Bár folyamatosan munkahelyek teremtéséről számol be a kormány, sokan nehezen találnak állást Magyarországon. Az is egyértelmű kormányzati szándék az utóbbi időben, hogy aktivizálják azt a több százezres tömeget, akikről semmit sem tudnak, mert munkanélküliként sem regisztráltak, ugyanakkor munkahelyük sincs. Éppen ezért egyre több állami segítséget a regisztrációhoz kötnek, illetve ígérik a munkaügyi kirendeltségek modernizációját. Erre szükség is van, mint arról egy friss diplomás munkanélküli az FN-nek is beszámolt. A fiatal pályakezdő az egyéni álláskeresés sikertelensége után fordult a munkaügyi központokhoz, és saját bőrén tapasztalta a kormányzati tájékoztatók igazságát.
Kilátástalan kezdet: 150-ből egy
Zsófi ez év júliusában államvizsgázott. Már másnap lemondta diákhitelét, hogy a kamatot ne számolják tovább, és elintézte a kötelező, állandó jellegű átutalási megbízást, hiszen törleszteni azonnal kell. „Nem nagy összeg az a havi 3420 forint, csak azt lenne jó tudni, hogy diplomás munkanélküliként miből fizessem” – meséli. Az utolsó nyári szünetét álláskereséssel töltötte, állandóan böngészte az internetet, egyre több és több álláskereső oldalon regisztrálva magát.
Szeptemberben küldte el a 150. önéletrajzot és a hozzácsatolt szívhez szóló kísérőlevelet. Ezek közül egyetlenegyre kapott választ: „Sajnos nem felelt meg, de adatait megőriznénk, hátha esetleg később adódna valami…” Azóta sem adódott. Egy darabig töretlen hittel és lelkesedéssel, később már csak fásultan várta, hátha legalább egy beszélgetésre behívják valahova. Mivel bevétele nem volt, viszont kiadása annál több, a munkanélküli regisztrációra szánta el magát. Ekkor még nem tudta, hogy pénze ettől sem lesz több, még a diákhitel-visszafizetésre sem telik majd attól, hogy munkanélkülivé regisztrálják, ugyanis a pályakezdőknek 1996 óta nem jár egy fillér sem.
Szocreál kerületi munkaügyi hivatal
Rövid utánanézés és informálódás után felkereste a kerületi munkaügyi hivatalt. „Alig találtam meg, először azt hittem, hogy egy szocreál óvoda melléképülete – valószínűleg hajdanán az is lehetett. Belülről már inkább egy művelődési ház külső adminisztrációs részlegéhez hasonlított. Egy nagyobb terem, a koszos ablakokon koszos függönyökkel, amelyek alatt pár szék sorakozik, középen pici menzaasztal, a falaknál a pultok mögött morózus nénik számítógépekkel, előttük üresek a székek” – számol be első élményeiről. Összesen három pultnál várják az ügyintéző hölgyek a munkanélkülieket, felettük kartonra ragasztott A/4-es lap lóg, amin a nevük olvasható. Zsófi először a negyedik, magasabb pultnál, az információnál állt sorba.
Az ügyintézés nem valami gyors, de a hosszas sorban állás közben a praktikusan a sor mellé helyezett faliújságot lehet olvasgatni, amelyen az október közepi állásbörzét hirdetik, illetve azt, hogyan segíti az önkormányzat a gyengén hallók és látók álláshoz jutását. Az átképző tanfolyamok a helyszínen, egy szobában zajlanak.
A lassú, megfontolt munkatempót egy-egy megjegyzés kísérte. Miután az egyik hosszasan, fásultan ücsörgő úr sorra került, nem állta meg megjegyezni: épp ideje volt, már három órája várakozik. A munkatárs gyorsan, fel sem nézve válaszolt, már hozzászokhatott a folyamatos morgáshoz. Azzal vigasztalta a férfit, hogy egy másik ügyfél, egy „kishölgy” reggel óta vár, és már harmadszorra jött vissza. Időutazás a nyolcvanas évekbe.
Az ügyintézők egyébként kedvesek, maguktól felhívják az ügyfelek figyelmét különböző határidőkre. „Nem mindig volt ez persze így. Az unokanővérem mesélte, hogy mikor 2-3 éve ő is munka nélkül volt, felkereste ugyanezt az irodát, hogy segélyt, segítséget és munkát kaphasson, és hogy elvégezze a virágkötészeti tanfolyamot. Azt mesélte, nemcsak a várakozási idő volt idegőrlő, hanem az is, hogy mindenre válaszoltak ugyan, de csak nagyon határozott, olykor már erőszakos érdeklődésre” – mondja Zsófi, aki hiába állt sorba több mint egy órát, kérdését félbeszakítva azonnal átküldték az Andrássy úti ifjúsági irodába. Ugyanis ők az illetékesek a pályakezdők segítésében. Egyetlen kérdést sem tehetett fel ezek után, hiába hangsúlyozta, hogy csak érdeklődni szeretne, „elhajtották” az Andrássy útra.
Arculatváltás
A Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája egyike azon munkaügyi kirendeltségeknek, amelyet teljesen felújítottak, és igazán ügyfélbarát módon bánnak a munkanélküliekkel.
