Gazdaság

MÓDOSÍTÓCSOMAGOK A ’97-ES KÖLTSÉGVETÉSHEZ – Belső torpedók

admin
admin

1996. 11. 27. 00:00

Az idén nem az ellenzék gerjeszti a jövő évi költségvetés vitájának legnagyobb hullámait, hanem a koalíció egyes képviselői. A szocialista frakció néhány tagja radikálisan csökkenteni akarja az ÁPV Rt. által elkölthető összeget, a szabaddemokraták pedig a kormány és a szakszervezetek megállapodásával ellentétes pedagógus-bértáblát javasolnak.

Csatát már nyert, a háborút azonban alighanem elveszíti Keller László szocialista képviselő, aki az 1997-es költségvetéshez benyújtott módosító indítványában 37 milliárd forinttal kívánja csökkenteni az ÁPV Rt. kiadásait. Ezen belül a jótállásokkal, szavatossággal és kezességvállalással összefüggő kiadások 10 milliárdos, valamint a hasonló célra felhasználható 12 milliárd forintos tartalékképzési előirányzatot egyszerűen eltörölné, azzal érvelve, hogy az idén a privatizációs szervezet éppen ilyen kiadásokra képezett 41 milliárd forintos tartalékot.

Keller László javaslatáról az MSZP-frakció nem foglalt állást, inkább azzal bízta meg a képviselőt, hogy az ÁPV Rt. vezetőivel találja meg a mindenki számára elfogadható kompromisszumot. A kompromisszum azonban nem született meg, sőt azóta Hidasi Rezső MSZP-s képviselő és a kormány két, egymáshoz hasonló tartalmú módosító indítványt nyújtott be, amelyek értelmében a privatizációs szervezet növekvő ráfordításai miatt az ÁPV Rt. költségvetési befizetési előirányzatát is csökkenteni kellene 10 milliárd forinttal.

Keller László módosító indítványát a költségvetési bizottság támogatja, a Hidasi-féle javaslathoz viszont nem adta a nevét. A bizottság a kormány hasonló kezdeményezését sem volt hajlandó saját indítványaként az országgyűlés elé terjeszteni, holott e döntés meghozatalakor az ülésen egy kivételével csupa koalíciós képviselő szavazott. A Hidasi-féle javaslat azonban ott marad képviselői indítványként, ráadásul élvezi a kormány támogatását is.

Az ellenzék minden bizonnyal támogatja majd az ÁPV Rt. kiadásainak csökkentésére vonatkozó javaslatot. Ilyen körülmények között a döntés a kormánypárti frakciók kezében van, amelyek egyelőre megosztottak e kérdésben. Keller László valószínűleg taktikai hibát követett el, amikor az önkormányzatokat a belterületi földek után megillető 20 milliárd forintból is lefaragni javasolt 7 milliárdot. Az SZDSZ-ből származó információink szerint az önkormányzatoknak járó pénzekre mindig is érzékeny SZDSZ a Tocsik-ügy után semmiképpen sem támogatja az önkormányzatok járandóságának megkurtítását. Az MSZP-frakció pragmatikusai minden bizonnyal a javaslat mögé állnak majd, hacsak nem kerekedik felül itt is a pártfegyelem.

Az SZDSZ és az MSZP régóta együttműködő önkormányzati lobbyjának az idén a jelek szerint nem terem babér. A Wekler Ferenc és Szentkuti Károly nevével fémjelzett tömörülés fő célként azt tűzte ki maga elé, hogy az önkormányzatoknak kifizetendő szja-hányadot 10 milliárd forinttal megemeljék. Érvelésük alapja az, hogy a költségvetési törvényben a településeket megillető 38 százalékos szja-hányadot a forrásadó nélkül számították ki – törvény- és önkormányzat-ellenes módon. A forrásadót is beszámítva a képviselők szerint a helyi lakosok szjá-jának 22 százalékát kitevő helyben hagyott szja összege 6 milliárddal emelkedik. Wekler és Szentkuti további 3 milliárddal emelné az önkormányzatokat megillető szja-kiegészítést, és még 1 milliárddal növelné az önkormányzatok közművelődési, sport- és kommunális feladatokra kapott támogatását is. A forrásadóval kapcsolatos érvelést a két koalíciós párt gazdasági szakértői sántának tartják, mert a forrásadót szerintük nem lehet egy adott településhez kötni, így az nem is lehet a településnek átengedett szja-hányad része. A javaslat nem élvezi sem az MSZP, sem az SZDSZ-frakció támogatását, így elfogadására nincs esély.

