egy kairói rehabilitációs központ betegeinek 40 százaléka a piruláktól való függősége miatt került be az intézménybe. Köztük van egy 17 éves iskolás fiú is, aki kisgyerekként fél tablettával kezdte. Akkor kifejezetten nyitottnak és optimistának érezte magát tőle, majd 10 év múlva már naponta 10 sem volt elég, hogy a várt hatásokat előidézze. A Tramadol túlzott használata egyébként szédülést, hidegrázást, fejfájást, alvási nehézségeket, émelygést és görcsöket okoz, nem is beszélve arról, hogy az ember mosolyog, miközben levágják a kezét, tekintve, hogy semmit sem érez. Különböző elsősorban a szíriai kurd területeken terjedő pletykák szerint, minden foglyot, akit az Iszlám Állam kivégzett, ezzel a droggal tömték tele, hogy ne ellenkezzen.
A Tramadol-fogyasztás igen megugrott a 2011-es forradalmat követően a meggyengült állami ellenőrzések miatt a térségben. A tabletták csak úgy özönlöttek Indiából, Kínából Egyiptomba, ahonnan eljutott a környező országokba is. Az új egyiptomi elnök, Abdel-Fattáh esz-Sziszi nemrégiben szigorított is a vámellenőrzéseken, hogy valahogyan úrrá tudjanak lenni az egyiptomi hatóságok a válságon, a Tramadol ára is nőtt. Jelenleg 300-900 forintot között kapható egy tabletta a feketepiacon.
Khat
A szintetikus amfetamin robbanásszerű elterjedésének dacára a zöld levelű Khat cserje továbbra is tartja magát. Az elsősorban Jemenben, Szomáliában és Eritrában használt szintén amfetamin szerű hatóanyaggal működő cserjét az egész társadalom fogyasztja. Már a jemeni konfliktus kitörése előtt a felnőtt férfiak 90 százaléka naponta 3-4 órán keresztül fogyasztott khatot Jemenben. A női lakosság pedig mintegy egyharmada használt khatot kisebb vagy nagyobb gyakorisággal. A 12 éves kor alatti gyerekek 15-20 százaléka is naponta rágott khat leveleket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mérése szerint. A khat termesztése, értékesítése és fogyasztása teljesen legális Jemenen kívül, többek között Dzsibutiban, Kenyában, Etiópiában, és Szomáliában is.
A katcserje hatóanyaga a katinon, egy monoamin-alkaloida. Ez az amfetamin-szerű stimuláns izgatottságot, étvágytalanságot és eufóriát okoz. Az eufória után depresszió ül a használókra, gyakori a pszichózis, a hallucinációk. A khat az alvásra is hatással van, nehézkes ébredést, csökkent produktivitást és nappali aluszékonyságot is okoz. Mindez persze semmiben nem csökkentette a fogyasztását, sőt, az Irán és Szaúd-Arábia által finanszírozott polgárháborúból gyakran látni olyan fényképeket, ahol khat-levéllel teli pofazacskójú katonák tesznek ezt vagy azt szinte mindegyik oldalon.
Heroin, ópium
Az új, szintetikus kábítószerek jelentős mértékben kiszorították az olyan klasszikus kábítószereket, mint az ópium vagy a heroin. A Bekaa-völgyben gyakorlatilag az ópiumtermelést felváltotta a Captagon készítés, egyedül Afganisztánból lehet hozzáférni nyers ópiumhoz, illetve a már kinyert heroinhoz. Ópiumot egyedül a Sínai-félsziget beduinjai termesztettek, a termelés a 2013 óta tartó háború miatt azonban akadozik. Ez meg is látszik az ópium és a heroin árán a Közel-Keleten, mely akár a harmincszorosa is lehet a fent már részletezett szintetikus ópiátok árának. Értelemszerűen, a fogyasztók az olcsóbb terméket választják.
Egy dolog azonban biztos: vallás ide vagy oda, a Közel-Keletnek is pont olyan súlyos, ha nem súlyosabb kábítószerproblémái vannak, mint Európának, melyet a folyamatos fegyveres konfliktusok csak súlyosbítanak. A harcoló feleknek ugyanis érdekükben áll hozzáférniük a drogból származó bevételekhez.
