Gazdaság

Kóka: az IKT-szektor húzza a gazdaságot

admin
admin

2006. 07. 24. 15:41

Magyarország sereghajtó a kkv-k IKT-felhasználási képessége terén – közölte Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke nyitóbeszédében. Majd kiemelte, hogy problémás az infrastrukturális ellátottság, illetve az e-kormányzat alacsony szintje is komoly akadályt jelent a szektor számára. A kormány a verseny támogatásával, a digitális írástudás javításával, valamint a k+f-tevékenység támogatásával tud a helyzeten javítani.

Az IKT és a GDP

Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy az IKT-szektor pozitívan hat a gazdaság növekedésére: a gyorsabban növekvő országok általában jelentős IKT-szektorral rendelkeznek. A termelékenység növekedésének forrásai az IKT-szektor eszközeinek felhasználásból erednek – mondta Gáspár Pál, az ICEG igazgatója. Szerinte az IKT-piac a GDP-növekedést akár 1,5 százalékkal is képes növelni.

Kóka János a különböző állami modellek feltérképezésével kezdte beszédét, melyben kifejtette, hogy ő keresletgeneráló, keresletaggregáló projektekkel képzeli el a gazdaság jövőjét. Kóka utalt a piaci versenyszabályozás, valamint a fogyasztóvédelem szorosabb együttműködésének szükségességére. A patrióta gazdaságpolitika létfontosságú a nemzetgazdaság stabilitásához, kiemelt fontosságú a nemzetközi tőke idevonzása, hiszen a hazai kis- és középvállalkozások túlnyomó része a multinacionális cégek beszállítójaként is működik.

Ease of Doing Business

A Világbank által készített Ease of Doing Business (üzleti mutató) felmérése szerint Magyarország a nem túl előkelő 52. helyet kaparintotta meg, ez közel a háromszorosa az OECD-átlagnak – tette hozzá a miniszter. Ezt követően egy szerződés jogi úton történő külföldi és hazai kikényszerítését hasonlította össze. Míg előbbi átlagosan 30 napig tart, addig ez Magyarországon akár a 365 napot is elérheti, ez szinte teljesen ellehetetleníti a zökkenőmentes üzletmenetet.

A miniszter egy erős Nemzeti Hírközlési Hivatalt (NHH) szeretne, új szabályozási funkciókkal, melyek korábban minisztériumi hatáskörökbe tartoztak. Emellett szót emelt a már évek óta húzódó és egyre égetőbb kérdéssé avanzsáló kistérségek szélessávú internetellátása mellett, ahol gazdaságilag veszteséges lenne a szolgáltatás. Majd megemlítette az e-közigazgatás fontosságát és szükségességét.

Regionális szerepben a kkv-k

Kóka egy új korszakot próbál nyitni a kormány IKT-politikájával. Elképzelései szerint a gazdasági, a civil és az állami szférának mindenképpen együtt kell működnie a változások kidolgozásában. Majd aláhúzta, hogy a kooperációs lehetőségeket ki kell aknázni, a hazai kkv-k regionális vezető szerepben tevékenykednének majd az uniós piacon. Emellett elvárt a k+f vállalati finanszírozásának erősítése, hiszen a k+f a fejlődés motorja.

Nagyvárosi business parkokat vizionálok, Budapesten, Győrben, az ország nagyvárosaiban – közölte a miniszter. A Morgan Stanley magyar irodájának megnyitásával egy robbanás előszelét vélelmezi Kóka, aki szerint leginkább most ebben van a jövő, itt nyílik meg számunkra a piac. Majd Délkelet-Ázsiát és Kelet-Közép-Európát hasonlítja össze gazdasági fejlődésük azonosságai alapján.

Informatikai Delta Force

A hazai szoftvercégek ösztönzésére, a kkv-k keresleti-kínálati problémájára a megoldás a tőke- és a piacszerzés. Ezt a közbeszerzési törvények módosításával, valamint a tenderek specifikációjával próbálják meg szélesíteni, illetve szűkíteni. Kóka egy „Informatikai Delta Force” felállítását tartaná szükségesnek a nemzetközi piacszerzés érdekében.


8000 milliárd forint vár elköltésre

A feladat Magyarország gyorsított modernizációjának támogatása több mint 8000 milliárd forint befektetésével 2007–2015 között – közölte Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Majd hozzátette, hogy az infokommunikációs technológiák, az információs társadalom építése területén a kormány a piaci keretszabályozás, az e-közigazgatás kialakításában, a tartalomipar fejlesztésében, a hálózati információbiztonság létrehozásában és az e-üzleti tevékenység (információs gazdaság) ösztönzésében látja a megoldást.

Társasági adóalap kedvezményei

A kormány különböző kedvezményekkel próbálja ösztönözni a cégek fejlesztéseit. Ennek egyik formája az adókedvezmény. A társasági adóalap megállapítása során az eredmény csökkenthető, a cégek 16 százaléknyi adótámogatást kaphatnak összességében – közölte Karácsony Imréné, adóügyekért felelős szakállamtitkár.

A számítástechnikai gépek, berendezések, szellemi termékek és a kísérleti fejlesztés után gyorsított 50 százalékos értékcsökkenési leírás kérhető. Az úgynevezett fejlesztési tartalékkal is élhetnek a cégek, ami a beruházás megvalósítása előtt levonható az adózás előtti nyereségből, mértéke az adózás előtti nyereség 25 százaléka, legfeljebb 500 millió forint lehet.

A vállalkozásoknak a kapott jogdíj alapján az adóévi, adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százalékára vonatkozó adóalap csökkenthető. Emellett a k+f közvetlen költségét is le lehet vonni az adóalapból.

Társaságiadó-kedvezmények

A cégek fejlesztési adókedvezményt kaphatnak egy- vagy hárommilliárd forint értékű beruházás megvalósítása esetén, a beruházás értékének 35-50 százaléka visszatartható a társasági adóból annak 80 százalékáig. Azonban az alapkutatást, az alkalmazott kutatást, valamint a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás esetén 100 millió forint értékű beruházás is elégséges a kedvezmény igénybevételéhez, melyre 10 év adója áll rendelkezésre.

Az alapkutatásra, a kísérleti fejlesztésre, a szoftverfejlesztő alkalmazására elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezmény vehető igénybe a vállalkozások számára. A szoftverfejlesztők bérköltségének további 15 százaléka igényelhető adókedvezményként a kkv-k számára.

Járulékkedvezmény

A legfeljebb 250 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezményt is igénybe vehetnek. Ennek feltétele a legalább hat hónapja működő munkáltató legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt való foglalkoztatása, valamint az éves átlagos statisztikai állományi létszám emelése és két évig való megtartása. Ehhez szükséges a munkaügyi központtal megállapodást kötni.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak után, legfeljebb a minimálbér 130 százalékának megfelelő munkabér után egy évig nem kell tb-t, munkaadói járulékot és tételes ehót fizetni – zárta beszédét Karácsony Imréné.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.