Ronald McDonald stands behind the counter during his appearance at a McDonalds's August 10, 2015, in Centreville, Virginia.      AFP PHOTO/PAUL J. RICHARDS / AFP / PAUL J. RICHARDS
Gazdaság

Luxemburg az új Kajmán-szigetek, és még sokáig az is marad

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2015. 12. 04. 15:34

Korábban a témában:

Ha nem is az Európai Unió Paks II-je a McDonald’s elleni vizsgálat, elég fontos fejlemény, hogy a Bizottság hivatalosan is vizsgálatot indított Luxemburg ellen az amerikai gyorsétteremláncnak nyújtott adókedvezmények ügyében. Mint korábban arról írtunk, Európában Luxemburg tekinthető az európai offshore világ Kajmán-szigetekének. Legalábbis annyiban, hogy a luxemburgi pénzügyminisztérium különmegállapodásokat kötött a legnagyobb multinacionális vállalatokkal arról, hogyan tudják minimalizálni a nyereségüket, az adóalapjukat, és így nullára kihozni a fizetendő adót.

Néhány vállalat, amely Luxemburgban “optimalizálja” az adóját

Ikea, FedEx, Amazon, Pepsi, TEVA, Volkswagen csoport, Lehmann Brothers, McDonald’s. És van egy friss magyar játékos is a csapatban, Gattyán György pornómilliárdos cége, a Docler. Illetve Andy Vajna, aki már régóta luxemburgi cégébe csatornázza ki a hazai kaszinói profitját.

A dolog pikantériája, hogy a Bizottság elnöke az a Jean-Claude Juncker, aki korábban Luxemburg miniszterelnökeként és pénzügyminisztereként asszisztált azokhoz a szerződésekhez, amelyekkel országa egyedi adókedvezményeket garantált nagy multinacionális vállalatoknak (hasonlóan Írországhoz és Hollandiához). A LuxLeaks szerint Juncker 343 céggel megkötött, úgynevezett feltételes adómegállapítást (ruling) lehetővé tévő titkos alkuban lehet érintett.

Megkérdeztük Ruszin Zsolt adószakértőt, hogy mit lehet tudni a vizsgálatról, illetve milyen technikákkal tudta a McDonald’s kiszivattyúzni a profitját az Unióból. A szakértő azt mondta, hogy a McDonald’s franchise rendszerben működik, és az európai partnerei által neki fizetett jogdíjakat csatornázhatta keresztül Luxemburgon adómentesen. A fenti képen az látható, hogy a McDonald’s ezzel a módszerrel sem az USA-ban, sem az EU-ban nem fizetett a royaltyk után adót, forrás: EU Bizottság.

Minél több üzletet nyit a McDonald’s, annál nagyobb a kicsatornázható jogdíj. A cégnek nem is kellett a Kajmán-szigetekre mennie, hiszen Luxemburg lényegében ugyanazt kínálja, mint a legnépszerűbb offshore helyszínek.

Ruszin Zsolt szerint itt az a fő kérdés, hogy a Luxemburg és a McDonald’s által kötött szerződés mennyiben tér el a luxemburgi adószabályoktól, illetve az USA-val kötött, a kettős adóztatást kizáró egyezménytől. Úgy vélte, a Bizottság jó eséllyel be tudja majd bizonyítani, hogy a gyorsétteremlánc luxemburgi cége 2009 óta adómentesen szedhette be európai partnereitől a royaltykat.

A Fiat kreatív könyvelése

A Fiat egyik pénzügyi cége, a luxemburgi adóhatósággal kötött megállapodás alapján, egy bonyolult módszertan alapján kalkulálta a profitot. Például mesterségesen alacsony tőkealapot határoztak meg. Vagy a kihelyezett összegekhez hasonlóan mesterségesen alacsonyan határozták meg a felszámított kamatot is. A piaci feltételekhez igazodva hússzor nagyobb lett volna a cég által mindössze 2,3-2,8 millió eurósra kalkulált adóalap, így a fizetendő adó is. Forrás: Vs.hu

Arra a kérdésemre, hogy Luxemburg milyen kedvezményeket adhatott a gyorsétteremláncnak, a szakértő azt válaszolta, hogy a franchise vállalatokat általában nem támogatják az európai államok. Ha kaptak ilyeneket, azt nem a McDonald’s, mint amerikai székhelyű vállalat, hanem az európai partnerei kaphatták.

Ezek a kedvezmények azonban nem olyan szintűek, mint például a külföldi autóipari beszállítóknak juttatott magyar kormánytámogatások. A McDonald’s partnerei nem kapnak iparűzési adó, társasági adó kedvezményt, vagy több milliárd forintos munkahely-teremtési támogatást. Hiszen egy gyorsétterem nem ruház be hatalmas tőkét, nem épít gyárakat, nem végez termelő tevékenységet.

