Gazdaság

Magyar részvétel külföldi kibocsátásokban

admin
admin

2005. 07. 31. 16:00

Szívesen vásárolnak friss kibocsátásokon a magyar befektetők. Sokan külföldön is próbálkoznak, többnyire nem sok eséllyel.

Többen, de kevesebbet

Globális össze-vetésben 2000 óta tavaly emelkedett először az elsődleges nyilvános részvény-kibocsátások (IPO) száma. Mint az az Ernst & Young által publikált tanulmányból kiderül, 1516 tranzakcióra került sor, összességében 124 milliárd dollárt mozgatva meg a világ tőkepiacain. Ennek közel fele ázsiai, főként kínai társaságokat érintett, amelyek kibocsátási helyszínként Hongkongot, Szingapúrt és Londont preferálták. Összesen mintegy 40 milliárd dollár került az érintettek kasszájába. Észak-Amerika mérlege hasonló összeget jelzett, ám szemben az ázsiai 721 ki?ocsátással, ott ehhez 286 tranzakció elegendő volt. Európában 290 nyilvános tőkebevonás eredményezett 30 milliárd dollárt.
A Pricewaterhouse-Coopers az idei első negyedévet vette górcső alá Európában. Statisztikája arról tanúskodik, hogy időarányosan az idén eddig folytatódott a növekedés: 96 nyilvános kibocsátásra került sor, szemben az előző év hasonló időszakának 56 akciójával. Az összérték viszont alig haladta meg a tavalyit, 5,76 milliárd euróra rúgott, jelezve a kibocsátások nagyságrendjének csökkenését.

Sikertörténetnek a legkevésbé sem nevezhető a hazai kisbefektetők próbálkozása a nagy nyugati nyilvános részvénykibocsátásokon, legalábbis, ami az igényeik kielégítését illeti. Az igazán nagy falatok megszerzéséért vívott versenyben ugyanis szinte esélytelenül indulnak, hiszen – mint azt a közelmúltbeli események is bizonyítják – a húsosfazék közelébe többnyire csak a nagy intézményi befektetők kerülhetnek. A szinte biztos profit azonban kellő vonzerő ahhoz, hogy megérje próbálkozni: ha egyszer-egyszer sikerül néhány papírhoz hozzájutni, már nem lehet rosszul járni.

A magyar kisbefektetők az utóbbi tíz évben szinte megszokták, hogy a részvényjegyzés egyenlő a nagy profittal. Néhány kivételtől eltekintve ugyanis mind rövid, mind hosszabb távon igen jól járt az, aki részt vett a kibocsátásokban. A 2003-ban tőzsdére került FHB esetében ma több mint háromszoros profitnál tartanak a jegyzők, de hasonlóan hatalmas nyereséget érhettek el azok is, akik tavaly tavasszal vettek részt az utolsó Mol-jegyzésben. Még a kicsiny Freesoftban bízók is szerény nyereségnél tartanak ma, igaz, a kibocsátás után pár nappal elért csúcshoz képest nem tudott feljebb menni az árfolyam.

Gázhisztéria

Ezekből a példákból az is egyértelmű, hogy nem csak a kibocsátáskori vételkor hanem a jegyzések után a tőzsdei kereskedésben szerző befektetők sem jártak rosszul. A jelek szerint a befektetők leginkább abban bíznak, hogy az elsődleges kibocsátások alul árazottak. Mi mással lehetne magyarázni azt, hogy a magyar kisbefektetők még ma is buknak a részvényjegyzésekre, a tőzsdén viszont 2000 óta nettó eladók, vagyis több papírtól szabadulnak, mint amennyit megvesznek.

Mivel Magyarországon a nyilvános részvénykibocsátás az utóbbi években fehér hollónak számít, Európa több más táján viszont jobban élnek ezzel a lehetőséggel a cégek, logikus, hogy a hazai befektetők megpróbálnak részt venni a határainkon kívüli jegyzésekben. Az érdeklődés – hasonlóan a hazai gyakorlathoz – annál nagyobb, minél ismertebb cégről van szó. Ha tekintélyes, jó kilátásokkal bíró, netán kuriózumszámba menő vállalat részvénye a portéka, akkor valóban nem számítanak a határok.

A legújabb példa erre, hogy mintegy 5 milliárd forint értékben igényeltek magyar intézményi és magánbefektetők Gaz de France (GdF) részvényt – tudtuk meg Móró Tamástól, a megbízások teljesítésével próbálkozó Concorde Értékpapír Rt. üzletág-igazgatójától. Nem sok jóval biztathatták viszont a kielégítést illetően hazai jegyzőket, hiszen előre látható volt, hogy a világon három éve nem látott méretű, 4,5 milliárd euró értékű részvénykibocsátás megmozgatja mind a nagy intézményi, mind a magánbefektetők fantáziáját. Különösen akkor, ha mindez abban a Franciaországban történik, ahol a befektetők ugyancsak nincsenek elkényeztetve új kibocsátásokkal.

