Gazdaság

ADÓELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK – Az APEH-nek nincs nyugta

admin
admin

1996. 09. 11. 00:00

Úgy tűnik, nem javul az adómorál: a revizorok az idén is jelentős adóhiányokat állapítottak meg. Az év első nyolc hónapjának ellenőrzési adataiból az is kiderül, hogy még az adóhatósági jelenlét demonstrálásával sem mindig sikerül az adóalanyokat jogkövető magatartásra ösztönözni.

Az adóellenőrökre fordított költség az idén is sokszorosan megtérült. Az év első nyolc hónapjában 24,3 milliárd forint adóhiányt tártak fel, s mintegy 21 milliárd forint jogosulatlan visszaigénylést akadályoztak meg. Mint az APEH által készített statisztikából kiderül, ehhez 216 ezer ellenőrzés kellett. Ebből 132 ezer volt az adóellenőrzések száma; több mint 33 ezer esetben a bizonylatok, nyilvántartások felülvizsgálatát végezték el a revizorok; a célellenőrzések száma pedig meghaladta az 50 ezret. Utóbbihoz számos ellenőrzési forma tartozik, így az önálló pénzforgalmi ellenőrzések, a nyugtaadások, a piacok és a közterületek ellenőrzése, a leltárfelvételek, a feketedoboz-ellenőrzések, valamint a preventív vizsgálatok is.

Ebben az évben a nyugtaadási kötelezettség teljesítését elsősorban a kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató adóalanyoknál ellenőrizték. A számlaadási kötelezettségüknek eleget tevő vállalkozások aránya ezúttal sem változott jelentősen, sőt az APEH által szervezett központi akciók igencsak drámai helyzetképet mutatnak. Ebben az évben volt már központi akció Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében, valamint a Balaton partján és környékén is. A nyár közepén pedig a pékségekben, péküzletekben vizsgálta az APEH a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítését. Bár a vállalkozók többsége előre értesült a fokozott adóhivatali jelenlétről, 40 százalékuknál valamilyen szabálytalanságot állapítottak meg az ellenőrök.

A központi akciók szervezésével az APEH számos fontos célt maga elé tűz, azonban a gyakorlatban ezek kevéssé teljesülnek. A statisztikai adatok tanúsága szerint az adóhatóság megjelenése nem ösztönöz jogkövető magatartásra. A nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítését két éven belül negyedik alkalommal elmulasztókkal szemben az idén már az üzletbezárás lehetőségével is éltek, mégpedig közel 70 alkalommal. Az egyik központi akció során a Balaton partján az is előfordult, hogy egy zöldségest egyetlen nap három ellenőr is meglátogatott, és egyik sem kapott nyugtát vagy számlát. Nem sokkal jobb helyzetet találtak a revizorok a piac- és közterületi vizsgálatok során sem. Itt a leggyakrabban a bizonylati fegyelemmel volt probléma, hiszen az árusok számtalan esetben nem tudták igazolni az áru eredetét.

Az operatív ellenőrzések keretében a revizorok az adóellenőrzéshez nem kapcsolódó vizsgálatokat, adatgyűjtést is végeztek, sőt a közérdekű bejelentéseket is kivizsgálták. Ez a már folyamatban lévő ellenőrzéseket segíti, illetve megalapozza a később lefolytatandókat. Az adóvizsgálathoz nem kapcsolódó helyszíni ellenőrzések során a revizorok a nyilvántartások vezetését, a bizonylatok megőrzését, helyes kitöltését, a bejelentési kötelezettség teljesítését, valamint a leltárfelvétel helyességét nézik meg. A nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítéséhez hasonlítva, ezeken a területeken nem olyan rossz a vállalkozások fegyelme, hiszen az év első nyolc hónapjában csaknem 12 ezer adóellenőrzéshez nem kapcsolódó vizsgálatot végzett az adóhatóság, és ezeknek alig több mint 8 százalékában tártak fel valamilyen hiányosságot.

Ugyan nyomozati jogköre nincs az adóhatóságnak, arra azonban lehetősége van, hogy az adóvizsgálatokhoz információkat szerezzen, adatokat gyűjtsön, amelyeket aztán későbbi ellenőrzések során bizonyítékként felhasználhat. Ebben az évben már mintegy 6300 adatgyűjtést végeztek, például a színesfém-kereskedőknél, a biztosítóknál vagy a horgásztársaságoknál. Ugyancsak gyűjtötték az információkat a gázbekötések tervezőiről és kivitelezőiről, az olajkereskedőkről, a szórakoztató tevékenységet végzőkről és a mezőgazdasági jellegű beruházást szervezőkről.

Az adóellenőrzések során a revizorok ebben az évben az adózók terhére 49 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg, javukra pedig 5 milliárd forintot. Az összes adókülönbözetből több mint 24 milliárdnyi volt az adóhiány, vagyis ennyivel nőtt az ellenőrzéseknek köszönhetően az adóalanyok adófizetési kötelezettsége. A legtöbb adóhiányt általános forgalmi adóban, a legkevesebbet személyi jövedelemadóban tárták fel. (Lásd a kördiagramot!) A hiányosságokat természetesen szankciók követték: augusztus végiéig 9,5 milliárd forint adóbírságot, 1 milliárd mulasztási bírságot és 10,6 milliárd késedelmi pótlékot vetettek ki.

Az adóhatóság az idén több mint 50 ezer esetben végzett ellenőrzést, mielőtt az adóalanyok által igényelt összeget visszautalta volna. Ennek során 21 milliárd forint jogtalan kiutalását akadályozták meg, aminek kétharmada az áfa kiutalás előtti ellenőrzésének az eredménye. Jelentős összeget képvisel az szja-visszaigénylések kiutalás előtti megtagadása is. Eddig 43 ezer szja-visszaigénylés jogosságát ellenőrizték, ezek nagy többsége az APEH által vitatott befektetési kedvezményekhez kapcsolódik. Az adóhatóság álláspontja egyébként nem változott: továbbra is úgy véli, hogy jogtalanul igényelték az érintett adóalanyok a befektetési kedvezményeket. Ilyen ügyben már 187 per indult, azonban eddig még első fokú ítélet sem született. Éppen a befektetési kedvezmények miatt az idén megugrott az APEH első fokú határozatai ellen benyújtott fellebbezések száma: csaknem minden második adóalany élt a fellebbezés lehetőségével.

Az adóhatóság ellen egyébként 3100 polgári per folyik. Az év első 8 hónapjában 390 büntetőeljárást kezdeményezett az adóhatóság, amelyekben több mint 4 milliárd forint értékben követtek el, illetve kíséreltek meg bűncselekményt elkövetni. Az előforduló tényállások csaknem 80 százaléka csalás, illetve adócsalás, de a skála igencsak széles: a sikkasztástól kezdve a hivatalos személy elleni erőszakon keresztül a közokirat-hamisításig sok minden előfordul. (Lásd a táblázatot!)

Az adómorál tehát mit sem változott, és nagy fordulatot az ősz is aligha hoz majd. Javulást talán csak az adóterhek mérséklésétől várhatunk. Feltéve, hogy az adózás alól eddig kibújók méltányosnak találják majd újraszabott terheiket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.