Gazdaság

Elszaporodott rágcsálók, stagnáló élelmiszer-biztonság

admin
admin

2005. 09. 28. 07:00

Változatlan az élelmiszer-biztonsági helyzet tavalyhoz képest. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézet tiszti főorvosa szemléletváltást szeretne a láncoktól, és nagyobb odafigyelést a vásárlói panaszokra.

Élelmiszer-biztonsági szemléletváltást szeretne elérni az élelmiszer-kereskedelmi láncoknál Tettinger Antal, a Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei tiszti főorvosa. Mint mondja, ebben nem érdemes összeesküvést keresni, a nagy alapterületű üzletekben frekventáltságuk és forgalmuk miatt nagyobb az élelmiszer-biztonsági kockázat, ezért a hatóság is gyakrabban ellenőrzi őket. Logikus tehát, ha az ellenőrző szervezetek fokozottabban figyelik a hipermarketek működését. A megyei tiszti főorvos hangsúlyozta, nincs „boszorkányüldözés”, nem hibákat keresni mennek a felügyelők az üzletekbe.


A helyzet nem rossz, de nem is jó


A helyzet egyébként nem kilátástalan, ugyanis múlt évhez képest nem romlott, ugyanakkor a megyei tiszti főorvos szerint nem is javult a helyzet. Idén augusztus végéig 52 ellenőrzést hajtott végre élelmiszer-kereskedelmi láncoknál a Pest megyei szolgálat. A vizsgálatok során 17 esetben találtak szabálytalanságokat, és valamivel több mint 3,8 millió forint bírságot szabtak ki. A pálmát az Auchan szigetszentmiklósi egysége vitte el, a bírság egyharmadát a francia üzletlánc hipermarketjére rótták ki. Nem véletlen – ecsetelte a megyei tiszti főorvos –, hiszen egymás után érkeztek a panaszok a hipermarketre. A legtöbben egerekre panaszkodtak, ami egyáltalán nem csoda. A meleg, párás időben gyorsabban szaporodtak a rágcsálók, és az esős idő kiöntötte őket fészkeikből.


A pusztában egerek is élnek


Mivel a Pest megyei hipermarketek többsége mind külterületen, esetenként a puszta kellős közepén épült, a kártevők a fedett épületekben kerestek menedéket és táplálékot. Az elszaporodott rágcsálók idén nyáron nemcsak a szigetszentmiklósi hipermarketnek, hanem szinte mindegyik nagy alapterületű egységnek problémát okoztak, így az élelmiszer-kereskedelmi láncoknak komoly forrásokat kellett lekötniük a védekezésre. Ez hol jobban, hol rosszabban sikerült. A sors fura fintora, hogy a madárlogós Auchan konkurensénél pedig éppen a verebek miatt panaszkodnak a vásárlók. A szabályok szerint a madarakat be kell fogni, nincs helyük a hipermarketekben, ugyanakkor a befogásuk rendkívül költséges.


Piacvédelem?


A kereskedők szerint az ellenőrzések gyakorisága és a szigorodása nem véletlen. Egyesek szerint a kormányzat így próbál nyomást gyakorolni a kereskedelemre, például a jövendő áfacsökkentések fogyasztói árakban való alkalmazásához vagy az import gyors visszaszorításához. Emellett a kiskereskedelmi szektor éppen tárgyal a kereskedelmi törvény megalkotásáról, és útban van az agrártárca élelmiszerkódex-alapelve is, amely a termelők és a kereskedők közötti ellentétet próbálná oldani, ugyanakkor jelenleg csak a feszültséget erősíti. Ezért kézenfekvőnek tűnik, ha a szakma felülről jött utasításokat sejt az ellenőrzések mögött. Tettinger Antal szerint viszont nincs összeesküvés.


A marokkóipaprika-botrányt követően az Országos Tisztifőorvosi Hivatal elrendelte a nagy élelmiszer-forgalmazók tevékenységének kiemelt ellenőrzését, melynek ki kell terjednie az élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai és közegészségügyi előírások betartására. Mindez viszont a kereskedők szerint azért nem logikus, mert mind a marokkóipaprika-, mind pedig az azt megelőző mérgezettfűszerpaprika-botrány nem kereskedői mulasztásból származott, mégis a kereskedők igyekeznek helyretenni a dolgokat, sok esetben saját költségen.


A negyedévenként történő akció-ellenőrzéseket az élelmiszer-ellenőrzésben érdekelt egyéb hatóságok bevonásával, így a Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal, illetve a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomással végezzük – mondta Tettinger. Szerinte nincs külön felülről jövő kérés, jóllehet a szervezetnek nincs beosztva úgy az éves munkaterve, mint például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, amelytől egyébként az Esélyegyenlőségi Minisztérium annyit kért, hogy fokozottan figyeljen a beérkező panaszokra, és lehetőleg minél gyorsabban vizsgálja ki azokat.


A tiszti főorvos szerint idén az egységekre vetítve nem növekedett az ellenőrzések száma, ám mivel gyarapodnak az élelmiszer-kereskedelmi láncok, a vizsgálatszám is nő. Ennek persze némileg ellentmond, hogy az Auchan szigetszentmiklósi egységénél a nyár folyamán, vagyis három hónap alatt, hatszor vizsgálódtak, míg a cég Fóton működő hipermarketjébe egész évben hétszer látogattak el az ÁNTSZ munkatársai. Egyetlen más hipermarketnél sem volt ilyen magas vizsgálati arány. Ez persze abból is adódhat, hogy az említett üzleteknél több volt a kifogás, és ahogy a feltárt szabálytalanságok mutatják, lazább volt az élelmiszer-biztonság is.


Sokszor a konkurencia dobja fel


Azt az ÁNTSZ sem cáfolja, hogy a beérkezett panaszok komoly része közvetlenül a konkurenciától származik, és egy jelentős hányada ugyan névvel-címmel ellátott borítékban kerül a szolgálathoz, de a címek nem tartoznak senkihez, vagyis kvázi névtelenek a bejelentések.


A Pest Megyei ÁNTSZ igyekszik minden panaszt kivizsgálni, még a név nélkül tett bejelentéseket is, holott ez nem lenne kötelessége. Ez a dolgunk – mondja a megyei tiszti főorvos. Meggyőződése, hogy hatékonyabbak lennének, ha az engedélyezési feladatok terhét levennék a vállukról. Az erőforrásaik 40 százalékát most ez köti le. Sokkal inkább szeretnék, ha a szolgálat kizárólag az ellenőrzéssel foglalkozhatna, hiszen az élelmiszer-biztonságilag kockázatos részlegek, egységek nyitásának megvannak a feltételei, ezek minden beruházó vagy vállalkozó számára érthetőek és betartandóak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.