Gazdaság

Roma vállalkozók a lánc legvégén

admin
admin

2006. 03. 25. 16:00

Varga Zoltán, a Szabolcs megyei Ajakon élő vállalkozó szeretne részt venni a budapesti 4-es metró előkészületeiben, s építőipari cége szóbeli ígéretet már kapott is a megbízásra. Mint a Figyelőnek fogalmazott, szakipari és segédmunkákat egyaránt elvállal: az árokásástól a bontásig mindent. Nem válogathat, és nem is válogat. Varga, aki egyúttal az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) megyei elnöke is, a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a romákat nem engedik hozzáférni a megrendelésekhez. „Ezen kell változtatni. Én már eljutottam arra a szintre, hogy a megrendelőimnek automatikusan eszébe jutok, ha valamilyen munka van, nem kell bizonyítanom, hogy cigány létemre tisztességesen teljesítem a rám bízott feladatot” – mondja. Általában viszont úgy látja, a romák többszörös hátrányból indulnak a közbeszerzési és más beruházási pályázatokon. Varga megfogalmazása szerint le vannak játszva a tenderek, a nyertes fővállalkozóknak megvannak a maguk emberei. A roma cégek legfeljebb ötödik-hatodik alvállalkozóként jutnak szerephez. A vállalkozói lánc legvégén viszont már olyan alacsony összeget fizetnek, hogy ráfizetéses elfogadni a megbízásokat.

Gyenge lobbierő


Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke néhány hete a Magyar Rádió Vállalkozásklinika című műsorában figyelmeztetett a roma vállalkozások siralmas helyzetére, s feltett egy költői kérdést: vajon miért van az, hogy az autópálya-építéseknél a roma embereknek, kisvállalkozóknak csak az út takarítása és a fű kaszálása jut, de más megrendeléseknél is csak a munkák legalja? Úgy látja, ennek az az oka, hogy az érintettek nem építettek ki olyan lobbi köröket, amelyeken keresztül az érdekeiket hatékonyan tudnák képviselni. A beszállítói, alvállalkozói körből való kiszorulást azonban nem kizárólag roma vállalkozásokat sújtó specifikumnak tartja Lakatos Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetékes miniszteri biztosa. Ez szerinte a kkv-szektor általános problémája.

A gazdasági tárca 2003-ban indította útjára a roma vállalkozásfejlesztési programot (R-program). Lakatos Sándor eredményként értékelte, hogy az elmúlt három évben a kkv-szektorba kihelyezett 700 millió forint vissza nem térítendő támogatás révén összesen 2 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, mintegy 400 új munkahely keletkezett, s további 1500-1600 munkahelyet sikerült megőrizni. A kiírás eredetileg azért született meg, hogy növelje a roma kkv-k versenyképességét és piaci esélyeit műszaki-technikai beruházások révén. A pályázók között volt néhány milliós és több százmillió forintos éves forgalmú cég is, több mint 50 százalékuk építőipari vállalkozás, további 30 százalékuk a kereskedelmi és a szolgáltatási szektorban működik.

Az építőipari cégek jellemzően új járműveket szereztek be: a maximum 3 millió forintnyi, 65 százalékos támogatással elnyerhető forrásból korszerűbb autókat vásárolhattak. Emellett információs technológiára is igényeltek pénzt. „A 2005-ös pályázók több mint fele IT-fejlesztéseket is végrehajtott, ami azt jelenti, nem lőttünk mellé, amikor a számítógép-beszerzést is felvettük az elszámolható költségek sorába” – említi Lakatos.

Ma Magyarországon 40-60 ezer vállalkozásban vesznek részt – tulajdonosként vagy vezetőként – roma származású emberek. A Delphoi Consulting társadalomkutató szervezet 2004-es vizsgálata szerint a romák fele kényszerből alapított céget, mintegy előre menekült. A vállalkozások túlnyomó többsége tíznél kevesebb embert foglalkoztató mikrocég, a kis- és középvállalkozások aránya nem éri el a 4 százalékot. A roma gazdasági szervezetek döntő része a kereskedelemben, a vendéglátásban és az építőiparban tevékenykedik, emellett a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban találnak leginkább munkát. A vállalkozások általában nyereségesek, közgazdasági értelemben azonban aligha nevezhetők sikeresnek: szerepük elsősorban a cigány családok eltartására és a roma közösségek jövedelemhez juttatására korlátozódik. Ám a kutatás két vezetője, Adler Judit és Babusik Ferenc úgy véli, ez sem lebecsülendő eredmény, mivel a vállalkozó romák anyagi körülményei két és félszer jobbak, mint az átlagos cigányoké.

A kutatásvezetők úgy látják, a roma mikro- és kisvállalkozások ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint amelyekkel általában a hazai hasonló méretű gazdálkodó szervezetek. Erre rakódnak rá az előítéletből, diszkriminációból, a romák belső harcaiból fakadó további problémák. Éppen ezért kedvezőnek ítélik az olyan kezdeményezéseket, amelyek segítik a mikro- és kisvállalkozások működését. A tanulmány igen fontos megállapítása, hogy ezen vállalkozások fejlesztésére azért is célszerű kiemelten forrásokat biztosítani, mert a romáknak itt sokkal nagyobb esélyük van munkahelyet találni, mint más cégeknél.

Bizalmatlanság


Ezt a tényt erősítette meg lapunknak Balogh János ibrányi építőipari vállalkozó is, aki az R-program keretében 2003-ban 3 millió forintot nyert pályázaton, s abból teherautót vásárolt. Az üzletember jó referenciákkal rendelkezik, s folyamatosan kap megrendeléseket. Értékelése szerint azonban a roma vállalkozások zöme tőkehiánnyal küzd. Balogh folytatásra érdemes kezdeményezésnek tartja az R-programot, ám úgy látja, a támogatási összeget meg kellene emelni, hogy komolyabb eszközparkot és munkagépeket is beszerezhessenek a vállalkozók. Indulhatnának ugyan az uniós pénzekre építő Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) pályázatain is, ahol sokkal nagyobb támogatáshoz juthatnának, de nem bíznak abban, hogy nyernek. „Országjáró előadó körútjaimon beszélgettem cégvezetőkkel, akiknek komolyabb fejlesztéseket kellene végrehajtaniuk; számukra nyilvánvalóan kevés a 3 millió forintos tőke, minimum 20-25 millió forintos forrásra lenne szükségük, ám hiába ajánlottam nekik a GVOP pályázati lehetőségeit, lemondóan legyintettek” – érzékeltette Lakatos Sándor, mennyire bizalmatlanok a hazai és az uniós pályázati rendszer iránt a romák. A miniszteri biztos úgy látja, mindenfajta megkülönböztetés káros, a pozitív is, ám a roma társadalom több évtizedes hátrányának ledolgozása érdekében szükség van „többlet” nyújtására: olyan juttatásokra, kedvezményekre, amelyek révén ezek a vállalkozások megerősödnek.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.