Gazdaság

Mit mutat a határidős index?

admin
admin

2005. 09. 08. 07:00

A határidős BUX index árfolyamának mozgása jelenleg a befektetők pesszimizmusát tükrözi. Esésre számít az elemzők többsége is, igaz, korrekcióval vagy trendfordulóval már hónapok óta riogatják a tőzsdézőket.

Short vagy long?

Csakúgy, mint az azonnali piacon, a határidősön is vételi és eladási ügyleteket lehet kötni, előbbit short-, utóbbit longpozíciónak nevezzük. Amikor a befektető optimista a hazai tőzsdeindex vagy valamilyen konkrét részvény jövőbeli alakulását illetően, akkor vételi megbízást ad. Ilyenkor az aktuális határidős árfolyamon jut hozzá a befektetéshez, majd, ha várakozása beigazolódik, és a meghatározott jövőbeli időpontban valóban magasabb az árfolyam, akkor nyereséggel megválhat pakettjétől. Ha az árfolyamok csökkenésére spekulál, akkor eladási ügyletet köt, hogy még magasabb áron jusson pénzhez, amit majd alacsonyabb szinteken tud részvények (vagy index) vásárlására fordítani.

 

Hatalmas forgalom

A BÉT származékos piacán tíz évvel ezelőtt indult el a kereskedés. Voltak igen nagy forgalmú időszakok (1997 és 1998 ilyen volt), és 2003 óta ismét erős felfutás érzékelhető a derivatívák piacán. Különösen forgalmasnak tűnik az idei év, amikor is csak a BUX-kontraktusok forgalma az első nyolc hónap alatt meghaladta az 1142 milliárd forintot. (Tavaly egész évben is csak 440 milliárd forintnyi forgalom bonyolódott az indexek piacán, a teljes származékos forgalom pedig 2200 milliárd forintra rúgott.)
A legnépszerűbb termék egyébként a BUX különböző határidejére köthető kontraktus. Összesen nyolc lejáratra lehet „fogadni”, ám ezek közül igazán likvidnek csak a decemberi határidő számít, gyakorlatilag erre spekulál a piac egésze.

 

Furán beszélnek

Minden szakmának megvan a maga zsargonja, de azért a tőzsdézőké, brókereké talán az átlagosnál is viccesebb. A határidős piacon előforduló magánszemély spekulánsok ráadásul szeretnek az internetes fórumokon kommunikálni egymással. Ezekből szemezgetve mi is sok újat tudtunk meg. Például, hogy
• a spekik hatiznak a webbrokin, oda mennek, ahol tényleg lehet hatit kötni online
• néha úgy látják, hogy rángatják ezt vagy azt a papírt,
• máskor úgy érzik, egy-egy felrántás simán benne van a piacban,
• közben nyitnak vagy zárnak egy short pozit,
• aztán nézik az egyik papírt (bollinger beszűkült, igazán az indikátorok nem voltak toppon, de elmozdulás várható volt), belevesznek 619-en szűk stoppal
• majd álmélkodnak, hogy giga forgalommal húzás történik,
• és azért vigyáznak, mert egyre nagyobb lesz a vola, és konokság, fegyelmezetlenség, nem stoppolás egyre fájóbb lesz…

A határidős tőzsdén mozgó „játékosoknak” konkrét elképzelésük van arról, hogy az árfolyamok milyen irányba indulnak el a jövőben, néhány havi vagy akár éves távlatban. Ebből kiindulva logikusan gondolhatnánk, hogy a határidős indexek alakulását vizsgálva a laikus tőzsdéző is megtippelheti, hogy a többség szerint mire érdemes inkább játszani: az árfolyamok emelkedésére vagy csökkenésére.

Kis segítség

Egy hatékony piacon a határidős árfolyamok alig mutatnak iránymutatást – mondják a FigyelőNet által megkérdezett szakértők. A határidős árfolyam ugyanis csak az adott határidőig tartó periódusra vonatkozó kockázatmentes kamattal tér/térhet el a prompt árfolyamtól. Előfordulhat persze, hogy ez mégsem így van, a normálisnál magasabb vagy kisebb kamattartalmat azonban egy jól működő piacon azonnal „learbitrálják” a befektetők (vagyis például az azonnali piacon kötnek egy eladási, a határidős piacon egy vételi ügyletet ugyanabban az időpontban, ugyanakkora összegre, amennyiben mondjuk az előbbin magasabbak, az utóbbin alacsonyabbak az árfolyamok).

A „normális” kamattartalom az állampapírok, diszkont kincstárjegyek (dkj) jelenleg durván 6 százalékos hozamának időarányos része – mutatnak rá az elemzők – vagyis például a decemberi lejáratig hátralevő három hónapra most durván 1,5 százalék. Ezt persze a gyakorlatban némiképp módosítják a kereskedési költségek, a brókeri jutalék, vagy az a tény, hogy egy befektető aligha jut kockázatmentes kamat mellett forráshoz (vagyis, ha hitelt kell felvennie, akkor ennek extra költségei is vannak) – pontosít Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője.

