Ugyanúgy, ahogy azt az adóalanyok már évek óta megszokhatták, az áfa-törvény módosításának tervezete az idén is szigorításoktól hemzseg. Ebben a jogszabályban is szankcionálni fogják a készpénzfizetést, szűkítik a kompenzációs felárra jogosító mezőgazdasági termékkört, és nem kizárt, hogy módosul a jelenlegi áfa-visszaigénylési rend is. Az viszont szinte bizonyos, hogy lakásépítés esetén 1998-tól véglegesen megszűnik az áfa-visszaigénylés lehetősége.
Több szakértő véleménye szerint a magyar adótörvények közül az áfa-törvény a leginkább európai színvonalú. Ez azonban nem menti meg attól, hogy a pénz-ügyi kormányzat ezt is évente módosíttassa. Nem lesz ez másként az idén sem. A pénzügyi tárca nemrégiben készítette el az áfa-törvény módosításának tervezetét, amely – a kormány, illetve a parlament általi elfogadását követően – január elsején lép hatályba. Az idén annyi örömhír éri az adóalanyokat, hogy a januárban hatályba lépő módosításokat november 15-ig ki kell hirdetni, vagyis legalább marad némi idő az újdonságok tanulmányozására. De mik is ezek az új elképzelések?
A személyi jövedelemadó rendszerében január elsejétől bizonyos, törvényben meghatározott feltételek esetén lehetővé teszik az egyéni vállalkozók számára, hogy a tételes átalányadózás szabályai szerint adózzanak. Az új adózási forma lényege: a vállalkozó ezen tételes átalányadó keretében fizeti meg nemcsak a személyi jövedelemadóját, hanem az általános forgalmi adóját is. Emiatt az áfa-törvény ezeket az egyéni vállalkozókat mentesíti majd az áfa-törvény előírásai miatti adófizetési kötelezettség alól. Ugyanakkor – mivel a törvény-előkészítők igyekeztek összhangot teremteni a tételes átalányadó és az alanyi adómentesség között -, ezek az adózók sem kapnak felmentést a termékimport után kivetett áfa megfizetése, valamint a számla- és nyugtaadási, illetve egyéb olyan kötelezettség alól, amelyet az alanyi adómentességet választó áfa-alanyoknak is teljesíteniük kell.
Ugyancsak a személyi jövedelemadózás keretében módosul a mezőgazdasági kistermelők adóztatása – bevezetik az őstermelői igazolványt -, azonban a kompenzációs felár kifizetésének rendszere (ez az áfa-rendszerbe tartozik) nem változik meg. Szűkül viszont a kompenzációs felárra jogosító termékkör, mégpedig úgy, hogy az valóban csak a mezőgazdasági tevékenység körében előállítható termékekre vonatkozzon, az ipari feldolgozást igénylőkre már ne. Ennek megfelelően a jellemzően ipari berendezéseket feltételező “élelmiszer-előállítási folyamatokkal megvalósuló termékeket” – például a tartósítóiparba sorolt lekvárokat és a borászati termékeket – az új termékkör nem tartalmazza. (Így kimaradnak a kompenzációs felárra jogosító termékkörökből többek között a befőttek, a dzsemek, a szárított gyümölcsök és zöldségek, a gyümölcsszörpök, a savanyúság, a zöldség alapú ivólevek, a tisztított fél- és előtermékek zöldség alapanyagból, valamint a gyümölcs- és a szőlőbor.) Azoknál a termékeknél viszont, amelyek esetén azt nem szüntetik meg, a kompenzációs felár mértéke változatlan marad.