FAIRFIELD, CA - JULY 23:  A McDonald's "Big Breakfast" and Egg McMuffin are displayed at a McDonald's restaurant on July 23, 2015 in Fairfield, California.  McDonald's has been testing all-day breakfast menus at select locations in the U.S. and could offer it at all locations as early as October.  (Photo illustration by Justin Sullivan/Getty Images)
Fotó: Getty Images / Justin Sullivan

Valójában kevésbé az államok által nyújtott adókedvezményekkel van a gond, inkább azzal, ha az állami támogatás szelektív. Azaz, ha egyes vállalkozásokat előnyben részesítenek az adott államon belül, mondta a 24.hu-nak Schnitta Andrea, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A másik problematikus gyakorlat, amit a Bizottság vizsgálni szokott, hogy ha ezekhez a kedvezményekhez – adóhatósági jóváhagyással – akkor is hozzáférhetnek egyes adózók, ha olyan megállapodásokat kötnek, amelyek kizárólagos célja az adókötelezettség csökkentése, valós gazdasági tartalom nélkül, tette hozzá.

Ott kellene adóztatni, ahol a bevétel keletkezett

Arra a kérdésemre, hogy a magyarországi McDonald’s partnerei kaphattak-e valamilyen egyedi támogatást, Ruszin Zsolt kategorikus nemmel válaszolt. Talán az egyik budapesti McDonald’s annak idején vállalta, hogy felújítja azt a műemlék-épületet, amiben az üzlete is van, de hogy mit kaptak érte cserébe az önkormányzattól, azt nem tudja, mondta.

25 éve együtt! Ünnepeljen velünk!

bonbons

Regisztráljon most és ajándék szakmai könyvet nyerhet!

Ruszin szerint a bizottsági vizsgálatnál a kettős adóztatás kérdése az érdekesebb ügy. Arról van szó, és erre a Bizottság is felhívta a figyelmet, hogy a kettős adóztatás tilalma nem jelenti azt, hogy egyik országban sem kell adózni. A szakértő szerint a McDonald’s és Luxemburg megállapodása éppen erre irányulhatott. Vagyis a McDonald’s azt mondta, a luxemburgi leánycéget Luxemburgban kell megadóztatni, Luxemburg pedig azt mondta, hogy az USA-ban.

Az adószakértő szerint a kettős adóztatás tilalma felett eljárt az idő, hiszen a multinacionális cégek éppen erre hivatkozva tudják offshore-ba szivattyúzni a profitjukat. Bár a multik valóban nem sértenek törvényt, tisztességtelen gyakorlatot folytatnak. Szerinte minden vállalatot ott kell megadóztatni, ahol a bevétele keletkezett, erről kell nemzetközi megállapodás, törvény. Ezt tartalmazza az OECD akcióterve, amit a G20 is elfogadott. Kötelező erejű, általános szabály azonban még nincs, elsősorban politikai okok, azaz nagyvállalati lobbiérdekek miatt.

Uniós szinten eddig egyetlen részeredmény született, az OECD országok közötti automatikus adatcsere-egyezmény befogadása. A 2017-től hatályba lépő rendelkezés nyomán például a magyar adóhatóság információkat szerezhet arról, ha egy nálunk bejegyzett és működő cég külföldön jövedelemre tesz (vagy 2012 óta tett) szert, és ellenőrizni tudja, szerepel-e ez a tétel az itteni bevallásában (erről a témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashat).

Brüsszel bekeményít(ene)

Egyes becslések szerint a McDonald’s 1 milliárd eurót csatornázott ki Luxemburgon keresztül adómentesen. A luxemburgi pénzügyminisztérium cáfolta, hogy különleges elbánásban részesítették volna a McDonald’st. A gyorsétteremlánc azt hangsúlyozta: 2009 és 2013 között 2,1 milliárd euró társasági adót fizettek a kontinensen. A Bizottság versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager eddig három esetben marasztalta el Hollandiát és Íroszágot (a Fiat és a Starbucks miatt,  az Amazon esetében Hollandia fellebbezett). A kiszabott pótbefizetések 30 millió eurósak voltak. A Fiat és a Starbucks által igénybe vett adókedvezmény azonban jóval nagyobb, mint az elrendelt pótbefizetés. Egyes szakértők szerint a hosszadalmas versenyjogi vizsgálatok helyett / mellett, amelyek nem akadályozzák meg a további tisztességtelen gyakorlatot, és csak csekély értékű pótbefizetésekre képesek, új alapokra helyezett, európai szintű megállapodás kellene az adózásról. Ez azonban sorra megbukik a tagállamok ellenállásán, akik az adóelkerülésben a multicégek cinkosai. Ők arra hivatkoznak, hogy az adózás nemzeti hatáskör az Unióban. Ugyanakkor a fentebb említett automatikus adatcsere-egyezmény jelentős előrelépés lehet a gazdaságok fehérítésében.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 23.
Mol felirat az olajkonszern töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.