Mindenki gyanús, leginkább az, akinek engedélye van – foglalja össze a magyarországi szélenergia iparban jellemző viszonyokat az egyik szereplő, aki amúgy több beruházási helyszínre is engedélyt kapott. Egy 1,5 megawattos szélkerék esetében évente legalább 100 millió forint körüli, államilag garantált bevétel kellő motiváció ahhoz, hogy az ember minden követ megmozgasson egy olyan piacon, ahol jó előre tudható volt: a tervezett beruházásoknak csak a töredéke valósulhat meg. A képlet viszonylag egyszerű. A magyar villamosenergia-rendszer mindössze néhányszáz megawattnyi szélerőművi kapacitást képes befogadni, a szél ugyanis nem fúj folyamatosan, a rendszer egyensúlyát viszont minden másodpercben biztosítani kell. A Magyar Energia Hivatal (MEH) ennek megfelelően 330 megawattnyi keretet hirdetett meg, amire 1700 megawattnyi igény érkezett. A kérelmeket érkezési sorrendben értékelték, és csak azokat vették figyelembe, amelyeknek már tavaly november 15-én érvényes csatlakozási szerződésük volt a területi áramszolgáltató társaságokkal. A jelenlegi szabályozás szerint ez utóbbiak kötelesek átvenni a szélerőművek áramát, az államilag meghatározott, kilowattóránkénti 23 forintos áron.
Információink szerint azonban időközben a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal húszegynéhány szélerőmű önkormányzati építési engedélyét megsemmisítette, pontosabban erre hívta fel az engedélyeket kiállító önkormányzatokat. A hírt Németh Éva, a hivatal vezetője is megerősítette a Figyelőnek. Az a helyzet ugyanis, hogy 2003-tól az azóta többször is átszervezett területi biztonsági felügyelőség hatáskörébe tartozik az engedélyezés, így az önkormányzati engedélyek érvénytelenek. Az érintettek természetes jogérzéke szerint a szóban forgó beruházások engedélyét a MEH-nek is vissza kellene vonnia, így a helyükre mások léphetnének a szűkös piacon.
Körömszakadtáig
A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. „Hivatalos értesítést egyelőre nem kaptunk a közigazgatási hivataltól az építési engedélyek megsemmisítéséről” – közölte érdeklődésünkre Grábner Péter, az energiahivatal engedélyezési osztályvezetője. Hozzátette: ha kaptak volna ilyen jelzést, ez sem jelentené azt, hogy az érintett engedélyeket automatikusan vissza kell vonniuk. Az energiahivatali jóváhagyásnak ugyanis nem az építési engedély, hanem a már említett csatlakozási szerződés a feltétele. Ezek azonban polgárjogi kontraktusok, amelyeket csak a bíróság bonthat fel, ha a területi áramszolgáltató kezdeményezi azt.
Egyelőre egyetlen ilyen eljárás sem indult. Az áramszolgáltatók jogászai értelmezni próbálják a helyzetet, másrészt néhány szélerőmű-beruházó időközben beszerezte a területi biztonsági felügyelőség engedélyét. Nem meglepő, hogy a már zsebben lévő dokumentumhoz körömszakadtáig ragaszkodnak, egy-egy 1,5 megawattos engedély piaci értéke ugyanis 100-150 millió forint körül mozog. A szerencsések zöme – szakmai körökből származó értesülésünk szerint – egyébként is engedélybróker, vagyis esze ágában sem volt szélturbinát állítani, eredetileg is az volt a terve, hogy a megszerzett dokumentumból pénzt csináljon. Ezt igazolja az is, hogy többen még csak ajánlatot sem kértek egyetlen berendezésgyártótól sem egy majdani szélturbinára.
Megyegyezésre jutni
A szélenergia-piacon eluralkodott káoszt jól illusztrálja, hogy időközben az E.ON Hungária Zrt. pert volt kénytelen indítani a MEH-ellen, az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató területére szóló szélerőművi engedélyek ügyében. „A jelenlegi szabályozás a szélerőművekben megtermelt áram átvételére kötelezett áramszolgáltatóknak éves szinten milliárdos nagyságrendű kockázatokat rejt” – mondta a perrel kapcsolatban Bakács István, az E.ON Hungária igazgatósági tagja. Hozzátette: nem akarják megakadályozni a szélerőművek építését, hiszen az első ilyen turbinát épp az E.ON állította Kulcs község határában, ugyanakkor a szélenergia-termeléssel járó kockázatokat nem lehet egy üzleti vállalkozásra hárítani. A per ellenére folynak a tárgyalások az energiahivatal, a gazdasági minisztérium és a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. szakértőivel. Amennyiben megegyezésre jutnak, úgy az E.ON eláll a bírósági keresettől.Eközben természetesen egyetlen beruházás sem folyik, hiszen ilyen körülmények között nincs az a bank, amely beszállna a finanszírozásba. A szélenergia-lobbi nyomására is megemelt kötelező átvételi ár ellenére tehát egyetlen kilowattórával sem bővül egyelőre az ország szélenergia-termelése, felróhatóan a közigazgatási bakiknak, valamint a kusza, átláthatatlan szabályozásnak.
