Gazdaság

Schröder nehéz tavasza

admin
admin

2005. 03. 10. 08:00

A német ellenzék is populista trükkökkel készül a jövő évi választásokra. A CDU „traktora” a vízumügy. Úgy agitálnak, mintha ez lenne az oka a munkanélküliség újabb növekedésének. A populizmus ragadós. Viharos tavasz vár Schröderre.

Különböző sorsú, nagyságú, gazdasági színvonalú országok politikai reflexeinek összehasonlítása mindig torzít. Különösen, ha befolyásuk Európa gazdasági és politikai jövőjére annyira eltérő, mint Magyarország, illetve Németország esetében. Most azonban a Csurkáig terjedő teljes magyar politikai ellenzék (oldalán a napi politikai vitáktól közismerten tartózkodó katolikus püspöki konferenciával) felkapaszkodott a demonstráló gazdák traktoraira. Ebben a helyzetben a kétfajta reflex között van néhány, amelyben az azonosság, vagy különbség szembeötlő.

Azonos, hogy jövőre mindkét országban választások lesznek és ilyenkor minden ellenzék keres magának egy „traktort”. A német esetben ennek a neve: „Fischer külügyminiszter vízumbotránya”. Különbség, hogy a vitában egyetlen német egyház sem foglalt állást, hangjuk sem hallatszott.

KÍNOS ÖRÖKSÉG. Az árnyaltabb összehasonlításhoz a német tények ismeretén át lehet eljutni. A vízumbotrány lényege a következő: 1999-ben elsősorban a kijevi német konzulátus a könnyített vízumkiadási rendeletnek megfelelően 148 ezer, 2001-ben pedig már 297 ezervízumot adott ki. A szám 2003-ra ismét visszaesett az 1999-es szintre. Ez volt a dinamika a moszkvai és más konzulátusokon is. Az ügy pikantériája, hogy a szocdem-zöld (Schröder-Fischer) koalíció 1998 óta van kormányon, s a könnyített vízumkiadási rendeletet a kereszténydemokraták által vezetett Kohl-kabinettől örökölte. Hasonló háttere van annak a tagadhatatlan ténynek is, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz, balkáni és kelet-európai bevándorlók száma 1990 és 2003 között 1,1 millióról 2,1 millióra nőtt. Ebben az esetben a berlini fal leomlása utáni néhány évben, Kohl legdiadalmasabb korszakában volt igazán gyors ez a beáramlás. A két másik nagy csoport (törökök: 1,9 millió, illetve a 15 „régi EU-ország” polgárai: 1,8 millió) létszáma 1997 óta változatlan.

A tények tehát a következők: 1. A Fischer nyakába varrt vízumügy hatása az általános német bevándorlási helyzetre minimális. 2. A vízumkönnyítésről szóló törvényt az előző, konzervatív koalíció fogadta el. 3. Angela Merkelnek, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének az a követelése, hogy Fischer mondjon le, egyszerű politikai manőver. Semmi köze a vízumügyhöz. Célja: megbontani a szocdem-zöld koalíciót már a 2006-os választások előtt. Különös tekintettel Észak-Rajna-Vesztfália tartomány májusi megmérettetésére, amelyet sokan jelzésértékűnek, 2006 főpróbájának tekintenek.

A hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok szerint a kormányra vereség várna a májusi erőpróbán, noha a tartomány hagyományos szocdem bázis, ahol 2000-ben az SPD 42,8 százalékot kapott. Mára ez lekopott 35-re, miközben a CDU 43 százalékra ugrott. Erre nem magyarázat a vízumügy, hiszen a zöldek még javítottak is pozíciójukon (7,1 százalékról 9-re) és Fischer – a támadások okozta tekintélyveszteség ellenére – ma is a legnépszerűbb német politikus.

GAZDASÁGI KÉNYSZEREK. A Schröder kancellárt és pártját fenyegető veszélynek két más, mélyen meghúzódó oka van – és mindkettőnek a forrása az SPD belső bizonytalansága. Az igazi magyarázat az, hogy Schröder ragaszkodik a stabilitási terv végrehajtásához. Ez politikailag nyitást igényelt a centrum irányába, gazdaságilag pedig a távlatilag finanszírozhatatlan jóléti állam átszervezését követeli. Az átépítés tartalmilag korlátozások és szigorítások rendszerét jelentette. Az Agenda 2010 néven ismert Schröder-csomag perspektívában megoldhatja a német gazdasági-társadalmi problémákat. (Az Economist vezércikke már méltatta is az első eredményeket: „A német export az utóbbi öt évben háromszor olyan gyorsan nőtt, mint az amerikai, és ma Németország a világ legnagyobb exportőre.”) Ez nem változtatott azon, hogy az Agenda 2010 az SPD vezetésének konfliktusát feltételezte a szakszervezetekkel, ami a párt belső kohézióját gyengítette.

A másik, közvetlen ok a munkanélküliség növekedése. Ma 5,2 millió a német állástalanok száma, amit már a számarányok miatt is képtelenség lenne összekapcsolni a vízumüggyel. Az SPD bázisának egy része mégis látni véli az összefüggést. Jürgen Falter, a mainzi egyetem szociológia professzora szerint „ez jelzi a balos protekcionizmus erősödését, ami ellentétes a hagyományos baloldali értékekkel”.

Észak-Rajna-Vesztfália választását ezeknek az értékeknek a küzdelme dönti el. És ezzel talán Schröder politikai jövőjét is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.