Lengyelország legkorábban 2002-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz, hűtötte le Brüsszel a két évvel korábbi tagsághoz fűződő reményeket, amelyeket a francia elnök – EU-illetékesek szerint – megalapozatlan kijelentése ébresztett Varsóban.
Jacques Chirac múlt heti varsói látogatásakor úgy nyilatkozott: Lengyelországnak minden esélye megvan arra, hogy 2000-ben az Európai Unió tagjai sorába lépjen. Ennek érdekében a tizenötök és az aspiráns országok közötti intenzív tárgyalásokat javasolt. Az előkészítő lépéseket Varsó, Párizs és Bonn szoros együttműködésével kell megtenni – hangoztatta a francia elnök. Lengyel vendéglátója, Kwasniewski Kohllal folytatott telefonbeszélgetését követően kijelentette: 1997 elején Varsóban megkezdődhetnek a csatlakozási megbeszélések.
A lengyel ellenzék egyébként nem fogadta maradéktalan örömmel a csatlakozással kapcsolatos híreket. Lech Walesa üres ígéretnek minősítette és hiányolta a konkrét elképzeléseket Chirac javaslatából.
Két évvel ezelőtt csak a legbátrabb külföldi befektetők merészkedtek Varsóba – emlékeztetnek a párizsi lapok az elnöki látogatás kapcsán. A bizalmat a volt kommunista Kwasniewski múlt novemberi elnökké választása sem erősítette. És bár azóta még egy év sem telt el, a gazdaság fejlődése szalonképessé tette az új lengyel vezetést. A GDP 7 százalékkal gyarapodott az elmúlt esztendőben, az inflációt sikerült visszaszorítani. Bevált a zloty védelmében bevezetett havi 1 százalékos csúszóleértékelés. A zlotyt egy öt nyugati valutából álló kosárhoz kapcsolták, és mindkét irányban 7-7 százalékkal mozdulhat el a középvonaltól.
Bár az IMF most publikált jelentésében úgy fogalmaz, hogy a rugalmasabb árfolyam-politika növelné a monetáris beavatkozás hatékonyságát és csökkentené az inflációt, a valutaalap varsói képviselője szerint a csúszóleértékelés jelenleg célravezető.
Lengyelország az adósságmenedzselésben is sikereket ért el, a Párizsi, valamint a Londoni Klubbal való közelmúltbeli megállapodásnak köszönhetően a számla a felére csökkent. A munkanélküliség visszaszorult, a GDP 60 százalékát magánvállalkozások állítják elő, és az sem utolsó érv az EU-csatlakozás mellett, hogy az ország külkereskedelmének háromnegyede az unióval bonyolódik.
Az EU-tagállamok kormányai azonban abban állapodtak meg, hogy a csatlakozási tárgyalásokra csak az EU intézményi reformjáról tárgyaló kormányközi konferencia befejezése után hat hónappal kerülhet sor, ez pedig legkorábban 1998-ban lehetséges – hűtötte le a kedélyeket az EU szóvivője. A forgatókönyv szerint a legjobb esetben is 1999 végéig tartanak a tárgyalások: Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal Brüsszel 13 hónapig tárgyalt, de a spanyol és portugál megbeszélések hét évig tartottak – emlékeztetett Nico Vegter. A létrejövő megállapodás pedig 15 tagállam ratifikációja után lép érvénybe, ami 2002 előtt aligha fog befejeződni.
