A bankoknak a lakáshitelekhez adott állami kamattámogatás után a kormány hétfői döntése szerint 20 százalékos járadékot kell fizetniük, amitől a büdzsé 25 milliárd forintos bevételt vár jövőre.
Király Júlia szerint a piactorzító különadó meghosszabbítása politikai döntés eredménye, ötletelésnek tűnik, és öngólt rúgott vele a kormány.
Az intézkedés elsősorban a jelzálog-hitelintézetek helyzetét rontja, köztük az állam többségi tulajdonában lévő FHB Jelzálogbankét, amelynek vagyonát a kamattámogatás után fizetendő járadék bevezetése leértékeli – hívta fel a figyelmet.
Piactorzító döntés
A kormány szombaton ismertetett Új egyensúly című programja szerint még meghosszabbították volna a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra eredetileg két évre – 2005-re és 2006-ra – kirótt különadó hatályát, sőt a biztosítókra is kiterjesztették volna, ami a kormány kalkulációi szerint jövőre 50 milliárd forint bevételt eredményezett volna. Hétfőn azonban a bankok meglepetésére már egy új elvonási formát ismertettek a kormányszóvivői tájékoztatón, miszerint a bankoknak kell az állami kamattámogatásra vetítve 20 százalékos járadékot fizetniük. A most érvényes különadó szerint a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak választásuk szerint vagy 8 százalék többlet társasági adót, vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kell befizetniük a büdzsébe, ami tavaly 36 milliárd forint bevételt eredményezett.
A banki szféra szereplőinek azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mi a vetítési alap. Ugyanis, míg a mostani többletteher viszonylag arányosan oszlik meg a bankok között, a kamattámogatásra vetített járadék alapvetően két hitelintézetet – az OTP-t és az FHB-t – terhel, aminek következménye a két tőzsdei cég részvényeinek árfolyamában már látható is.
Kiváltságos biztosítók
A biztosítókról, amelyek a pénzügyi vállalatok közül két éve egyedül mentesültek a pénzügyi szférára kirótt különadó megfizetése alól, hétfőn már nem esett szó, amint az eddig a különadó fizetésére kötelezett pénzügyi vállalkozásokról sem. Veres János pénzügyminiszter keddi tájékoztatása szerint a biztosítók esetében a különadó bevezetése alkotmányossági aggályokat vet fel, ám keresik az alkotmányos megoldást. Tőlük és a pénzügyi vállalkozásoktól együttesen 25 milliárd forintot szeretnének beszedni az extra adóval.
Kedden az is kiderült, hogy nem csak a lakáshitelek, hanem az üzleti szférának nyújtott, államilag támogatott hitelek után is meg kell fizetni a járadékot, ami ismét változtat a teher piaci szereplők közötti elosztásán. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter szerint még kedden benyújtják a parlamentnek, így végre eloszlik a pénzügyi szféra extra adója körüli homály
