Gazdaság

Isztambuli tőzsde – egy csipetnyi nyugat

admin
admin

2005. 04. 21. 13:25

Egzotikus, mégis európai sztenderdekkel mérhető terepre jut, aki Törökország tőzsdéjén próbál szerencsét. Abban az országban, amely már-már gazdasági csodának nevezhető növekedést valósított meg az utóbbi három évben.

A török gazdaság mára a leggyorsabban fejlődők közé tartozik: a GDP tavaly 8,9 százalékkal nőtt, az egy főre jutó nemzeti termék pedig immár elérte a 4100 dollárt. A ’90-es években olykor 100 százalék fölötti infláció 2004 végére egy számjegyűre szelidült – legfőbb bizonyítékaként annak, hogy a 2000-2001-ben pénzügyi válságba jutott gazdaság mára visszanyerte egyensúlyát és életerejét.


A 73 milliós ország nemzetközi tartalékai az utóbbi három évben csaknem duplájukra (60 milliárd dollár közelébe) nőttek, miközben a GDP-hez mért eladósodottsága 91-ről 67 százalékra, büdzséjének éves hiánya pedig a 2001-es 16,4-ről 7 százalékra csökkent. Az ország pénzügyi biztonságának további javulását várják az év elején végrehajtott pénzcserétől, amikor a régi, elinflálódott valutából hat nullát levágva új török lírát vezettek be, illetve az IMF-fel kötendő új, tízmilliárd dolláros készenlétihitel-csomagtól. 







Praktikus tanácsok
Néhány hazai brókercégen keresztül ugyan már egyedi török részvényeket is lehet vásárolni, ám a szakemberek leginkább azokat a befektetési termékeket ajánlják, amelyeken keresztül közvetve részesülhetünk a török piac lehetőségeiből. Ilyen termék például a Dow Jones Turkey Titans nevű ETF (Exchange Traded Fund), vagyis indexkövető befektetési alap, mely az ISE 20 blue chipjének mozgását leképező DJ Istambul-20-as index mozgását követi. Aki a direkt vásárlások híve, az adhat például megbízást a Concorde Értékpapír Rt.-nek. A forintban elszámolt megbízások díja fix 5000 forint, plusz a megbízás értékének 1,2 százaléka (ugyanennyiért lehet a már említett befektetési alap jegyeihez is hozzájutni). Az Erste Bank Befektetési Rt.-nél ugyanakkor egyelőre csak tervezik a török részvények értékesítését, ami várhatóan két hónapon belül indul be. Addig szintén az említett ETF-terméket kínálják, amihez 1 százalék jutalék (minimum 20 ezer forint) költséggel lehet hozzájutni.

Meggyőző index-emelkedés

A korábbiaknál tehát jóval stabilabb alapokon álló, ráadásul a Nyugathoz sok szempontból meglepően közel álló gazdasági környezet várja azokat, akik az ország egyetlen, 1986 óta működő börzéjén, az Isztambuli Értéktőzsdén kívánják gyarapítani vagyonukat. Azon a piacon, amelynek ISE National-100 nevű indexe 2003-ban 80 százalékkal, 2004-ben pedig 34,08 százalékkal emelkedett – persze török lírában számolva. Euróalapon tavaly 27,88 százalékos volt az árfolyamok szárnyalása. Az Európai Unió felé kacsintgató ország értéktőzsdéjén ugyanakkor inkább dollárban számolnak: az így kifejezett árfolyamemelkedés a zöldhasú gyengesége miatt 38,11 százalékos volt.

Az idei év eddig ellentétes tendenciákat hozott: februárig lírában további 13,7 (dollárban 20,3) százalékos árfolyamnövekedésnek lehetett örülni, ám az azóta eltelt hetekben majd 10 százalékot csurgott lefelé a tőzsdeindex, mely így év elejétől április közepéig alig 3 százalékos pluszt mutatott fel. A hazai befektetők számára fontos lehet, hogy a forint az utóbbi évben mintegy 11 százalékkal erősödött a török lírához képest, rontva ezáltal a forintosított hozamokat, ám idén – talán az új líra bevezetése miatt is – eddig egyértelműen a líra volt az értékőrzőbb a két valuta közül.

