Gazdaság

ŐRZÉS ÉS VÉDELEM – Szolgálati szabályzatlan

admin
admin

1996. 07. 31. 00:00

A személy- és vagyonvédelmi szolgáltatások területe az egyik legjövedelmezőbb, további fejlődés előtt álló üzletág. Tekintve, hogy az e körbe tartozó feladatok jelentős részét fegyveresen látják el, az idetartozó üzleti tevékenységek szabályozatlansága különösen nagy veszélyeket rejt magában.

Amíg a rendőrség, a rendőrök üzleti alapon vállalkozhatnak magánszemélyek (például Madonna), butikok, játéktermek őrzésére, addig nem várható a hazai biztonsági szolgáltatási piac szabályozottá válása. A nyugati társadalmakban elválik egymástól a bűnüldözésért, a közbiztonságért felelős rendőri szervezetek, illetve a bankok, üzletházak, magánszemélyek védelmére szakosodó privát őrző-védő vállalkozások tevékenységi köre. A rendőrség és a magán biztonsági szolgálatok kiegészítik egymást, és jól együttműködnek. – Ilyen körülmények között teljesen természetes, hogy az őrző-védő vállalkozásokat a rendőrség felügyeli – mondja Popper György, aki ennek az üzletágnak magyarországi úttörői közé tartozik, és kincstárnoka az IBSSA-nek, az International Bodyguard Security Service Association-nak (a Testőr- és Biztonsági Szolgálatok Nemzetközi Szövetségének). Ami minket, érintetteket illet, támogatjuk, hogy a biztonsági szolgálatok tevékenységét szabályozó, jelenleg készülő törvény Magyarországon is a rendőrség felügyelete alá helyezze a privát őrző-védő szervezeteket. Csakhogy ennek elengedhetetlen feltétele a piac megtisztítása. Hogyan ellenőrizhetné a rendőrség a magánvállalkozásokat, ha egyidejűleg versenytársa is azoknak…? Mert ma ez a helyzet. A rendőrség kénytelen vállalkozni, hogy pénzhez jusson. Egy ilyen felügyeleti viszony a korrupció melegágya lenne, hiszen a saját üzletéért aggódó hatóságnak érdeke lenne a privát cégek működésének akadályozása; az, hogy ezek közül csak azok létezését tegye lehetővé, amelyek ezért cserébe valamiféle anyagi ellenszolgáltatást nyújtanak. Ha nem lehet változtatni a jelenlegi körülményeken, akkor semleges testületre, például bírói szervezetre kell bízni a biztonsági szolgálatok felügyeletét.

A törvény hiánya, illetve esetleges rossz megalkotása azonban csak az egyik veszély. A másik veszély forrása az, hogy sok rendőr másodállásban biztonsági feladatok ellátására vállalkozik. Mi történik például akkor, ha feljelentés érkezik egy olyan személy ellen, aki háromszoros bérért alkalmaz rendőröket másodállásban? Megindítják-e ellene az eljárást, vagy előbb felhívják telefonon, hogy néhány napra tűnjön el…?

Popper György úgy látja, az ilyenfajta korrupció szerencsére még nem alakult ki, vagy legalábbis csak elvétve fordulhat elő. A feketegazdaság üzletemberei feketemunkában alkalmazzák testőreiket, illetve vagyonuk őrzőit, míg a legális vállalatok legális biztonsági cégekkel tartanak kapcsolatot. Természetesen nem lehet kizárni, hogy az utóbbiak közül egyesekbe beszivárognak az alvilág képviselői. Ez rendezett piaci viszonyok között is előfordulhat, márpedig Magyarországon erről egyelőre nem beszélhetünk: az alakít ilyen profilú céget, aki akar. A legtöbb őrző-védő vállalkozást az ígéretes növekedés előtt álló biztonsági szolgáltatási piac meghódításának szándékával hozták létre.

Gazdasági szempontból az elmúlt néhány évben már lezajlott bizonyos fokú tisztulás. A kezdeti időszakban gomba módra szaporodtak a cégek, – mondja a szakértő. Jó néhány csődbe ment már ezek közül, és bizonyára számos jut még ugyanerre a sorsra. Nem egy akad köztük, amelynek a törvény megszületése után el fogják venni a jogosítványát, mert tulajdonosai, tagjai nem rendelkeznek a biztonsági szolgálatok ellátásához szükséges feddhetetlenséggel vagy szakmai felkészültséggel. De vannak az üzletágon belül olyan vállalkozások is, amelyek néhány fős kezdeményezésből több száz, sőt, több ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalattá nőtték ki magukat.

E szakma gyakorlását Magyarországon nem volt rendőrök kezdték. Az első fecskét, a Testőr Kft.-t harci művészeteket gyakorló sportolók hozták létre a rendszerváltás idején. Sokan közülük munka nélkül voltak. – A biztonsági feladatok ellátására alakult vállalkozások nemcsak sok karatést juttattak kereseti lehetőséghez, de a sportegyesületek anyagi támogatóivá is váltak – hangsúlyozza Popper György. – Ma már van olyan karate szakág, amelyet teljes egészében egy őrző-védő vállalkozás tart el. Az első cégeket gyorsan követték a továbbiak. Ezek többsége már volt vállalati rendészetekből, illetve a rendőrségtől kilépett tisztek kezdeményezésére alakult. A vállalkozásoknak egyre több nemzetközi kapcsolatot kellett kiépíteniük. Hol a külföldön tartózkodó ügyfelet kellett elkísérni, hol az információgyűjtés szálai vezettek a határokon túlra. Felmerült az igény, hogy be kellene lépni a biztonsági szolgálatok nemzetközi szervezetébe. – Csakhogy ilyen nem létezett! Néhány magyar, lengyel, egyiptomi, egyesült államokbeli cég, illetve egy spanyol és egy német szakértő részvételével 1993-ban hoztuk létre a szakma nonprofit alapon működő nemzetközi szövetségét, az IBSSA-t – mondja Popper György. – Ma már 60 országból több mint 200 tagja van a szervezetnek, vállalkozások és magánszemélyek vegyesen. Fantáziát látott a dologban sok biztonságtechnikai berendezéseket gyártó cég, így ezek is beléptek. De azok sem akarnak lemaradni a kapcsolatteremtés lehetőségéről, amelyek nem IBSSA- tagok, ezért a konferenciáinkhoz kapcsolódóan bemutatókat szerveznek. A szövetség egyébként klubszerűen is működik. A részt vevő szervezetek sokszor meghívják egymást egy-egy találkozóra, amelyeken azután számos üzleti kapcsolat szövődik.

Csúnya szóval szakmásításnak hívják azt a munkát, amelyet az IBSSA az egyik legfontosabb feladatának tart a közeljövőben. Arról van szó, hogy olyan képzési és diplomarendszert akarnak létrehozni, amelynek segítségével a különböző országok testőrei, biztonsági munkatársai a világ bármely pontján állást vállalhatnak. Ehhez egységes oktatási program alapján tanító iskolákra van szükség, amelyek nemzetközileg elfogadott követelmények alapján állítják ki diplomáikat. Popper György íróasztalfiókjában mindenesetre már ott vannak a kitöltetlen formanyomtatványok.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.