A pedagógus-szakszervezetekkel kötött megállapodás költségvetési kihatásait éppen csak sikerült módosító indítványokkal keresztülvezetni a költségvetésen, amikor Horn Gábor nevével máris újabb, a pedagógus bértáblát érintő csomag került a költségvetési bizottság asztalára. Ebben a szabaddemokrata képviselő egy sajátos, a pedagógusokra vonatkozó bértáblát és bérrendszert állítana fel. Ennek egyik központi eleme az lenne, hogy az iskolafenntartóknak az illetménytábla alapján járó bérköltségen felül, annak 10 százalékát kitevő összeget el kell különíteniük. Ebből az iskolaigazgatók belátásuk szerint differenciált bérezést valósíthatnának meg. A javaslat a PM képviselői szerint az önkormányzatoknál jelentős többletkiadást okozna, ezt azonban a képviselő tagadja. A költségvetési bizottság támogatja a módosítványt, a kormány viszont elutasítja. A PM képviselői szerint ugyanis egy kifejezetten pedagógusokra vonatkozó bértábla felállítása után minden közalkalmazotti foglalkozási csoport saját bértáblát követelhetne. Az MSZP-frakció információink szerint nem szeretné felrúgni a szakszervezetekkel kötött megállapodást, ezért nem támogatja a módosítást, az SZDSZ viszont teljes mellszélességgel kiáll mellette.

Nagy hátszelet kapott, mégsem fogja elfogadni az országgyűlés azt a javaslatot, amelynek értelmében jövőre közvetlen költségvetési támogatással kellene megoldani a média finanszírozását. A módosító indítvány beterjesztője a kulturális bizottság, ám az ennek ellenére nem kapta meg sem a költségvetési bizottság, sem a kormány támogatását. A költségvetési bizottságban az az álláspont volt jellemző, hogy a közvetlen költségvetési támogatás ismét megteremti a kormányzati befolyásolás lehetőségét, ráadásul ellentétes a médiatörvénnyel. Paradox módon a bizottság a kormány ellenében is támogatta azt a módosító indítványt, amely szerint a Duna Televíziónak valamivel több mint 1,2 milliárd forint költségvetési támogatást kell nyújtani. Az ülés után Bathó Ferenc a PM képviseletében lapunknak elmondta, hogy ez a javaslat sem nyerheti el a kormány támogatását, mert a forrásul megjelölt tétel, a jegybank eredménybefizetési előirányzata már nem növelhető tovább. A kormányzati képviselők között egyébként egyetértés mutatkozott abban, hogy a Magyar Televízió legnagyobb gondja 1997-ben a reklámidő januárban életbe lépő korlátozása lesz, ezért kezdeményezni kellene a törvény hatálybalépésének elhalasztását.

Az ellenzék részéről beadott módosítócsomagok közül talán az MDF-é kapta a legnagyobb figyelmet, annak ellenére, hogy a jelentős többletkiadást okozó javaslat finanszírozására megjelölt forrás nem létezik. A kitüntető figyelem minden bizonnyal annak tudható be, hogy a javaslat 10 százalékkal emelné a 70 év felettiek járandóságát. Demeter Ervin a többletkiadás forrásaként a nullás adósság átalakításának elhalasztását jelölte meg, azt állítva, hogy ezáltal a költségvetés jelentős kamatkiadásoktól szabadulna meg. A képviselő nyilván nem számolt azzal, hogy a nullás adósság átalakítása kis hibahatárral nullszaldós ügylet, mert a jegybank a költségvetés által fizetett kamatból származó nyereségét eredménybefizetésként visszautalja a központi költségvetésnek. A javaslat nem számíthat országgyűlési támogatásra.

A költségvetési bizottság beterjesztette azt a módosító csomagot, amellyel a kormány kívánja betömni az adótörvények és a tb-járulékrendszer parlamenti módosításával a költségvetésben keletkezett lyukat. Ez a csomag rendelkezik egyebek mellett a családi pótlék előirányzatának 7,5 milliárd forintos emeléséről is. Konkrét családipótlék-tervezetét már szinte minden párt beterjesztette, képviselői indítvány formájában. Ezek közül azok, amelyek 7,5 milliárd forintnál nagyobb kiadási többletet kívánnak, nem kaphatnak koalíciós támogatást, azokról viszont, amelyek belül vannak ezen az összegen, nem kell feltétlenül a költségvetési vita első körében szavazni, hiszen egyik fejezet főösszegét sem érintik. A kormány azt tervezi, hogy a pénzügyi és a népjóléti tárca koordinálásával koalíciós javaslatot nyújt be e kérdésben, így egyelőre egyik javaslat sem számíthat jelentős támogatásra.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.