Tetézte a befektetői éhséget, hogy maga a portéka – Európa második legnagyobb ügyfélkörével rendelkező közműcége – ez idáig 100 százalék erejéig állami tulajdonban volt, s a valamivel több mint 20 százalékot kitevő csomag piacra dobását meglehetősen hosszú politikai vajúdás előzte meg. Ezzel együtt minden várakozást felülmúlt az érdeklődés, például több mint 3,2 millió francia jelentkezett vételi igénnyel. Ez azért érdekes, mert a párizsi tőzsdén is évek óta nettó eladók a belföldi magánszemélyek, csak tavaly mintegy félmillióan hagyták el a börzét. Úgy tűnik tehát, az ismert cég részvényeinek kibocsátása nemzeti hovatartozástól függetlenül varázsszó. A túljegyzés egyébként több mint harmincszoros volt, az intézmények pedig a nekik szánt csomag 27-szeresét vették volna meg. A magyar kisbefektetőknek így csak alamizsna jutott, az allokáció eredményeként mindössze a kért mennyiség 1 százaléka, azaz mintegy 8,5 ezer darab GdF papír kerülhetett magyar tulajdonba.

Vonzó szomszédok

Alig egy hónappal ezelőtt Londonban is szerencsét próbáltak honfitársaink, de a PartyGaming részvényeiből már csak a tőzsdén vásárolhattak milliárd forintos értékben, miután a mintegy háromszoros túljegyzés nyomán az első körös allokáció gyakorlatilag csak a „baráti kört” kedvezményezte. Majd a közeli napok eseménye volt ugyancsak a londoni tőzsdén a Gazprom mögött második legnagyobb orosz gázipari társaság, a Novatek megjelenése. A 880 millió dollárra rúgó csomagot 13-szorosan jegyezték túl, és a magyarok itt sem rúghattak labdába, miként a Concorde szakértője fogalmazott, ez esetben is „belterjes volt” az allokáció.

Természetesen nem érdektelen a kalandvágyó magyar befektető számára a közvetlen szomszédok kertje sem. Ezen belül is elsősorban Varsó, ahol az elmúlt esztendőben összesen 36 új bevezetés történt, és az év sikertörténete volt a PKO Bank tőzsdére vitele. (Ebben a kibocsátásban több magyar befektető is hozzájutott kisebb mennyiségekhez.) A tőzsdén realizált tőkebevonás 2004-ben a helyi források szerint összesen 11,2 milliárd euróra rúgott, ebből 2,5 milliárd került az érintett társaságok kasszájába, ugyanenny? volt az állam privatizációs bevétele és mintegy 6 milliárddal gazdagodtak a cégek további tulajdonosai. Az idén ez idáig 22 új részvényt vezettek be, és több kibocsátás várható még ebben az esztendőben.

Keleten és nyugaton

Emellett kóstolgatják honfitársaink a prágai, bukaresti és a bécsi lehetőségeket is. Nyugati szomszédunknál például a Raiffeisen International Bank Holding idei áprilisi jegyzése volt hatalmas siker: az 1,1 milliárd eurós kibocsátás 22-szeres túljegyzéssel zárult, 84 ezer egyéni befektető tett ajánlatot a papírokra. Néhány magyar birtokába is került a papírokból kis mennyiség.

Régiónkban jobb eséllyel versenyezhetünk, mint nyugatabbra – erősíti meg Zánkay Balázs, az Erste Befektetési Rt. szakértője is. Az ottani sikertelenség ráadásul még rosszízű pletykákat is gerjeszt. Egy kisbefektetőnek nehéz elmagyarázni, hogy nem azért nem jut hozzá a vágyott részesedéshez, mert összejátszanak ellene, hanem mert csekély vásárlóerőt képvisel. „Izgalmakat és jó üzleteket kínál viszont a bukaresti tőzsde” – állítja a szakértő. Kevéssé az intézmények, inkább a hazai spekulánsok kedvelik egyelőre ezt a terepet, amelynek ma még nem kielégítő a likviditása.

A román piacon amúgy már forognak olajipari, építőipari, számítástechnikai részvények, és minden bizonnyal hamarosan megjelennek az áramszolgáltatók is. A választék tehát színes, igaz a kockázat nem elhanyagolható, de aki most jó lóra tesz, az akár már rövid távon is tisztes nyereséghez juthat. Hasonlóan érdekes lehet a bolgár piac is, amelynek forgalma ugyan még a tizedét sem éri el a bukarestinek, ám minden bizonnyal nagy növekedés előtt áll.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.