Gazdaság

Közkincset fejlesztünk?

admin
admin

2005. 09. 23. 15:05

Az elmúlt időszakban többször is lehetett arról hallani, hogy a bejelentett szabadalmak száma csökkent, és a szabadalmaztatás anyagi oldala nagy terhet ró a feltalálókra. Ezzel kapcsolatban azonban úgy tűnik, meglehetősen megoszlanak a vélemények.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) tavalyi jelentése szerint a nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma az utóbbi két évben folyamatosan csökkent – 2004-ben összesen 2657-et regisztráltak, ami mindössze a fele az azt megelőző évi adatoknak.

Ez a csökkenés leginkább a külföldi szabadalmi bejelentések nyomán valósul meg, a hazai bejelentések száma az elmúlt öt évben viszonylag állandó volt – úgy 700-800 körül mozgott. Ennek fő oka a szabadalmi hivatal szerint az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás, minek következtében a külföldi bejelentők nem közvetlenül, hanem európai szabadalmi bejelentésükben Magyarországot megjelölve igényelnek szabadalmat az ország területére.

A Magyar Feltalálók Egyesületének titkára a FigyelőNetnek elmondta, hogy szerinte nem azért csökkent a bejelentett találmányok száma, mert nem lenne mit szabadalmaztatni, hanem mert a környezet nem megfelelő az innovációra. Kuthi Zoltán szerint ugyan történtek pozitív változások a kutatás és fejlesztés területén az elmúlt években, de a magyarok még mindig másoknak fejlesztenek – a szabadalmakra és az iparjogvédelemre nem fordítva elég figyelmet. Megfelelő gazdasági támogatás kialakítására lenne szükség a szabadalmaztatáshoz – tette hozzá.

A szabadalmi hivatalnál és a Magyar Innovációs Szövetségnél egyaránt úgy vélik, hogy egy találmány levédése nem kerül többe, mint pár tízezer forint. Kuthi szerint azonban, az csak az eljárási díjra és illetékre vonatkozik. Egy szakszerű, ügyvédekkel elkészíttetett dokumentum – ami valóban garantálja a találmány védelmét – akár 250 ezer forintba is kerülhet. Effajta költségekre azonban nem lehet pályázni.


A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) „Innocsekk” programjának elindítása az első effajta finanszírozási segítség az innováció terén, hiszen vissza nem térítendő hitelre ad pályázati lehetőséget. Kuthi szerint azonban a szabadalom szakszerű jogi megalapozására ez sem fordítható, csupán az MSZH-hoz befolyó illeték finanszírozható belőle. A jelenlegi rendszer nem ösztönző, közkincset termelünk közpénzből – tette hozzá.

Az egyetemeken, noha emelt szinten működik a kutatás és fejlesztés, az intézmények által bejelentett szabadalmak száma nagyon csekély, szinte nulla. Ennek a legfőbb oka a szűkös költségvetési keret, melyben nincs helye az ígéretesnek látszó találmány levédésére sem – hangsúlyozta a titkár.

A K+F-tevékenységek általában multinacionális cégek pénzéből kerülnek finanszírozásra, ezeken keresztül kapnak az egyetemek pénzt a fejlesztésre, viszont az elkészült találmányból sokszor az iparjogvédelmi szerződések hiányában már nem profitálhatnak.

Csak a feltalálón múlik

Kuthival ellentétben sem a szabadalmi hivatalnál, sem a MISZ-nél nem látják ennyire rossznak a magyar K+F helyzetét. Azt ugyan Pakucs János, a MISZ elnöke is megerősítette, hogy Magyarországon 2002 óta csökken a ráfordítás a fejlesztési területre, de ő nem látja úgy, hogy a szabadalmaztatásokkal lenne a baj. A magyarországi eljárás rövidebb, mint bárhol máshol, a találmányok száma nem csökkent, és sem anyagi, sem technikai akadálya nincs annak, hogy valaki levédessen egy találmányt – hangsúlyozta az elnök. A jogi védelmeztetés szerinte csak pár tízezer forintba kerül, és támogatást is igénybe lehet venni egy találmány további fejlesztési fázisokba való jutásához. Finanszírozási hiány a találmány termékké válása folyamán keletkezik a legtöbb esetben.

Az MSZH nyilatkozó munkatársa sem lát semmilyen akadályt arra, hogy valaki megszerezze a szabadalmat találmányához, hiszen szerinte különböző támogatások igénybevételével eddig a szintig szinte ingyen is el lehet jutni, a fenntartási díjat pedig, ha végképp nincs rá keret, akár fel is lehet függeszteni. Kuthi szerint azonban a nemzetközi szinten helytálló, országos szinten hasznot is hozó szabadalomhoz ilyen amatőr módon nem lehet eljutni, ez csak a „hobbi feltalálás” szintjén lehetséges.

Sok vagy kevés?

Sokat lehet arról olvasni, hogy a szabadalmaztatás, az oltalom megszerzése és megtartása nagy terhet ró a feltalálókra. Igaz ugyan, hogy a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására a szabadalmi bejelentéstől számított húsz évig azokban az országokban, ahol ezt engedélyezték, de Kuthi szerint a szakszerű, országonkénti levédetés átlagosan 800 ezer forintba kerül. Az oltalom időtartamára évenként meghatározott összegű fenntartási díjakat is kell fizetni, amíg a találmány szabadalmat kap. A díjak nagysága attól függően változhat, hogy a bejelentő azonos-e a feltalálóval. A bejelentésért bejelentési és kutatási díjat kell fizetni, melynek összege a hatályos GKM rendelet alapján a feltaláló esetében 8500, míg más bejelentő esetében 34 ezer forint.

A Napi Gazdaság információi szerint a hivatal a feltaláló kérelmére 14 500 forintért, más bejelentő kérelmére pedig 58 ezer forintért vizsgálja érdemben a hivatalos lapban közzétett bejelentést. A szabadalom megadása előtt azonban újra fizetnie kell a feltalálónak 8 ezer, más bejelentőnek pedig 32 ezer forint, úgynevezett megadási és kinyomtatási díjat. Ha ezt az összeget nem fizetik be, akkor úgy tekinti a hivatal, hogy a bejelentő lemondott az oltalomról.

A fenti költségekhez Kuthi hozzáfűzte, hogy csak a hivatalok illetékét tartalmazza, és a felmerülő költségek csupán 10 százalékát teszik ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.