Gazdaság

Inkubátorházak új szerepben

admin
admin

2006. 07. 07. 00:00

Inkubáció a világban

Az EU inkubátorainak háromnegyede nonprofit alapon működik. A jellegzetes inkubátor jellemzői:
– 5800 négyzetméter,
– átlagosan 18 bérlő cég,
– 85 százalékos kihasználtság.
A sikeres inkubátorház fő funkciói:
– vállalkozók képzése,
– tanácsadás,
– kapcsolatteremtés pénzügyi támogatáshoz, tőkéhez juttatáshoz,
– technológiai támogatás.
Az USA inkubátorházainak erőssége a bérlő cégek finanszírozása és egyes menedzsmentfunkciók megvalósítása. Az EU inkubátorai jobbak a képzés, a virtuális hálózatépítés és az inkubáció szélesebb stratégiai keretekbe történő beágyazása szempontjából.

A foglalkoztatási krízis hívta életre a vállalkozói inkubátorházakat még a 80-as évek elején. A felelős gazdasági döntéshozók akkor Európa-szerte felismerték, hogy a gazdaság jövője nemcsak a már korábban jellemző tendenciáktól függ, hanem a kisvállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak megteremtésétől is.

E felfogás szerint, először a gazdaságtörténetben, a mikroökonómia kínál nem tömegméretű és nem is az állam gazdasági beavatkozásán alapuló megoldásokat a makrogazdaságnak. Emellett minden országában gondot jelentett a helyi, a regionális és a nemzeti kormányzatok számára a gazdaság monolitikus szerkezetének lebontása, továbbá a kis- és középvállalkozások hiánya. Nos, az inkubátorházak a vállalkozásfejlesztés gazdag eszköztárát kínálják.
Mi az az inkubátorház? Először is nem feltétlenül „ház”. Hanem telepek, támogatások és szolgáltatások olyan együttese, melyet a kezdő vállalkozások speciális szükségleteihez alakítanak. Más szóval, az inkubátorházak olyan erőforrásokkal látják el a holdudvarukba tartozó kis- és középvállalkozókat, amelyek javítják sikerük esélyeit.

A különböző inkubátormodellek közös eleme, hogy bizonyos szűk keresztmetszeteket próbálnak meg kitágítani. Olyanokat, amelyek egy csoportnyi vállalkozás fejlődésében közös akadályként jelentkeznek.

Ózdon kezdődött

Magyarországon a rendszerváltás során leépült állami vállalatok nemcsak egyes ágazatokat „tüntettek el”, hanem országrésznyi régiókban erősödött szinte az elviselhetetlenségig a foglalkoztatási krízis. Ahogy Annus István, a most 15 éves Vállalkozói Inkubátorházak Szövetségének társelnöke magyarázza, nem véletlen, hogy az „országos mozgalom” a 90-es évek elején Ózdról, Sátoraljaújhelyről, Székesfehérvárról indult, még Fónagy János kezdeményezésére.

Akkoriban az életképes kényszervállalkozások támogatása, a vállalkozói kultúra terjesztése volt az inkubátorházak első feladatköre. És az, hogy megfizethető árú, megfelelő szolgáltatásokkal ellátott helyen olyan „vállalkozói teret” alakítsanak ki, ahol egymást segítve, egymástól is tanulva teheti meg az első lépéseket 30–40 induló vállalkozás.

Azóta nagyot fordult a világ. Az akkori „gyermeteg” segítségre már nem szorulnak rá a ma induló vállalkozások. Azt lehet mondani, hogy a klasszikus értelemben vett „inkubációra” ma a vállalkozások kevesebb mint felének van szüksége.

Annál nagyobb igény lenne úgynevezett technológiai inkubátorházak kialakítására. Ahol valamilyen specifikáció szerint az eszköz- és beruházásigényes technológiai, laboratóriumi háttér adva lenne, s a megtelepedő kkv-k esélyt kapnának arra, hogy olyan, magas technológiájú termékek piacaira is betörjenek, ahol egyébként csak aránytalan kockázattal vagy erőn felüli beruházási ráfordítási igénnyel és folyamatos forgótőkehiánnyal vethetnék meg a lábukat.

