Gazdaság

Hibás jogértelmezés miatt illetékköteles az ajándékozás

admin
admin

2006. 11. 29. 16:15

Oszkó elmondása szerint a tőkebefektetési célú eszközátadás nem minősül ajándékozásnak. Egy anyavállalat-leányvállalat közötti pénzátadás, ha azért történik, hogy a leányvállalat a jövőben több profitot termeljen, nem tekinthető olyan egyoldalú juttatásnak, amit a polgári jog ajándékozásnak tekintene, még csak nem is okoz vagyoncsökkenést az anyavállalatnál, így nem is volna illetékköteles.


Zavaros és káros

Nincs például polgári jogi értelemben különbség azon két eset között, ha valamilyen eszközátadást az anyavállalat a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg de a jegyzett tőkébe történő befizetés felett tesz meg, vagy ugyanezt jegyzett tőkeemelés nélkül teszi. Mégis, miután a két eset számviteli elszámolása eltérő, az illetékszabályozás jelenlegi módosítása alapján úgy tűnhet, hogy az egyik ajándékozásnak minősül, a másik nem – foglalta össze Oszkó. Sajnos ezáltal a hibás jogértelmezés már jogszabályi szintre emelkedett. Eddig a jogszabályok alapján el lehetett igazodni az illetékek tekintetében, ám az elmondható, hogy ez majd összezavarja a jogalkalmazókat.

Az új, szigorúbb jogszabály számos piaci szegmenst károsan érinthet, így például az ingatlanberuházókat, vagy a jótékonykodási célú támogatásokat. A fejlesztési célú beruházások esetében, például ha egy közműfelújítást a beruházó annak érdekében hajt végre, hogy saját ingatlanának értékét és hasznosíthatóságát növelje, a létrehozott közműveket jogszabályi kötelezettsége átadnia a közműtársaságoknak. Miután ezt is eszközátadásként kell a társaságoknak elszámolniuk, ebben az esetben a közműtársaság is 40 százalék illeték megfizetésére lenne kötelezhető, pedig az ügylet célja nyilván nem ingyenes vagyonjuttatás, hanem a saját ingatlanfejlesztések elősegítése – summázta véleményét az adótanácsadó.


A PM érvel

Az ajándékozás útján történő vagyonszerzés az illetékekről szóló törvény alapján ajándékozási illeték alá esik. Az ajándékozás a polgári törvénykönyv szerint olyan jogügylet, melyben az egyik fél (az ajándékozó) a másik fél (megajándékozott) részére ellenszolgáltatás nélkül vagyont juttat. A pénz (készpénz, számlapénz) vagyonelem. Ha egy társaság egy másik társaságnak ellenszolgáltatás nélkül valamely vagyonelemet (ingatlan, ingó, pénzeszköz) ad át, akkor az a polgári jog szabályai alapján ajándéknak mindősül – tájékoztatta a FigyelőNetet a Pénzügyminisztérium.

Az ajándékozás legfőbb fogalmi kritériuma az ingyenesség, ellenszolgáltatás nélküliség. Ha ilyen jogügyletről van szó, akkor az ajándékozás. Ha a jogügylet tárgya az illetéktörvény szerint az ajándékozási illeték tárgykörébe tartozik (pl. ingatlan, ingó, fizetőeszköz), akkor a vagyonszerző (megajándékozott) illetékkötelezettsége, ha a vagyonszerzésre nem vonatkozik valamely mentességi rendelkezés, akkor pedig illetékfizetési kötelezettsége is fennáll. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az illetéktörvény eltérő rendelkezésének hiányában az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha ún. anya és leány vállalata között történik e jogügylet.


A könyvelők sem értik

Ruszin Zsolt a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) Fővárosi szervezetének megbízott elnöke úgy tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy a múlt héten javaslatot nyújtott be Veres János pénzügyminiszterhez az illeték törvény módosításának kapcsán. A javaslat aláhúzza, hogy az MKOE nem tartja szerencsésnek, hogy a magyar gyakorlatban már így is túl bonyolított törzstőke-emelés procedúráját ignoráló és a valós gazdasági folyamatokban rendszerint tőkejuttatásként értelmezendő, nem egyszer feltételhez kötött, véglegesen átadott pénzeszközre ilyen illetékteher kiszabása összeegyeztethető lenne a jogbiztonság elvével.

A javaslat szerint a véglegesen átadott pénzeszköz, mint „általános” szabályok szerint idekerült és illeték-kötelesnek vélt kategória sem egyáltalán biztos, hogy egybeesik az ajándék fogalmával. Egyrészt az előbb említett feltételes ajándék esetében függő kötelezettségként lehet nyilvántartani, másrészt az ajándék, mint konszenzuális (közös akaratú) ügylet kell, hogy megvalósuljon, ami pl. anya-leány vállalatok esetében utasítási jog keretében értelmezhetetlen – húzta alá Ruszin.


Az adományozott számítógép is illetékköteles?

Korábban Erdős Gabriella PricewaterhouseCoopers (PWC) partnere is úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a rendelkezés szerint, ha egymással száz százalékos tulajdonosi kapcsolatban lévő (testvér) vállalkozások között történik ellenérték nélküli eszközátadás, akkor 21 százalékos ajándékozási illetéket kell fizetnie. Amennyiben idegen, vagy csak részben a tulajdonában lévő cégnek ad át eszközt, akkor az illeték 40 százalék.

Itt kettős probléma jelentkezik – mondta Erdős Gabriella. Egyrészt az, hogy bár a törvény szövegéből levezethető a fizetési kötelezettség, a joggyakorlat eddig nem ezt mutatta, azaz eddig sem az illetékhivatal, sem az adóhivatal nem kifogásolta ezeket a tranzakciókat. Másrészt pedig, Erdős Gabriella úgy véli egy gazdasági ügylet során nem elfogadott egy 40 százalékos adóteher. A módosítás értelmében az iskolának ajándékozott számítógépnek is illetékkötelesnek kell lennie – jegyezte meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Iraqi security forces arrest suspected militants of the al Qaeda-linked Islamic State in Iraq and the Levant (ISIL) during a raid and weapons search operation in Hawija April 24, 2014. The operation led to the arrest of wanted figures and the seizing of various weapons and ammunition, according to an Iraqi security forces officer.   REUTERS/Yahya Ahmad (IRAQ - Tags: CIVIL UNREST POLITICS)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.