Rövidebb-hosszabb időre ugyanakkor előfordulhat, hogy az egyensúlyi határidős árfolyamhoz képest alacsonyabb vagy magasabb kamattartalom alakul ki – finomítja a képet Baráth Tibor, az Erste Bank Befektetési Rt. részvény- és határidős piaci üzletkötője. A hazai határidős kereskedés első nagy hazai hullámában, 1997-ben például hihetetlen optimizmusról árulkodtak a jegyzések – mutat rá Faluvégi Balázs, a Bridge Wealth Management ügyvezető igazgatója is -, akkor heteken, sőt hónapokon keresztül 5-10 százalékkal magasabban volt a kamattartalom az akkori 20 százalékos dkj-hozamszinthez képest. Hiába jelentett ez egy tiszta arbitrázs-lehetőséget, a befektetők nem hitték el, hogy egyszer megfordulhat a trend, és magasan tartották a határidős árfolyamokat.

Esésre számítanak

Mostanában éppen fordított előjelű folyamatoknak lehetünk szemtanúi, mondja Baráth Tibor. Augusztus végén/szeptember elején negatívba fordult a kamattartalom, ami a befektetők pesszimizmusára utal. Ha felidézzük például a 22 800 pontos azonnali BUX-állást és a hozzá tartozó 22 500 pontos decemberi indexet, akkor látható, hogy a piac arra számított, hogy decemberre több mint 600 ponttal mehet lejjebb a BÉT részvényindexe (a kamattal növelt elméleti határidős árfolyam ugyanis valahol 23 142 pont körül lett volna). Azóta némi korrekció be is következett, így a kamattartalom is beszűkült, és enyhén pozitív tartományba lendült át, jóllehet a szeptember 7-ei kereskedési napot ismét mínuszban zárta. A szerdai záróadatok (21 886 pontos prompt index, 21 850 pontos decemberi BUX és 22 214 pontos egyensúlyi árfolyam) továbbra is azt jelzik: a befektetők már nem számítanak emelkedésre, inkább úgy vélik, hogy december közepén a jelenlegi szintnél mintegy 360 ponttal alacsonyabban áll majd a tőzsdemutató.

A piac kiszámíthatatlanságát jelzi ugyanakkor, hogy megkérdezett szakértőink sem mernének határozott fogadásokat kötni, sőt egymástól teljesen eltérő pozíciót nyitnának. Pontosabban: jelen pillanatban egyikük sem szívesen kockáztatna sok pénzt sem short- sem longpozíció nyitásával, de ha nagyon kellene, akkor nagyjából fele-fele arányban további emelkedésre, illetve esésre játszanának. Tart még az emelkedő trend, mondja például Faluvégi Balázs, aki – elsősorban technikai elemzésekre alapozva – nem érzi a forduló szelét, és egy ideig még biztosan nem „shortolna” (nem nyitna eladási pozíciót). Ugyanakkor kétségtelen, hogy ma már lényegesen nagyobb kockázat mellett lehet csak újabb longpozíciókat felvenni, mint egy évvel, vagy akár 4-5 hónappal ezelőtt – teszi hozzá a szakértő.

Jóllehet nem technikai alapon közelíti a kérdést, de nagyjából ugyanerre a válaszra jut Zékány András is. Az ING elemzője rövid távon ugyan további korrekcióra lát esélyt, de decemberre már újból optimista képet fest, és inkább „longolna” (vételi megbízást adna). Baráth Tibor szerint viszont a lendület már csak legfeljebb rövid távon viszi feljebb az árfolyamokat, így annak, aki decemberi vagy későbbi lejáratokban gondolkozik, már inkább lejtmenetre érdemes játszania.

Többszörös kockázat

Nem biztos, hogy örökre fennmarad a jelenlegi nemzetközi likviditásbőség, a többek között a Molt húzó magas olajár, vagy, hogy sokáig lehetne még elkendőzni a hazai makrohelyzetet beárnyékoló tényezőket – sorolják a kevéssé optimista elemzők, akik végső érvként rendre eljutnak ahhoz az alaptételhez, mely szerint a piac nem csak felfelé tud mozogni. Ezt pedig sosem szabad elfelejteni (különösen az 1998-as év rossz emléke után), mint ahogy azt sem, hogy a határidős piacon nagyot lehet bukni – figyelmeztet Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője.

Akármilyen irányba is fogad valaki, tisztában kell lennie azzal, hogy az azonnali piacon megvalósuló részvényügyletek kockázatánál sokkal nagyobb rizikót hordoznak a határidős megbízások. Itt ugyanis nem kell kifizetni az ügylet teljes értékét, csak annak töredékét (1 kontraktus, jelenleg durván 2,2 millió forintot érő BUX-ért például csupán 260 ezer forintot), miáltal sokkal kevesebb készpénzzel sokkal többet kockáztatunk. A konkrét példában példában 8,5-szeres a tőkeáttétel, vagyis, ha az azonnali tőzsde indexe 10 százalékkal lejjebb csúszik (tegyük fel 22 000 pontról 19 800 pontra), akkor a határidős befektetőnek ez már 90 százalékos elmozdulást jelent – lefelé. Ha longolt, akkor ezáltal csaknem a teljes kezdő befektetése eltűnt, ha viszont shortolt, akkor majdnem megduplázta a letétként elhelyezett pénzét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.