Gazdaság

TB-JÁRULÉKREFORM TERVEK – Átdolgozottkiadás

admin
admin

1996. 08. 07. 00:00

Teljes körű járulékreformra jövőre sem lehet számítani – ez derül ki a pénzügyi és népjóléti tárcák hónapokkal ezelőtt még nagyra törő, azóta azonban egyre zsugorodó elképzeléseiből. Némi dejá vu-érzése mégis lehet az embernek, a mostani tervek ugyanis tavaly már megjárták a törvényhozási kálváriát. Ezúttal azonban a kormányzat körültekintőbben kíván eljárni.

Szinte ugyanazok a reformelemek bukkannak fel a tárcák elképzeléseiben, amelyek másfél évvel ezelőtt a Bokros-csomagban már szerepeltek. Sőt, a szakminisztériumok kezdetben még merészebb terveket dédelgettek. A jelenlegi pénzügyi vezetés azonban, úgy tűnik, megfontoltabb: a tavalyi alkotmányos bukást nem akarja megismételni. Ezt az óvatosságot tükrözi az az előterjesztés is, amely a tb-alapok jövő évi költségvetés-tervezési munkáit tekinti át és a járulékrendszer átalakításának főbb elemeit is tartalmazza. Bár az anyag július közepén került a kormány elé, egyelőre nem határoztak róla. A miniszterek modellszámításokat, adatokat kértek, s a döntést augusztus közepére halasztották.

Annyi azonban már ma is bizonyos, hogy a társadalombiztosítási járulékkulcsot csökkenteni fogják: a jövő évi költségvetési irányelvekben lefektetettek szerint 2,5 százalékponttal. Merészebb elképzelések szerint a járulékrendszerben tervezett változások akár 4,5 százalékpontos csökkentést is lehetővé tesznek (ebből 3,5 az egészségbiztosítási, 1 százalék pedig a nyugdíjjárulékra jutna). Az óvatosabbak azonban úgy vélik, csak a 2,5 százalék valósítható meg. Ez azt jelentené, hogy a munkáltatók által fizetett járulék 40 százalékra mérséklődne, az egyéni járulék viszont megmaradna 10 százalékon. A kiegészítő tevékenység utáni 10 százalék csak a saját jogú nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók körében maradna érvényben.

A 2,5 százalékosnál nagyobb mértékű járulékcsökkentés már csak azért sem tűnik reálisnak, mivel július óta a tárcák engedtek meglehetősen merev elképzeléseikből. Az akkori javaslat szerint a fizetési kötelezettség – a nyugdíj és a szociális jövedelmek kivételével – az összevont személyi jövedelemadó alapjába tartozó minden jövedelmet megterhelt volna. Ennek megfelelően kiterjedt volna a szellemi tevékenységgel, a bérbeadással, a költségtérítésekkel és a gazdasági társaságok irányításával összefüggő jogviszonyra, továbbá a másodlagosan adózó osztalékra is.

Emlékezetes: a Bokros-csomag járulékalap-szélesítési terve végül azon bukott el, hogy a járulékok alá vont jövedelem után nem járt volna ellátás. A mostani javaslat az alkotmányossági aggályokat úgy kívánja eloszlatni, hogy pénzbeli ellátást is ígér. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy bizonyos alaptörvényi elvárásoknak a tárcák nem tudnak megfelelni. Amennyire tudni lehet, az újra a kormány elé kerülő előterjesztésben a javaslatok már puhábbak. A Pénzügy- és a Népjóléti Minisztérium közötti tárgyalásokon egyre inkább körvonalazódik, hogy mely jövedelemtípussal nem érdemes kockázatot vállalni.

