A Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. felmérése szerint „a szektor iránt érdeklődő potenciális hazai intézményi befektetők számára jelentős biztonságot s ezáltal kedvezőbb befektetési feltételeket biztosít az, hogy Magyarországon is megjelentek a kockázati tőkebefektetésekhez igényelhető tőkegarancia termékek”.
Magyarországon 2000 és 2005 között összesen 207 befektetési tranzakciót valósítottak meg kockázati tőke befektetők, az átlagos befektetési méret 3,27 millió euró volt. Magyarországon jelenleg mindegyik, a kelet-közép-európai régió iránt érdeklődő, jelentősebb alap jelen van, becslések szerint befektetésekre 2,5-3 milliárd euró áll rendelkezésre. Ugyanakkor a közel 600 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás számára szinte elérhetetlen a kockázati tőke bevonása, mivel mindössze néhány kockázati tőkealap, befektetési társaság foglalkozik néhány 10 millió Ft-os befektetésekkel. 2002 és 2005 között a kockázati tőkebefektetéseknek mindössze 4,97 százaléka, 24 millió euró jutott az 1 millió euró alatti szegmensbe.
Az ilyen méretű, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) teljes jogú tagjai által megvalósított befektetések száma az elmúlt években átlagosan évi 19 volt, ami rendkívül alacsonynak mondható a kkv-k tőkekeresletéhez képest. Az MKME jelenlegi teljes jogú tagjainak kevesebb, mint a fele teszi lehetővé a finanszírozást ebben a szegmensben. Rajtuk kívül az elmúlt időben érezhető önszerveződésen keresztülment (klubot alakító) üzleti angyalok, illetve egyéb pénzügyi befektetők (társaságok, magánszemélyek) számíthatnak olyan befektetői közegnek, amelynek megnyerése létérdeke az aktív tőkekereslettel bíró kkv-knak.
A Start Tőkegarancia által elkészített felmérés szerint 2007 és 2009. között évente 3 olyan kockázati tőkealap jön létre, amelynek befektetési politikájában helye van az osztott portfoliónak, azaz mód nyílik a kkv-kba történő befektetésekre is. A felmérés szerint a létrejövő alapok átlagos mérete 36 millió euró lesz, a várakozások szerint az új kockázati tőkealapok közel negyede start-up, vagyis a vállalkozásokat már a korai szakaszban is támogatni kész alap lesz. Emellett a létrejövő alapok közel harmada generalista alap lesz, amelynek befektetési politikája igen tág teret ad majd arra, hogy a vállalkozás életciklusának milyen szakaszában történjen meg a befektetés.
A befektetési méretet tekintve a válaszadók szerint a kockázati tőkealapokba áramló évi 100 millió eurónyi (összesen 300 millió euro) tőke 40 százaléka a generalista alapokat keresi majd, a start-up alapok a befektetések 10 százalékát vonzzák majd. Az átlagos méret alapján legnagyobb (77,5 millió eurót kezelő) kivásárlási alapok a piacra jövő új pénzek 30 százalékát, a fejlesztési alapok a kockázati tőkealapokba szánt pénzek 20 százalékát tudják majd felszívni a piacról. Arról a piacról, amelynek befektetői 41 százalékban a külföldi befektetők közül kerülnek majd ki. A korábbi gyakorlathoz képest továbbra is jelentős (28 százalékos) marad az állam befektetői részaránya, összhangban a kormányzati és az uniós elképzelésekkel, amelyek a kkv-szektor támogatását a legszélesebb spektrumban, így tőkeoldalon is rendkívül fontosnak tartják.
A potenciális befektetők között a Start által megkérdezett válaszadók szerint a piacra folyó pénzek közel ötödét adják majd a hazai nyugdíjalapok és a biztosítók, köszönhetően annak a törvényi lehetőségnek, hogy befektetési portfoliójukban a korábbiaknál nagyobb, 5 százalékos súllyal fektethetik eszközeiket kockázati tőkealapokba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
