Az országos tendencia a fővárost sem kíméli: a kiadott építési és használatbavételi engedélyek száma is visszesett az év első felében. A nemrégiben publikált statisztikai adatok 14, illetve 20 százalékos éves lassulást mutattak, ennek jelentős részét a második negyedévben regisztrálták.
A mennyiség mellett egyéb fontos mutatókban is trendforduló jelent az idei első félév Budapesten, mutatott rá Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. 27 százalékkal csökkent a vállalkozói, illetve 30 százalékkal az eladásra szánt lakásépítés, miközben a lakossági építkezések egyharmaddal nőttek. A városok lakásépítése viszont éppen ellenkező irányban változott, így országosan továbbra is durván fele-fele arányban valósulnak meg az építkezések magán-, illetve vállalkozási kivitelezésben.
A fővárosban tapasztalt építtetői átszerveződés a lakások méretére is nagy hatással volt: az idei első félévben sok év után most először nőtt az új lakások alapterülete (a 2005-ös 62-ről közel 69 négyzetméterre). A megyei jogú városokban ugyanez a mutató viszont 91-ről 83-ra csökkent, így országosan maradt a 90 négyzetméteres átlagnagyság.
Az új lakások még népszerűek
A piac lanyhulása a fővárosi újlakás-piacot érinti a legkevésbé. Az OC tapasztalatai szerint például látványosan mérséklődött a szezonalitás hatása: a szokásos nyári pangást állandó érdeklődés váltotta fel. Ez a megszorító intézkedések bejelentésének fényében különösen meglepő, ugyanakkor nagyrészt magyarázható a banki befektetések szeptembertől bevezetett megadóztatásával. Emellett, az áremelkedési várakozások miatt látványosan sokasodnak a befektetési célú, előrehozott vásárlások. Kiemelkedő hozam érhető el a jó helyen lévő, jó ár-érték arányú, távolabbi átadású projektek esetében (például Sasad Liget), ahol még bevezető áron, és kedvező, 10-90 vagy 20-80 százalékos fizetési ütemezéssel lehet lakásokat lekötni. 
A lakáspiav számokban (Forrás: KSH)
A slágerkerületekben (XIII., IX., XIV., XI.) mindenesetre a tavalyihoz képest 15-55 százalékkal kevesebb új lakás átadása várható az idén. Ez a területi hangsúlyok eltolódásának tudható be, hiszen például a XI. kerületben a rozsdazóna telítettsége után a sasadi zöldövezet gyors felfutás előtt áll. Ugyanakkor több mint megduplázódik az átadott lakások száma a VII. és VIII. kerületben, valamint látványosan bővül a kínálat – igaz, alacsony szintről indulva – a IV., XVII. és XIX. kerületekben is.
Az Újbuda sasadi részén elindult Sasad Liget és egyéb nagy beruházások nagy sikere egy minőségi trendforduló megindulásának kezdetét jelezheti. Az elmúlt évek tömegpiaci dömpingje mellett látványosan fokozódó igény mutatkozik a klasszikus zöldövezeti lakóparki életstílus iránt. A kényelmi, biztonsági szolgáltatások és sportolási lehetőségek megléte, a magas építészeti nívó, a körültekintő tervezés, valamint a városközpont viszonylag gyors megközelíthetősége egyre fontosabb igények egy bővülő lakáskereső réteg számára. Az építési minőség jobb érvényesülése felé mutat amúgy is a szeptember 1-jétől bevezetett energiatanúsítvány, mellyel a beruházó igazolni köteles az új lakások hatékony energiafelhasználását.
Aktivitás a nagyvárosokban
A megyeszékhelyek közül nagy aktivitás jellemzi Debrecen, Győr, Szeged, Pécs, Nyíregyháza és Veszprém piacát. Ezekben a városokban jelenleg 4-6 nagyobb beruházás fut egyszerre. Az itt megépülő társasházi lakások ára négyzetméterenként 230 és 290 ezer forint között mozog. A 300 ezres átlaghatárt Pécs és Veszprém néhány beruházása, illetve majdnem az összes győri projekt átlépi, a Duna-part közelségének köszönhetően. Ugyancsak bő a kínálat a Balaton partján is. A közel tucatnyi nagyobb épülő siófoki és balatonfüredi társasházban az árak 300 ezerről indulnak, de panorámás penthouse lakások esetében az 500 ezer forintot is átléphetik négyzetméterenként.
Visszaesés a használt piacon
A csökkenő kereslet leginkább a használt lakásoknál érezhető. Az OC felmérése szerint lakáspiac lanyhulása különösen a használt ingatlanok szegmensében érezhető. Míg az elmúlt egy évben a lakást vásárlók 23-29 százaléka vett újépítésű ingatlant, a következő egy évben költözést tervezők között már 36-37 százalék ez a kategória. Használt lakást tipikusan a 25 év alattiak és az 56 év felettiek keresnek, és a sláger továbbra is a kétszobás méret.
Forognak a fejlesztési telkek
A társasházi fejlesztésre alkalmas telkek piacán a fő területi hangsúly a belvárosi részeken maradt. A beruházói aktivitást mutatja, hogy a tapasztalatok szerint a limitált kínálattal jellemezhető Bel-Budán a piacon lévő telkek 60 százaléka (összesen mintegy 7000 négyzetméter), a pesti belvárosban pedig 70 százaléka (összesen durván 10 500 négyzetméter) évente tulajdonost cserél. Ugyanez az arány a magas presztízsű budai hegyvidéki részeken, valamint Pest peremi kerületeiben mindössze 15 százalék körüli lehet – bár jóval nagyobb kínálati volumen mellett. Becslések szerint, évente összesen közel 1,3 millió négyzetméter társasházi fejlesztésre alkalmas telekterület cserél gazdát a fővárosban.