Négy érv az inkubátorházak mellett


Politikai érv: a termelés új technológiáknak megfelelő átalakítására hivatkozik. Az átalakítás célja, hogy a gazdasági struktúra jobban illeszkedjék az új gazdasági rendszerbe, új foglalkoztatási lehetőségeket hozzon létre. A helyi közösségek megpróbálják vonzani, de legalábbis fenntartani a vállalkozásokat és a helyi foglalkoztatást szükséges pénzügyi bevételeik érdekében. Az új technológia átvételére és új munkák teremtésére a kis- és középvállalkozások bizonyultak a legalkalmasabbnak.

Irányítási érv: az ipari és kereskedelmi tevékenység komplexitására hivatkozik. A nemzetközi verseny a vállalkozásoktól fokozott alkalmazkodást követel, részben új vezetési módszerek bevezetésével, részben rugalmasabb létrehozásával. A kis- és középvállalkozások könnyebben felelnek meg ezeknek a követelményeknek, mint a nehézkesebb nagyvállalatok. Ugyanakkor a kisvállalkozásokban gyakran hiányzik a vezetési tapasztalat, különösen a kezdeti stádiumban. Az inkubátorházak ezt igyekeznek pótolni.

Társadalmi érv: alapvetően azt a véleményt erősíti, amely a bérviszonyok, munkakörülmények minőségének újragondolását sürgetik. A vállalkozás belső átszervezése növeli a termelés rugalmasságát, így elősegíti a vállalkozás kedvezőbb piaci helyzetét. Az ágazatok közötti új kapcsolatok kevésbé hierarchizált struktúrát hoznak létre, amely jobban támaszkodik az együttműködésre és a kölcsönös függőségre. A munkaerő integrációja és részvétele a döntéshozásban egyre általánosabbá válik. Az új társadalmi követelmények könnyebben teljesíthetők kisvállalkozási keretek között. Az inkubátorházak megoldást kínálnak a dolgozók megváltozott ambícióinak megvalósításához és a tulajdonosok magatartásának alakításához is.

Technikai-gazdasági érv: a hangsúly az új technológiákon van, a fő feladat az ötlettől az ipari alkalmazásig tartó folyamat követése. A folyamat nem gond nélküli, hiszen a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy például az Egyesült Államokban a vállalkozások 80 százaléka szűnik meg az első öt évben. A korai kudarcok oka általában a finanszírozás, a vezetési-irányítási hozzáértés hiánya, a potenciális sikerek túl- és a forgótőke-szükségletek alulértékelése. Tehát nem elégségesek a tudományos és műszaki ismeretek, más tényezők – irányítás, marketing, finanszírozás – is alapvetően szükségesek az új vállalkozások fennmaradáshoz. A műszaki és a gazdasági konjunktúrában az inkubátorházak fontos szerepet játszanak a vállalkozások létrehozásának és fejlődésének megkönnyítésében.



Inkubátorból indult, nyert

Az inkubátorházak ösztönző erejét jól példázza az Üzlet & Siker minősített vállalkozás pályázatának tavalyi nyertese, a székesfehérvári Metalobox esete. A fém öltözőszekrények piacán vezető pozíciót szerzett vállalkozás alapítói a székesfehérvári Vállalkozói Központ Közalapítvány inkubátorházában dolgoztak az egyik cégnél. Ahogy az inkubátorházi legenda tartja: néhány éve a második emeleti állásukat feladva kibéreltek egy irodát az első emeleten, majd hamarosan terjeszkedni kezdtek, s ma már ők bérlik az első emelet felét.

Az indulás nehézségein rég túljutott a cég, s már régen nem az inkubációs igény marasztalja őket a házban. Sokkal inkább a szinte ipari park jellegű szolgáltatáscsomag.

A megerősödő, piaci bérleti díjat fizető cégek – legalább időleges – maradása persze az inkubátorházaknak is érdeke. A mai támogatási rendszer ugyanis csak a fejlesztéseket segíti, a működést maguknak kell kigazdálkodniuk a házaknak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHULA VISTA, CA - SEPTEMBER 16:  Vocalist Chester Bennington performs on stage with Linkin Park at Sleep Train Amphitheatre on September 16, 2014 in Chula Vista, California.  (Photo by Daniel Knighton/FilmMagic)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.