A jövő évi adórendszer kialakításánál a szakértőket az a szándék vezényli, hogy a készpénzforgalmat visszaszorítsák. Ennek jegyében mind a társasági, mind az áfa-törvényben jelentős szigorításokat kívánnak életbe léptetni. A tervek szerint az az adóalany, aki a külön jogszabályban meghatározott összeghatárnál magasabb összeget készpénzben teljesít, nem vonhatja le a számlában feltüntetett, előzetesen felszámított áfát. Az áfa-törvényhez hasonlóan a társasági adótörvényben sem kevésbé szigorú szankciók fűződnek majd a bizonyos összeg fölötti készpénzfizetéshez. Bár adószakértők szerint lehet, hogy kívánatos lenne a fizetéseket az átláthatóbb banki csatornák felé terelni, a mai magyar valóságban ez szinte megoldhatatlan, már csak a fizetési morál miatt is. A készpénzforgalom korlátozásának ötlete egyébként már a korábbi években is felmerült, azonban a pénzügyi kormányzat mindig belátta, hogy ez nemcsak az újra szárnyait bontogató keleti kereskedelmet bénítaná meg, hanem belföldön is súlyos problémákat okozna.
A törvény-előkészítők ezúttal nem készülnek az áfa-visszaigénylések feltételeinek további jelentős szigorítására, azt azonban eljárási oldalról lehetővé kívánják tenni, hogy a kiutalás előtti ellenőrzések hatékonysága javuljon. Csökkenteni szeretnék az adóhatóság leterheltségét, hogy annak több ideje maradjon a nagyobb összegű visszaigénylések ellenőrzésére. Néhány hónapos tapasztalat alapján ugyanis a pénzügyi tárca szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy az áfa-visszaigénylés jogának megszerzésére az idén állított feltétel – az egymillió forintos bevételi határ – nem elég hatékony a visszaélések kiszűrésére. Az összeghatár emelését azért is indokoltnak tartják, mert a jelenlegi egymillióról kétmillió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára. Ennek megfelelően a jelenleginek a duplájára – kétmillió forintra – nőne az áfa-visszaigénylés feltételéül állított bevételi összeghatár is.
Az új szabályozás szerint az adóhatóság akkor teljesítené az adó-visszatérítési kérelmet, ha az adott adómegállapítási időszak elszámolandó adója, valamint a megelőző adómegállapítási időszakról áthozott csökkenő tétel együttes összege negatív előjelű, és összege a tárgynegyedév végéig eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot, illetve a tárgyhónap végéig vagy az elszámolás esedékességéig eléri vagy meghaladja az egymillió forintot.
A törvény-előkészítők is tisztában vannak azzal, hogy ez komoly nehézséget okozhat a kisvállalkozóknak, s hogy ezáltal nem kizárt: az adóhatósággal szemben fennálló jogos követelésük is végleg érvényesíthetetlenné válik. Mindez súlyos likviditási problémákat is okozhat a kisvállalkozóknak, ezért a pénzügyi tárca az áfa-visszaigénylés bevételi határának emelése mellett a jelenlegi szabályok megtartását is javasolja. Hogy végül is melyik változat kerül a parlament elé, arról a kormány fog dönteni.
Változás lesz a használtcikk-kereskedelem adózásában is. A használtcikk-felvásárló adóalanyok továbbértékesítése esetén az áfa-rendszer kizárja az adóhalmozódást. Ennek eddigi eszköze a felvásárlási ár meghatározott hányadának előzetesen felszámított adóként való kezelése. Jövőre, az Európai Unió szabályozását átvéve, az adó az árrés után számítandó. Valószínűleg a gyakorlatban felmerült számos probléma késztette arra a törvény-előkészítőket, hogy 1997-től a személygépkocsik ismét visszakerüljenek a használt cikkek körébe. Egyébként az árverések esetén is a személygépkocsikéhoz hasonló szabályozás valósul meg. Nem lesz azonban jogosult a használtcikk-kereskedő és az árverés szervezője előzetesen felszámított áfa levonására és az áfa-elszámolásra alkalmas bizonylat kibocsátására.
Módosítás várható a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytató adóalanyok speciális adózási szabályaiban is. Ma ők kétmillió forintos bevételhatárig jogosultak arra, hogy a különös szabályokat válasszák. Mivel jövőre az alanyi adómentesség határa a jelenlegi egymillióról kétmillió forintra emelkedik, a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység esetén is a jelenleginek a duplája: négymillió forint lesz az a bevételi összeghatár, ameddig ezt a különös adózási formát választhatják.
