Gazdaság

Akár 7 százalékos is lehet a hiány

admin
admin

2005. 09. 22. 09:25

Napokkal a jövő évi büdzsé előterjesztése előtt úgy néz ki, hogy tarthatatlan lesz az idei hiánycél. Eközben a korábbi pénzügyminiszterek az elmaradt államháztartási reformot hiányolják.

Még nincs hivatalos adat


Még nem fejezte be az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) annak a statisztikának az elkészítését, amely egyebek között a magyar államháztartási hiányra vonatkozik. Ez legkorábban hétfőn jelenik meg – közölte az Eurostat az MTI-vel. Az unió hivatala ugyanakkor azt is közölte, hogy a hivatal a tagországoktól kapott statisztikákkal dolgozik, így azok voltaképpen már azelőtt tudhatók, hogy az Eurostathoz kerülnek. Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke közölte: az eredményszemléletű hiány nyugdíjreformmal korrigálva, GDP-arányosan 3,6 százalék lesz, plusz azok a tételek, amelyeket az Eurostat szerint még ide kell könyvelni. Az, hogy az eredményszemléletű hiány néhány könyvelési tétel miatt nagyobb lesz, nem jelenti több pénz tényleges elköltését annál, mint ami nyilvánosan be volt jelentve. Vagyis a számok módosulása nem jelenti az aggregát kereslet változását – hangoztatta Pichler Ferenc.

Pár nappal a 2006-os büdzsé benyújtása előtt egyre komolyabb viharfelhők gyülekeznek a magyar gazdaság felett. A legnagyobb problémát a múlt héten a jegybanki vezetők által kirobbantott botrány, az uniós statisztikai hivatalnak a szokásosnál korábban jelzett statisztikai módszertan körüli bonyodalom jelenti.


Ugyanakkor információnk szerint a közeli napokban maga Gyurcsány Ferenc kormányfő jelenti be, hogy az ország eláll a bő egy évvel ezelőtt meghirdetett (majd decemberben módosított), s az ország euróövezeti csatlakozásának útját kikövező konvergencia programtól. Ennek oka, hogy az Eurostatnak tulajdonított, de egyelőre bizonytalan eredetű dokumentum szerint a 2005-ös büdzsé hiánya – az uniós módszertan szerint – mintegy 540 milliárd forinttal haladja meg a korábban jelzettet.


Kötik az ebet


Bár Veres János pénzügyminiszter szerdán a Híradóban még azt nyilatkozta, hogy az államháztartás hiánya nem haladja meg a korábban tervezett 1022 milliárd forintot, ha ehhez mégis hozzáadjuk az Eurostat milliárdjait, akkor a GDP – nyugdíjpénztári korrekcióval – eredetileg tervezett 3,8, anélkül 4,7 százalékos hiánya jelentősen megugorhat. Az ugrás akár a 2,5 százalékot is elérheti, vagyis az év végi hiány a 7 százalékot is meghaladhatja – nyugdíjpénztári korrekciók nélkül.


A kormányzat a pénzforgalmi hiánycélt valószínűleg a Budapest Airport Rt. értékesítéséből befolyó 350 milliárd forinttal akarja korrigálni. Ez azonban az uniós statisztikai módszertan szerint nem számít egyenlegjavító intézkedésnek, mivel ez vagyonértékesítés, és egyelőre kérdéses, hogy hova könyvelhető.

Pénzügymininiszterek az áht-reformról


„Magyarországon az államháztartási reform olyan, mint a madárinfluenza, mindenki hallott róla, senki sem tudja, hogy mi az, de mindenki fél tőle” – mondta Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti rendezvényén szerdán este. Békesi László szerint Magyarországon az államháztartás reformjára tett eddigi kísérletek alapvetően azért hiúsultak meg, mert végső soron a szolgáltatások kiterjesztésére vezettek, és csak azok valósultak meg, amelyek a támogatások szűkítésével kikényszerítették az intézmények és a feladatok visszaszorulását.


A Horn-kormány első pénzügyminisztere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az államháztartás átalakítása nem kizárólag gazdaságpolitikai feladat, hanem elsősorban annak meghatározása, hogy milyen államot akarunk, majd ehhez kell hozzárendelni az intézményrendszert, a szükséges forrásokat és a fiskális politikát. Magyarországon természetesen mindenki fejlett, biztonságos és gondoskodó államot szeretne, ami megegyezik a német és a skandináv modellel, de hazai viszonyaink között erről szó sem lehet, hiszen a jóléti állam a Magyarországnál jóval nagyobb gazdasági teljesítményt produkáló országokban is válsággal küszködik. Békesi szerint Magyarországon a szervező, szolgáltató, fejlesztő állam modellje lehet megvalósítható, amely egyszersmind az állami szektor által vállalt feladatok erőteljes szűkítését jelenti. Ezért el kell dönteni, milyen szolgáltatás jár a lakosságnak hosszú távon is fenntartható módon ingyenesen.


Békesi ebbe a körbe sorolta az alap- és a középfokú oktatást, az alapfokú egészségügyi ellátást, amelynek teljeskörűen és a népesség minden tagja számára ingyen elérhetőnek kell lennie. A következő körbe a részben térítéses szolgáltatásokat sorolta, mint a felsőfokú oktatás, ahol tandíjat kell fizetni, a térítési díj ellenében nyújtott egészségügyi szolgáltatások, vagy a gyógyszer ára. Elkerülhetetlenül bővülni fog a szolgáltatások köre, amelyeket korábban az állam magára vállalt, és át kell helyeznie a piaci körbe, ahol kiderül, hogy van-e rá fizetőképes kereslet.


Több mint ezer iskola fenntartásáról gondoskodnak az önkormányzatok, ahol a tanulói létszám az 50 gyereket sem éri el. Nyilvánvalóan csökkenteni kell a 3200 önkormányzat számát, nem is beszélve a 19 megyei apparátusról, amelyek teljesen funkció nélkül léteznek – mondta Békesi László.


Rossz a kiválasztott célcsoport


Elődje szavaihoz kapcsolódva Draskovics Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az államháztartás terén a mélyreható változáshoz a szakmai megalapozottság mellett, a kormányzóerők részéről politikai bátorság, az ellenzék felől bizonyos emelkedettség szükséges. A maga részéről azért ítélte elvetéltnek az eddigi kísérleteket, mert a kormányok féltek a konfliktusoktól az erős érdekképviseletekkel rendelkező társadalmi csoportokkal, mert az ilyen ellentétekre az ellenzék „ráül, turbósítja, és rövid távú politikai tőkét igyekszik kovácsolni belőle”.


Draskovics Tibor szerint a kormányok hibás választ adtak arra a kérdésre, hogy kinek a tetszését akarják elnyerni a változásokkal, és inkább a tanárok érdekeit szolgálták a reformkísérletekkel a gyerekekkel és a szülőkkel szemben, az orvosok érdekeit a betegekkel szemben, a rendőrök, katonák, bürokraták érdekeit az ügyfelekkel szemben.


Draskovics kiemelte, hogy az államháztartás reformjára nemcsak azért van szükség, mert túlzott költségvetési forrásokat emészt fel, hanem azért, mert az ebből finanszírozott szolgáltatásokkal gyakorlatilag a teljes lakosság elégedetlen. Emiatt az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások átalakításával szemben alapvető követelmény – a tágra szabott kör szűkítése mellett – a színvonal jelentős emelése és az egyenlő elosztás, mert jelenleg a magasabb jövedelműeknek sokkal jobb az esélyük, hogy az előnyeit élvezzék.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.