Gazdaság

A 14. hét hírei

Hollandia is nyit
Megnyitja munkaerőpiacát 2007 elejétől Hollandia az Európai Unió új tagállamainak munkavállalói előtt; hetedikként a régebbi tizenöt EU-tagállam közül, amelyek nem korlátozzák a közép- és kelet-európai munkaerő érkezését. Nagy-Britannia, Írország és Svédország már kezdetektől nyitva tartotta piacát, míg Finnország, Spanyolország és Portugália most határozott úgy, hogy május elejétől nem tart fenn korlátokat. A bővítési megállapodás alapján április végéig valamennyi régebbi EU-tagállamnak döntenie kell ebben a kérdésben. Ausztria és Németország már jelezte, hogy folytatja a keleti munkaerő-áramlás korlátozását, míg Belgium, Franciaország és Olaszország várhatóan meghosszabbítja a korlátokat, de azt már nem alkalmazza a lehetséges három évig. Görögország és Luxemburg még nem közölte álláspontját ebben a kérdésben.

EU-bővítés: zöld fény
Javasolni fogja Bulgária és Románia 2007. január elsejei felvételét az unióba az Európai Bizottság májusra elkészülő országjelentése. Az erről szóló sajtóértesülések szerint azonban mindkét országot további reformok végrehajtására sürgetik majd, azok elmaradása esetén pedig a két új tagnak az uniós pénzügyi támogatások egy részének megvonásával kell szembenéznie.

Rekord hiány márciusban?
Minden idők legmagasabb havi hiányát hozta össze márciusban a költségvetés – értesült a Világgazdaság. A lap információi szerint a márciusi államháztartási deficit – az önkormányzatok nélkül számolva – meghaladta a 350 milliárd forintot, ez 90 milliárddal több, mint a Pénzügyminisztérium korábbi várakozása. Amennyiben a lap értesülései helytállóak (a tárca csak április 10-én teszi közzé az adatot), a negyedéves hiány 790 milliárd forint lenne. Az éves hiányt a kormány 1545 milliárd forintban határozta meg. Egy másik fontos mutató, a folyó fizetési mérleg hiánya a vártnál szerényebb, 6,4 milliárd euró volt 2005-ben; az utolsó negyedévben 1,5 milliárd euró volt a deficit, elemzők 1,8 milliárd körüli értékre számítottak. A közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek becsült jellege miatt a jegybank szeptemberben véglegesíti az éves adatokat.

Garancia a Transelektrónak
Kóka János gazdasági miniszter információink szerint lapzártánk előtt aláírta a Transelektro 3 milliárd forintos forgóeszköz-hiteléhez kapcsolódó, 75 százalékos állami garanciavállalási nyilatkozatot. Az állami garanciavállalásról a kormány már jóval korábban döntött, de a cég bizonyos, az érintettek által pontosabban meg nem nevezett feltételeket eddig nem tudott teljesíteni. Időközben elkészült ugyan a Roland Berger nemzetközi tanácsadó cég jelentése a Transelektro-csoport átvilágításáról, de Tímár Gyula, a legnagyobb tulajdonos Vegyépszer Rt. – és immáron a Transelektro – elnöke ennek részleteiről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mindössze annyit árult el, hogy a dokumentum tartalma nem lepte meg a tulajdonosokat, akik részletes reorganizációs programjukat április végén teszik le a hitelező bankok asztalára.

Alcatel-Lucent-fúzió
A világ vezető távközlési és internetes technológiai konszernje jön létre a francia Alcatel és az amerikai Lucent napokban bejelentett összeolvadásával. Az új közös névről később döntenek. A létrejövő társaság piaci kapitalizációja 30 milliárd euró körüli, 60 százalékát az Alcatel, 40 százalékát a Lucent birtokolja majd. A tranzakció egy éven belül lezárul. A két cég korábban már sikertelenül próbálkozott a fúzióval, ám 2001-ben nem tudtak megállapodni a Lucent értékéről.

Jövőre konvertibilis rubel
Az orosz központi bank döntése alapján ez év május elsejei hatállyal a felére csökkentik a tőke be- és kiáramlásával kapcsolatos, külföldi devizában lebonyolított ügyleteknél kötelezően képzendő minimális banki tartalékot. Így kívánják biztosítani a jövő év eleji áttérést a teljesen korlátozásmentes valutarendszerre. Ehhez megszüntetik – a tervek szerint szintén 2007 januárjával – azt a gyakorlatot is, hogy az exportőr cégeknek kötelezően eladásra kell felajánlaniuk dollár- és euróbevételeik 10 százalékát. Akkortól tehát megvalósulna az orosz rubel teljes konvertibilitása.

Japán kezdeményezés
Japán szabadkereskedelmi övezet létrehozását tervezi tíz ASEAN tagország (Burma, Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam), illetve Kína, Dél-Korea és India bevonásával. Nikai Tosihiro gazdasági miniszter a pénteki kormányülésre terjeszti be az erről szóló javaslatot. A szabadkereskedelmi övezetet Tokió az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA), illetve az Európai Unió mintájára akarja létrehozni. Az övezet 3 milliárd lakosú térségre terjedne ki, ami a világ népességének fele.

Reflexió
FDI-rekord 2005-ben

Magyarországon 5 milliárd 356 millió euró közvetlen tőkebefektetés (FDI) valósult meg a múlt évben, ez az eddig mért legmagasabb érték. Az újra befektetett jövedelmek értéke tavaly – előzetes adatok szerint – 1,67 milliárd euró volt, csaknem félmilliárd euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyik ok: a külföldi tulajdonú vállalkozások több osztalékot fizettek.

TARDOS GERGELY, elemző, OTP Bank:
„Tavaly a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya 7,3 százalék volt, az országba viszont – szintén a GDP-hez mérve – 10 százaléknyi tőke áramlott; a különbség 2,6 százalékpont, ami rendkívül magas. A differencia valószínűleg arra utal, hogy a fizetésimérleg-statisztika torzít, aminek a hátterében viszont az állhat, hogy az EU-csatlakozás óta önbevallásos mintavételen alapuló külkereskedelmi statisztikában valószínűleg nem jelenik meg az összes import. Noha milliárd euróban kifejezve 2005-ben az eddigi legtöbb FDI érkezett Magyarországra, a folyó fizetési mérleg hiányához, de különösen az összes finanszírozó tételhez képest alacsony volt a működőtőke-beáramlás. Ezt tükrözi az, hogy a nem adóssággeneráló tételek aránya az összes finanszírozó tétel felét, a Budapest Airport Rt. eladásából származó bevétel nélkül már csak alig negyedét érte el, a többit pedig adóssággeneráló finanszírozás, külföldi kötvénybefektetés és hitel tette ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik