Gazdaság

Kóka: az IKT-szektor húzza a gazdaságot

admin
admin

2006. 07. 24. 15:41

Magyarország sereghajtó a kkv-k IKT-felhasználási képessége terén – közölte Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke nyitóbeszédében. Majd kiemelte, hogy problémás az infrastrukturális ellátottság, illetve az e-kormányzat alacsony szintje is komoly akadályt jelent a szektor számára. A kormány a verseny támogatásával, a digitális írástudás javításával, valamint a k+f-tevékenység támogatásával tud a helyzeten javítani.

Az IKT és a GDP

Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy az IKT-szektor pozitívan hat a gazdaság növekedésére: a gyorsabban növekvő országok általában jelentős IKT-szektorral rendelkeznek. A termelékenység növekedésének forrásai az IKT-szektor eszközeinek felhasználásból erednek – mondta Gáspár Pál, az ICEG igazgatója. Szerinte az IKT-piac a GDP-növekedést akár 1,5 százalékkal is képes növelni.

Kóka János a különböző állami modellek feltérképezésével kezdte beszédét, melyben kifejtette, hogy ő keresletgeneráló, keresletaggregáló projektekkel képzeli el a gazdaság jövőjét. Kóka utalt a piaci versenyszabályozás, valamint a fogyasztóvédelem szorosabb együttműködésének szükségességére. A patrióta gazdaságpolitika létfontosságú a nemzetgazdaság stabilitásához, kiemelt fontosságú a nemzetközi tőke idevonzása, hiszen a hazai kis- és középvállalkozások túlnyomó része a multinacionális cégek beszállítójaként is működik.

Ease of Doing Business

A Világbank által készített Ease of Doing Business (üzleti mutató) felmérése szerint Magyarország a nem túl előkelő 52. helyet kaparintotta meg, ez közel a háromszorosa az OECD-átlagnak – tette hozzá a miniszter. Ezt követően egy szerződés jogi úton történő külföldi és hazai kikényszerítését hasonlította össze. Míg előbbi átlagosan 30 napig tart, addig ez Magyarországon akár a 365 napot is elérheti, ez szinte teljesen ellehetetleníti a zökkenőmentes üzletmenetet.

A miniszter egy erős Nemzeti Hírközlési Hivatalt (NHH) szeretne, új szabályozási funkciókkal, melyek korábban minisztériumi hatáskörökbe tartoztak. Emellett szót emelt a már évek óta húzódó és egyre égetőbb kérdéssé avanzsáló kistérségek szélessávú internetellátása mellett, ahol gazdaságilag veszteséges lenne a szolgáltatás. Majd megemlítette az e-közigazgatás fontosságát és szükségességét.

Regionális szerepben a kkv-k

Kóka egy új korszakot próbál nyitni a kormány IKT-politikájával. Elképzelései szerint a gazdasági, a civil és az állami szférának mindenképpen együtt kell működnie a változások kidolgozásában. Majd aláhúzta, hogy a kooperációs lehetőségeket ki kell aknázni, a hazai kkv-k regionális vezető szerepben tevékenykednének majd az uniós piacon. Emellett elvárt a k+f vállalati finanszírozásának erősítése, hiszen a k+f a fejlődés motorja.

Nagyvárosi business parkokat vizionálok, Budapesten, Győrben, az ország nagyvárosaiban – közölte a miniszter. A Morgan Stanley magyar irodájának megnyitásával egy robbanás előszelét vélelmezi Kóka, aki szerint leginkább most ebben van a jövő, itt nyílik meg számunkra a piac. Majd Délkelet-Ázsiát és Kelet-Közép-Európát hasonlítja össze gazdasági fejlődésük azonosságai alapján.

Informatikai Delta Force

A hazai szoftvercégek ösztönzésére, a kkv-k keresleti-kínálati problémájára a megoldás a tőke- és a piacszerzés. Ezt a közbeszerzési törvények módosításával, valamint a tenderek specifikációjával próbálják meg szélesíteni, illetve szűkíteni. Kóka egy „Informatikai Delta Force” felállítását tartaná szükségesnek a nemzetközi piacszerzés érdekében.


8000 milliárd forint vár elköltésre

A feladat Magyarország gyorsított modernizációjának támogatása több mint 8000 milliárd forint befektetésével 2007–2015 között – közölte Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Majd hozzátette, hogy az infokommunikációs technológiák, az információs társadalom építése területén a kormány a piaci keretszabályozás, az e-közigazgatás kialakításában, a tartalomipar fejlesztésében, a hálózati információbiztonság létrehozásában és az e-üzleti tevékenység (információs gazdaság) ösztönzésében látja a megoldást.

Társasági adóalap kedvezményei

A kormány különböző kedvezményekkel próbálja ösztönözni a cégek fejlesztéseit. Ennek egyik formája az adókedvezmény. A társasági adóalap megállapítása során az eredmény csökkenthető, a cégek 16 százaléknyi adótámogatást kaphatnak összességében – közölte Karácsony Imréné, adóügyekért felelős szakállamtitkár.

A számítástechnikai gépek, berendezések, szellemi termékek és a kísérleti fejlesztés után gyorsított 50 százalékos értékcsökkenési leírás kérhető. Az úgynevezett fejlesztési tartalékkal is élhetnek a cégek, ami a beruházás megvalósítása előtt levonható az adózás előtti nyereségből, mértéke az adózás előtti nyereség 25 százaléka, legfeljebb 500 millió forint lehet.

A vállalkozásoknak a kapott jogdíj alapján az adóévi, adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százalékára vonatkozó adóalap csökkenthető. Emellett a k+f közvetlen költségét is le lehet vonni az adóalapból.

Társaságiadó-kedvezmények

A cégek fejlesztési adókedvezményt kaphatnak egy- vagy hárommilliárd forint értékű beruházás megvalósítása esetén, a beruházás értékének 35-50 százaléka visszatartható a társasági adóból annak 80 százalékáig. Azonban az alapkutatást, az alkalmazott kutatást, valamint a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás esetén 100 millió forint értékű beruházás is elégséges a kedvezmény igénybevételéhez, melyre 10 év adója áll rendelkezésre.

Az alapkutatásra, a kísérleti fejlesztésre, a szoftverfejlesztő alkalmazására elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezmény vehető igénybe a vállalkozások számára. A szoftverfejlesztők bérköltségének további 15 százaléka igényelhető adókedvezményként a kkv-k számára.

Járulékkedvezmény

A legfeljebb 250 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezményt is igénybe vehetnek. Ennek feltétele a legalább hat hónapja működő munkáltató legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt való foglalkoztatása, valamint az éves átlagos statisztikai állományi létszám emelése és két évig való megtartása. Ehhez szükséges a munkaügyi központtal megállapodást kötni.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak után, legfeljebb a minimálbér 130 százalékának megfelelő munkabér után egy évig nem kell tb-t, munkaadói járulékot és tételes ehót fizetni – zárta beszédét Karácsony Imréné.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.