Árnyalnák például, hogy milyen típusú szellemi tevékenység jövedelme után szedjenek járulékot. A mostani elképzelések szerint szigorúan kivetnék a sarcot azokra a megbízásból származó jövedelmekre, amelyekre a munkavállaló úgy tesz szert, hogy saját munkáltatójától kap megbízást. Nem kellene viszont járulékot fizetni például akkor, ha egy művész szobrot készít, és ezt a későbbiekben értékesíti. Mert ki tudja megmondani, hogy mennyi időt dolgozott a művön, és az mennyi nyugdíjjogosultságot jelentsen a későbbiekben. A Figyelő információi szerint a tb-törvényben tételesen szabályoznák azokat a honorárium-típusokat, amelyek után meg kell fizetni a tb-járulékot, aminek mértéke – minden más munkajövedelemhez hasonlóan – 50 százalék lenne.

A honoráriumnál is nagyobb csapást jelentene azonban a jövedelmekre, ha a másodlagos osztalékra is kiterjesztenék a fizetési kötelezettséget. Az előzetes tervek szerint az adórendszerrel összhangban (tehát amennyiben a társaság jegyzett tőkéjének kétszeresét veszi ki a tag osztalékként) vetették volna ki a járulékot. Erre azért van szükség – hangzottak az érvek -, mivel az osztalék sokszor “munkajövedelem-mosásként” szolgál, az ilyen jövedelmekre pedig kíméletlenül le kívánnak csapni. Csakhogy itt a fizetési kötelezettség határának meghatározása vet fel alkotmányossági aggályokat. Ráadásul az osztalékra még a legnagyobb igyekezettel sem lehet ráfogni, hogy az munkajövedelem, így biztosítási jogviszonyt sem testesíthet meg. Ugyanilyen okok miatt hullott ki a lakás bérbeadásából származó jövedelem is a tárcaközi önkontroll rostáján.

Az eredeti elképzelések szerint a fizetendő járuléknak egy fix összegű minimuma lett volna, amely az egy állampolgárra jutó természetbeni kiadás átlagos mértékének, várhatóan 4000 forintnak felelt volna meg. A javaslatot időközben szintén elvetették – ugyancsak alkotmányossági aggályokra hivatkozva.

Már évek óta érlelődik a járulékfizetési plafon felemelése. A tervek szerint jövőre megemelnék az egyéni járulékfizetés eddig havi bruttó 75 ezer forintos határát: az új plafon havi 99 ezer forint lenne. Az intézkedéstől 20-22 milliárd forint járulék-bevételi többlet várható. Az emelés egyúttal azt is jelenti, hogy a pénzbeli ellátások mértéke is nő.

A munkáltatók által fizetett járuléknak azonban egyelőre nem lesz felső határa. Ők továbbra is arra vannak ítélve, hogy korlátlanul vállaljanak úgymond szolidaritást. A szakértők azonban úgy vélik, 1998-ban már ebben az esetben is lehetővé válik a járulékfizetés maximálása.

A jövőre életbe lépő változások szerint mindenfajta jövedelemre kiterjedő járulékot egységesen kezelnének. A különböző jogcímeken szerzett jövedelmeket tehát összevonnák, és ebből vonnák le az egyéni járulékot a havi bruttó 99 ezer forintos jövedelemhatárig. Ez a megoldás azt is feltételezi, hogy a jövedelmekből – az szja-hoz hasonlóan – valamifajta tb-járulékelőleget vonnának le, amiről évente kellene számot adni. Elképzelhető az is, hogy magának a munkavállalónak kellene minden hónapban jeleznie, mikor érte el a plafont. Természetesen ebben az esetben is szükség lenne valamiféle év végi számvetésre. A tárcák korszakalkotó javaslata végül az is, hogy – brit példákat szem előtt tartva – közös adó- és járulékbeszedő rendszert hozzanak létre. Az elképzeléssel működési költséget lehetne megtakarítani, és az adósokra is együtt lehetne lecsapni.

Ezek után már csak az marad homályban, hogy a tb-járulékot miért nem hívják inkább adónak. És akkor visszatértünk oda, ahonnan a Bokros-csomag indult.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

BELGRADE, SERBIA - MAY 27: Leonardo (C) of Partizan celebrate with the fans after the final match of Serbian Cup between Fc Partizan and Fc Crvena Zvezda on May 27, 2017 in Belgrade, Serbia. (Photo by Srdjan Stevanovic/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.