Keleti bőség, nyugati kényelem


A kibocsátókkal jól ellátott – csaknem 300 társaság részvényeit forgalmazó – isztambuli értéktőzsdén tavaly leginkább a telekommunikációs-, a fémipari-, a szállítási-, az idegenforgalmi-, illetve a pénzügy-i és az ingatlanszektor cégeibe volt érdemes befektetni: ezek ugyanis 50-98 százalék közötti árfolyamemelkedést tudtak felmutatni. A tőzsde fejlettsége, szabályai nagyjából megfelelnek a nyugaton megszokottaknak, amit az is bizonyít, hogy az ISE kapitalizációja 2004 végén mintegy 98 milliárd dollárra, a török GDP csaknem harmadára rúgott. Hasonlóan jó piaci környezetről árulkodik az is, hogy amíg 2003-ban mindössze két nyilvános kibocsátásra került sor az isztambuli tőzsdén (alig 11,2 millió dollár értékben), addig tavaly már 12 IPO-t bonyolítottak le 482,6 millió dollár összértékben.

A nagyszámú kibocsátó ellenére a forgalom meglehetősen koncentrált: tavaly az üzletkötések több mint kétharmadát mindössze 25 cég részvényeire kötötték, az adásvételek felén pedig mindössze a tíz legjobban keresett papír osztozott. Ennek megfelelően tavaly év végén a piaci összkapitalizáció háromnegyedét a már említett 25 legnagyobb kibocsátó mondhatta magáénak.







Helyi sajátosságok
A török tőzsdén szerencsét próbálók számára nemcsak a devizaárfolyam-kockázat okozhat komoly töprengést, hanem az a szokás is, amit idehaza viszonylag ritkán, odakint viszont szinte minden komolyabb kibocsátónál évről évre láthatunk: vagyis, hogy a tőzsdecégek nem osztalékot fizetnek, hanem bónuszrészvényeket bocsátanak ki, ilyen módon tőkésítve a nyereséget.

A három legértékesebb cég

Az ISE legértékesebb társasága (több mint 10 milliárd dolláros tőkeértékével) a finn-svéd TeliaSonera és a török befektetési holding, a Cukurova Group által kontrollált Turkcell nevű piacvezető GSM-operátor. Ez utóbbi tavaly év végén már 23,4 millió előfizetővel rendelkezett, emellett hasonló érdekeltségekkel bír Azerbajdzsánban, Grúziában, Kazahsztánban, Moldovában és Észak-Cipruson. A társaság – melynek részvényeit az isztambuli mezőnyből egyedüliként New York-ban is jegyzik – papírjainak kurzusa tavaly ugyan harmadával csökkent, ám ha azt is számításba vesszük, hogy a részvényesek az év közben elhatározott bónuszrészvény-osztás (a nyereség tőkésítése) révén minden papírjuk után 1,95 új részvényt is kaptak, a Turkcell befektetői tavaly 98 százalékos éves megtérülésnek örülhettek.

Szintén közelíti a 10 milliárd dolláros tőkeértéket a Sabanci-család többségi tulajdonában álló, kiemelkedő nyereségességével a legértékesebb török pénzügyi vállalkozásnak tekinthető Akbank, melynek papírját éppen a múlt héten (április 12-én) javasolta felülsúlyozásra a portfóliókban a Morgan Stanley, hivatkozva a még mindig attraktív árazásra. A társaság részvénye tavaly 13,6 százalékkal drágult, ám ha hozzávesszük az év közben lebonyolított (a jegyzett tőkét 25 százalékkal higító) bónuszrészvény-kibocsátás hatását, akkor a megtérülés máris 42 százalék – persze török pénzben.

A lista harmadik helyén álló IS Bankasinál 2004-ben szintén volt bónuszrészvény-osztás, 15 százalékkal növelve a jegyzett tőkét. Ennek következtében a bankrészvény tulajdonosai összességében 50,3 százalékos vagyongyarapodásnak örülhettek, pedig a részvény árfolyama “csak” 30 százalékkal nőtt. Az Isztambul mellett Londonban is forgalmazott papírt kibocsátó pénzintézetet egyébként a Törökország modernizálásában kulcsszerepet játszó politikai vezető, Kemál Atatürk alapította 1924-ben, s a cég a mai napig 28,1 százalékban a Köztársasági Néppárt (Atatürk örököse), 43,4 százalékban pedig az IS Bankasi nyugdíjalapjának tulajdonában áll.

A nagyobb cégek közül a legjobb teljesítményt (mármint árfolyam vonatkozásában) tavaly szintén egy bank, a már említett Cukurova Group által kontrollált Yapi ve Kredi Bank nyújtotta, hiszen a 420 belföldi fiókkal bíró társaság papírjának kurzusa tavaly csaknem háromszorosára hízott. A Londoni Értéktőzsdén is forgó társaság jegyzését egy idén február elején bejelentett hír is megdobhatta: e szerint a negyedik legértékesebb cégnek számító Koc Holdingnak az UniCredito olasz pénzügyi csoporttal közösen birtokolt Koc Financial Services nevű cége 57,4 százalékos tulajdonrészt szerez a Yapi ve Kredi Bankban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.