Csányi Sándor az OTP Bank elnök vezérigazgatója az M1, A szólás szabadsága című műsorában kijelentette: a bank felvásárlása annál könnyebb minél olcsóbb, azzal együtt, hogy az alapszabálya ezt sok ponton is nehezíti.
Az OTP pedig most az egyik legolcsóbb bank – mondta a bankvezető, utalva arra, hogy a jelenlegi részvényárak mellett 3 milliárd euró piaci értékű bank évi egy milliárd eurós nyereséget termel, míg a legrosszabb bankoknál is ez a mutató legalább 5-ös, vagyis az éves profit legalább ötszöröse a bank piaci értéke.
Van pénz hitelekre
Csányi hangsúlyozta, hogy az OTP tőkehelyzete stabil és likviditása is kiemelkedő. Megismételte, hogy a bank akkor is képes teljesíteni devizában esedékes fizetési kötelezettségeit 2009 végéig, ha egyetlen euró hitelhez sem jut addig. Kiemelte, hogy a bankcsoport nem rendelkezik olyan típusú jelzálog-papírokkal, mint amelyek a jelenlegi pénzügyi válságot elindították, sőt az OTP csoport hiteleinek minősége a válság hatására sem romlott.
Az OTP-részvények értékvesztését elsősorban a pénzügyi válsággal kapcsolatos pánikkal és a forintot övező bizonytalansággal magyarázta. “Az OTP számára a legnagyobb segítség az lenne, ha stabilizálódna a forint” – mondta az OTP első embere, utalva arra, hogy korábban az állam által a bank hiteleire felajánlott garanciát, mint számukra szükségtelent visszautasította.
Ugyanakkor elmondta, hogy továbbra is rendelkeznek a hitelezéshez szükséges forrásokkal. “Van pénzünk hitelekre, de kevesebb, mint korábban volt” – mondta. Nem állnak le a devizahitelezéssel sem, bár a feltételeket megszigorították. A hitelek összege korábban elérhette a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80-85 százalékát, ezt most 60 százalék alatti szintre csökkentették. A kamatok is emelkedtek a banknál. Csányi utalt arra, hogy a betéti kamatokat is növelik. “A bankpiacon nagy a harc a betétekért” – fűzte hozzá.
Védeni kell a forintot
Csányi kifejtette, hogy rövidtávon a válságkezelés megköveteli a forint árfolyamának védelmét, ha kell további jegybanki kamatemeléssel és piaci intervencióval, az államnak pedig meg kell mutatnia, hogy képes az egy éven belül esedékes 5 milliárd eurós fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Drasztikusan csökkenteni kell az államháztartás hiányát – ő személy szerint nullára csökkentené azt -, és ezzel együtt a munkát terhelő járulékokat is mérsékelni kell.
Már jövőre be kell vezetni a forintot az ERM 2 árfolyamrendszerbe és minél előbb csatlakoznia kell Magyarországnak az eurózónához – véli a bankvezér. Meg kell próbálni elérni azt, hogy soron kívül csatlakozhasson az ország az eurózónához, és ezért bármilyen feltételeket el kell fogadni. Egy ilyen akció sikerének Csányi 50 százalék esélyt ad.
Csányi szerint a politikai erőknek konszenzusra kellene jutniuk a nyugdíj, az egészségügy, az oktatás és az önkormányzati finanszírozás reformjának kérdésében. Ezekben az ügyekben nem lehet elvesztegetni még 1-1,5 évet – tette hozzá.
Kedvező is lehet a gyenge forint
A rövid távú intézkedések taglalásakor az OTP Bank első embere hangsúlyozta, hogy abból a mintegy 26 milliárd euróból, amely az ország rövid lejáratú adóssága 16 milliárd euró a bankrendszeré, vagyis a bankok és külföldi tulajdonosaik hitelkapcsolata, azaz nem jelent problémát. A fennmaradó összegből 5 milliárd a cégeké, és azon belül is a multinacionális vállalatoké, vagyis ugyancsak nem okoz problémát.
A bankvezető szerint nem annyira a jelenlegi 280-as euró/forint árfolyama a probléma, hanem az, hogy a 240-es szintről nagyon gyorsan esett a forint erre a szintre. Az egyensúlyi árfolyam 270-körül van értékelése szerint, vagyis korábban felül, most kissé alul értékelt a magyar deviza. Azonban ez még kedvező is a vállalkozások versenyképessége szempontjából – jegyezte meg Csányi. Reményei szerint a jegybanki alapkamat 3 százalékpontos emelése és a kapcsolatfelvétel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elegendő lesz a magyar deviza helyzetének stabilizálására.
Nem adott megbízást politikusok lehallgatására
Csányi Sándor kijelentette, a lehallgatási ügy kirobbanása óta nem romlott meg a kapcsolata az MDF-fel, bár azóta nem beszélt Dávid Ibolyával, a párt elnökével.
“A vizsgálatok majd eldöntik azt, hogy ki sorolható be a politika felvilágába, alvilágába és a tisztességes üzletemberek közé” – mondta. Csányi ismételten kijelentette, hogy nem kíván politikai pályára lépni.
Mint hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy politikusokat figyelt volna meg az a biztonsági cég, amely szavai szerint “magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtott a banknak és személy szerint neki is”. Kifejezetten cáfolta, hogy politikusok megfigyelésére is megbízásokat adott volna az UD Vagyonvédelmi Zrt-nek. Elmondta, hogy cégeinek lefoglalt szervereit az ígéret szerint hamarosan visszakapja, de azokról még másolják az adatokat.
