Módszertani megjegyzések
• A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végzi pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételeit. Hetente 240 felnőtt korú személyt kérdezünk meg az ország mintegy 135 településén (hetente más település-együtteseken). Elemzéseink során az egy évvel korábbi 22. héttől ez év utolsó vizsgált 22. hetéig bezárólag (összesen 53 hétre vonatkozóan) 12 720 személy adataira végzünk elemzéseket.
• A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, kérdezőbiztosaink révén. A minta kiválasztására az ún. “kétlépcsős véletlen” mintavételi technikát alkalmazzuk. A mintavételi eljárásból eredő torzításokat ötszempontú súlyozással korrigáljuk a KSH 1996-os Mikrocenzusából 2001. január 1-jére becsült adatok révén. Mintánk jól reprezentálja a 18 éves és idősebb népességet nem, életkor, iskolázottság, településtípus és EU-régiók szerint az adott időszakban.
• A négyhetes “görgetett” részmintáink elemszámai: 950 fő, melyek 95 százalékos megbízhatósági szint mellett +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (a részminták elemszámának csökkenésével nőnek a hibahatárok). Az egyes “hetekre” vonatkozó “görgetett” adatokat úgy számítja ki “MIRIAD” nevű eljárásunk, hogy az adott héten és az azt megelőző három héten felvett kérdőívek információit átlagolja.
A kutatás részletes módszertana >>
Kuncze érzékelhető
A 27. heti újabb eredmények szerint (a június 11-étől július 8-áig megkérdezett 950 személy válaszai alapján) a szocialisták “üzeneteinek” hatása, ha kis mértékben is, de megjelent szavazóbázisuk emelkedésében. A biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékkal növekedett az MSZP-re szavazni szándékozók aránya a múlt hét adataihoz képest. Miután a Fidesz is növelte “választási esélyeit” (egy százalékkal nőtt a biztos szavazó pártválasztók körében a rájuk szavazni szándékozók aránya), a két nagy párt “esélymutatói” továbbra is rendkívül szoros versenyre utalnak. Ha most lennének a szavazások, 44 százalékot kapna az MSZP és 42 százalékot a Fidesz.
“Megerősödött” a korábbi “felállás”: a szocialisták népszerűbbek ugyan a Fidesznél, de nem tudnak előnyre szert tenni a szavazatszerzésben. Mindkét párt a kisebbek rovására növelte szavazóbázisát. A “kis” pártok választási esélyei igen szerények: egyedül az SZDSZ jutna be harmadiknak a parlamentbe (lásd a 3-as ábrát, valamint a a 3/B. ábrát is). A szabad demokraták a népszerűségi listán is harmadikak: a vizsgált időszakban érzékelhetően, négy ponttal javult lakossági megítélésük.
Nem hatnak a milliárdok
A kormány valamelyest rontott “bizonyítványán” az összes megkérdezett és a biztos szavazó, pártválasztók körében is, de az elmozdulások nem szignifikánsak.
A legutóbbi négy periódusra (24-27. hetekre) vonatkozó adataink szerint a kormány megítélése az összes megkérdezett körében, a stagnálás után elmozdulni látszik: míg az előző három héten 36 pontot mértünk a százfokú skálán, a legutóbbi adataink szerint ez az érték egy ponttal csökkent (lásd az 1/A. valamint az 1/B. ábrákat). Kétpontos csökkenést regisztráltunk a biztos szavazó, pártválasztók (a felnőtt népesség harmadát kitevő csoport) körében is – bár hozzá kell tennünk, mindezek a változások a hibahatárokon belül esnek. A kormány teljesítményét a lakosság változatlanul a közepesnél rosszabbra értékeli, ezen belül a magukat biztos szavazóknak mondók közül a pártot választók körében a csökkenés ellenére változatlanul jobbak az eredményeik.
Verseny a hibahatáron belül
Az utolsó periódusban kiegyenlítetté vált a küzdelem a két legnagyobb párt között a biztos szavazó, pártot választók körében. A korábbi helycserék után az utolsó két periódusra vonatkozó méréseink szerint mindössze két ponttal vezet a szocialista párt. A 24. és a 28. hét között a Fidesz 4 pontot javított, a szocialisták 3-at, így alakult ki a jelenlegi (július 8-áig regisztrált) helyzet. Az MSZP a szavazatok 44 százalékát kapná, a Fidesz pedig 42 százalékot (lásd a 2. táblázatot és a 2/B. ábrát is). A különbségek a két párt esélymutatói között továbbra is – immáron 32 hete – a hibahatáron belül maradnak, és az időbeli elmozdulások sem szignifikánsak.
2/A ábra
3/A ábra
