Gazdaság

EU-TÁRSULÁSI KONZEKVENCIÁK – A belterjesség félelme

admin
admin

1996. 07. 31. 00:00

Legkésőbb jövőre módosítani kell a vámtörvényt – a gazdálkodó szervezetek szempontjából ez a legfontosabb üzenete a Társulási Tanács legutóbbi ülésének. Magyarország is tagjává válik az összeurópai szabadkereskedelmi övezetnek, ami azzal jár: 1997-ben meg kell szüntetni a nálunk is gyakorlattá vált vámvisszatérítést.

A jelenlegi szabályozás szerint csak akkor exportálható egy termék vámmentesen az Európai Unióba, ha annak összetevői, illetve alkatrészei meghatározott arányban az Unióból, illetve Magyarországról származnak. Az agrártermékeknél ez az arány csaknem 100 százalék, míg az ipari termékeknél általában 50 százalék, az autóiparban pedig eléri a 60 százalékot.

Az EU a szabadkereskedelmi övezet kiterjesztését, az úgynevezett páneurópai kumulációs rendszer létrehozását tervezi, azaz nem tesznek majd különbséget a termékek származási helye szerint, amennyiben azok az EU-ból, az EFTA-ból vagy a CEFTA-ból érkeznek. A közösség mindezt összekapcsolja azzal, hogy elvárják az államoktól: töröljék el a vámvisszatérítés rendszerét, vagyis azt, hogy az exportáru importtartalmáért fizetett vámot vissza lehessen igényelni. Emiatt változtatásra szorul majd a magyar vámtörvény is. A Társulási Tanács ülésén Magyarország az európai szabadkereskedelmi rendszerhez való 1997 július elsejei csatlakozás mellett kardoskodott, míg az Unió egyelőre ragaszkodik a január elsejei határidőhöz.

Magyarországnak idő kell a felkészülésre – érvel Balás Péter, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) főosztályvezetője -, hozzátéve: a rendelkezés befolyásolhatja hazánk befektetési vonzerejét. A vámvisszatérítés nem lesz eleve tiltott, alkalmazása esetén azonban a magyar cégek nem élhetnek a szabadkereskedelem nyújtotta kiviteli lehetőségekkel, vagyis a vámmentességgel. Elemzők máris arra hívják fel a figyelmet, hogy az intézkedés bevezetése megnövelheti az európai alkatrészek behozatalát, míg a tengerentúli beszállítások aránya lényegesen csökkenhet. A vámtörvény módosítása lényegesen befolyásolhatja a Magyarországon működő tengerentúli multik üzletpolitikáját.

Balás Péter beszámolt arról is, hogy a magyar kormány eszmecserét folytat az EU-val a gyümölcsök belépti áráról. (Ez az az árszint, amelynél olcsóbban nem lehet exportálni az Unióba.) Miután a magyar kivitelt az idei jó termés ellenére is fékezik a magas belépti árak, a tárgyalók azt próbálják elérni, hogy az Unió 25 százalékkal mérsékelje behozatali minimálárait. Magyarország azt is szorgalmazza: tegyenek különbséget a közvetlen fogyasztásra és az ipari felhasználásra szánt termékek között. Egyelőre részleges megállapodások születtek, jövő májusig várható a kérdés végleges rendezése.

Ugyancsak uniós vonatkozású fejlemény, hogy a három EFTA-állam – Ausztria, Svédország és Finnország – tavalyi csatlakozása kedvezőtlenül érintette a magyar külkereskedelmet. Az összességében 21,5 százalékos exportnövekedésnek alig fele volt az Ausztriába irányuló kivitel növekménye, miközben finn exportunk lényegesen visszaesett, s a svéd is csupán stagnált (lásd grafikonunkat). Az agrárkereskedelemben még kedvezőtlenebb a helyzet: Ausztriába 2 százalékkal nőtt, Svédországba és Finnországba viszont 23, illetve 18 százalékkal mérséklődött a kivitel. Az 1996-os első öt havi adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy mindhárom országgal szemben mérséklődött a magyar deficit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.