A hatalmas helyiségben két pult áll, hátul számítógépek, és azokon dolgozó fiatal és középkorú alkalmazottak. A terem többi részét nagy kerek asztalok és székek foglalják el, a székeken pedig fiatalabb-idősebb emberek ülnek – jelentkezési és egyéb űrlapokat töltenek ki, vagy várakoznak. Nagyon sok a szóróanyag, tájékoztató is van: munkaajánlatokról, képzési lehetőségekről lehet értesülni belőlük, valamint egy-egy hivatalos rendeletről.
Sorszámot a kerületi irodához hasonlóan itt sem lehet húzni, oda megy az ember, ahova gondolja, illetve ahova irányítják, és beáll az asztalnál várakozók sorába. A frissdiplomások nem a diplomáspulthoz, hanem a pályakezdőkhöz állnak, ugyanis az előbbinél azokkal foglalkoznak, akiknek korábban már volt hosszabb munkaviszonyuk a szakmájukban. Az ügyintéző a kerületi irodához képest itt sokkal kedvesebb, minden kérdésre válaszol, tájékoztat, és a szükséges formanyomtatványokat is odaadja. Ugyanis ahhoz, hogy foglalkozzanak az emberrel, és segíteni tudjanak, számos papírt kell kitölteni és regisztrálni magunkat a rendszerbe. Ez úgy történik, hogy a “Regisztráció” feliratú ajtó kinyílik, szólítják az odavárakozókat. A kis terembe beterelt embereket egy irathalom és mögötte egy ügyintéző várja, hogy immár hivatalosan is munkanélkülivé váljanak. Itt egyezetik, vetik össze az adatokat a kitöltött nyomtatványokon szereplőkkel, és tájékoztatnak arról, mit is tud nyújtani az iroda számukra, valamint felelnek a további feltett kérdésekre is.
Kiből lehet pályakezdő munkanélküli?
A pályakezdő munkanélküliség feltétele, hogy a jelentkező 16–25 év közötti legyen, illetve, ha van felsőfokú végzettsége, akkor a fölső korhatár betöltött 30. életév. Továbbá nem lehet az illető katona, nem részesülhet terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy segélyben. További kizáró ok, ha hallgatói, illetve tanulói jogviszonyának megszűnését követően jogosultságot szerzett munkanélküli-járadékra. Az álláskeresőknek vállalniuk kell az irodával való együttműködést, amihez hozzátartozik, hogy megadott időpontokig kötelezően megjelenjenek a helyszínen.
A nyilvántartásba vételhez személyire és lakcímigazoló kártyára, adóazonosító jelre, taj-számra, valamint az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány(ok)ra van szükség. Mindenből az eredeti példány kell, a bizonyítványt ott lefénymásolják. Ha volt már 200 napnál hosszabb igazolt munkaviszonyunk, akkor arról is kell papír. Ha valamit mégsem vittünk volna magunkkal, azt nyolc napon belül pótolni kell.
Munkanélküli segély csak annak jár, akinek a regisztrációtól visszaszámolt utolsó négy évben legalább kétszáz napnyi igazolt munkaviszonya van. A pályakezdők 1996 óta nem kapnak segélyt, de választhatnak, hogy az átképzésben segítsen-e az iroda, vagy a munkakeresésben.
Az állami segítség pénzbe kerül
Aki a képzési segítséget kéri, annak számítania kell arra, hogy ez bizony pénzbe kerül, de kérvényben folyamodhat a tanfolyam költségeinek fedezéséért. Az összeg ötven-száz százalékát vállalhatja magára az iroda. Száz százalékot általában annak ítélnek meg, akinek nincs szakmája, így a képzése valóban indokolt, de bárki adhat be kérelmet. Az állam szigorú, ugyanis a támogatottaknak minden alkalommal jelen kell lenniük az oktatáson, különben a tanfolyam teljes összegét ki kell fizetniük, a megítélt kedvezménnyel és annak kamatos kamatával együtt, ez pedig megterhelheti a pénztárcát, ugyanis egy-egy képzés 300-500 ezer forint körül van. Képzési támogatásként keresetpótló juttatás is adható, ami jelenleg körülbelül húszezer forintot jelent havonta.
„Kérdésemre, hogy milyen képzéseken lehet részt venni, két listát is a kezembe nyomtak; az árakról valaki mást kell majd megkérdezni, egy másik pultnál, egy másik alkalommal – mondták” – mesélte Zsófi.
Ha csak munkát keresünk
Az iroda csoportos és egyéni tanácsadást tud felajánlani azoknak, akik nem kívánnak tanfolyamokon részt venni. A csoportfoglalkozásokból – a különböző igényeknek megfelelően – négy típust alakítottak ki. Ezenkívül munkaközvetítéssel, munkatapasztalat szerzésének támogatásával és foglalkoztatást elősegítő képzéssel tudják támogatni a munkanélküli fiatalokat. További segítséget jelentenek az elhelyezkedéshez a munkáltató számára adható juttatások, kedvezmények, ám ezek feltétele többek között általában az, hogy már legalább 90 napja nyilvántartott munkanélküliek legyünk.
Ha valaki nem tudná megjegyezni elsőre a regisztráció során közölt sok új információt, otthon is elolvashatja az irodától kapott füzetből. A következő megjelenésre minimum egy-két hetet kell várni, de legkésőbb egy hónap múlva meg kell jelenni az irodában a kis munkanélkülis könyvecske társaságában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
