Gazdaság

KONSZOLIDÁCIÓS VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG – Igen is, meg nem is

admin
admin

1996. 10. 16. 00:00

Az 1992. évi konszolidáció kapcsán a Pénzügyminisztériumot (PM) terhelő feladatok végrehajtásához nem teremtették meg a kellő szervezeti és személyi feltételeket. Az ennek is betudható hibákért a tárca akkori vezetősége felelős, s indokolt az ügyletek technikai előkészítésével foglalkozó munkatárs fegyelmi felelősségrevonása is – állapította meg a konszolidációk végrehajtásának ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentést vizsgáló pénzügyminisztériumi bizottság.

A hitelkonszolidáció el maradása esetén a bankrendszer nagy része működésképtelenné vált volna, ez pedig a gazdaság egészére sem lett volna jó hatással. Ezzel az általánosan elfogadott megítéléssel a Balázs Ágnes helyettes államtitkár vezette pénzügyminisztériumi bizottság is egyetértett, hangsúlyozván azt is: a folyamatok egyik konszolidációs akciónál sem voltak megfelelően szabályozottak. A költségvetési törvények szinte csak a kötvénykibocsátáshoz adtak felhatalmazást, a kihirdetett jogszabályok pedig nem rendezték normatív módon a folyamat egészét, s az eljárást is csak utólag szabályozták. Igaz, a jogszabály-előkészítés – időigénye miatt – kétségkívül késleltette volna a konszolidációt. A döntések esetlegessége arra utal, hogy a folyamat irányítása zömmel kézi vezérléssel történt.

Ami az ÁSZ által vizsgált pénzintézeteket illeti, a bizottság megállapította: a kormány eredetileg is késznek mutatkozott arra, hogy más bankoknak a működési engedéllyel nem bírónak vélt Ybl Banknál lévő, 2,6 milliárd forint értékű követeléseit megvásárolja. Ezt a szándékot erősítette később a bank név szerinti szerepeltetése az 1993. márciusi kormány-emlékeztetőben – ami végül is további 2,7 milliárd forintos állami kötelezettségvállalásban öltött testet. A fennmaradó 1,3 milliárd forint abból az eltérésből származott, amely a bankokkal kötött hitelkonszolidációs adásvételi szerződés és az annak számítási módszertanát meghatározó melléklet között mutatkozott. Az eltérés a kapkodó előkészítésnek tudható be. Mindent egybevetve a PM jogosan kötött szerződést az Ybl Bankkal, mint ahogy – a bizottság szerint – téves az ÁSZ-jelentés azon megállapítása is, hogy “az állam valójában kétszer is fizetett az Ybl Bank ügyeiért”, hiszen a bank hitelezői így is csak követelésük töredékéhez juthattak hozzá.

A Magyar Hitel Bank (MHB) részére 2,1 milliárd forint értékben nyújtott kötvények esetében az ÁSZ azon feltételezését sem osztotta a bizottság, miszerint a bank nem jól minősített, lévén, hogy e követelések már 1991-ben is rosszak voltak, tehát csak 50 százalékos árfolyamon vehette volna meg azokat az állam. A bizottság szerint ugyanis az MHB-nek és a Baf-nak kell ellenőriznie a minősítések helyességét. Mindazonáltal a szóban forgó ügyleten emiatt nem szükséges változtatni, mivel az a minősítések tényleges időpontjához kapcsolódik – hangsúlyozta a bizottság.

Megállapították azt is, hogy jogilag helytelen volt a PM és az MBFB közötti kezelési szerződés késlekedése. Az első kezelési szerződést úgymond beszorított helyzetben kötötte a PM, jobb feltételeket azonban a késlekedés ellenére sem tudott elérni. A szerződéses “interregnumban” a követelések kezelése a megszokott rendben folyt, majd a második szerződésben már sikerült a korábbinál előnyösebb feltételeket kialakítani a PM számára.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.