Gazdaság

ELKÉSETT PRIVATIZÁCIÓ BULGÁRIÁBAN – Hosszú válás az állami tulajdontól

admin
admin

1996. 07. 10. 00:00

Gecser, bolgár gazdasági miniszter Szófiában egy nemzetközi bankárkonferencián kemény stabilizációs, megszorító intézkedéseket jelentett be, egyebek között új adókat és az üzemanyagok áremelését. Beismerte, hogy ezeket a lépéseket a szocialista kormánynak már tavaly év elején, az akkor még kedvezőbb gazdasági helyzetben vállalnia kellett volna.

A zsugorodó devizatartalék, a magas adósságszolgálatok és a valutakészlet ingadozása állnak a bolgár gazdaság válságának középpontjában. A nemzetközi pénzügyi szervezetek azonban mégsem a szükséges monetáris intézkedésekre, hanem a szerkezeti reformokra helyezik ajánlásaik súlypontját. Bulgária, a Neue Zürcher Zeitung pénzügyi kommentátora szerint, “iskolapéldája annak, hogy az árrendszer és a külkereskedelem liberalizálása és a makrogazdasági stabilizációs politika szükséges, de nem kielégítő eleme a rendszerváltásnak. Az 1991. évi liberalizálást és stabilizálást nem követték radikális szerkezeti reformok. A jelenlegi nehézségeknek ez a fő oka.”

Bulgária a privatizációs törvény 1992-ben történt hatálybalépése óta messzemenően ráállt az állami üzemek piaci módszerekkel történő eladására, azonban csak nagyon lassan haladt előre ezen az úton. A 3500 vállalat közül (az önkormányzati tulajdonban lévő kisüzemek nélkül), melyeket Veszelin Blagojev, a Privatizációs Ügynökség igazgatójának adatai szerint privatizálni kell, 1996. március végéig csak 586-ot adtak el. Ha hozzászámítjuk az önkormányzati szinten privatizált kisüzemeket, a korábbi tulajdonosoknak visszaadott kisipari objektumokat és az újonnan alapított magánvállalkozásokat, akkor a magánszektor 1995-ben mintegy 45 százalékát adta a GDP-nek, de csak 16 százalékát az ipari termelésnek, mert a nagy ipari konszernek még mindig szilárdan állami kézben vannak.

Tőkeerős külföldi befektetők eddig még csak 14 nagyobb projektben vettek részt. Daniela Bobeva, a Külföldi Befektetések Ügynöksége elnöknőjének adatai szerint március végéig a külföldiek még csak 900 millió dollárt fektettek be Bulgáriában (ebből 577 millió dollárt közvetlen beruházások formájában).

A helyszínen tevékenykedő külföldi vállalati képviselők ráadásul a nehézkes, esetenként korrupt (vám)igazgatásra, az infrastruktúra hiányosságaira, a jogbizonytalanságra és a hivatalnokoknak és vezetőknek a magántulajdonnal és külföldi vállalatokkal szemben tanúsított közömbösségére és elutasító magatartására panaszkodnak.

A privatizálás lassú üteme és a külföldi befektetések nem kielégítő beáramlása akadályozza az ipar szerkezetváltását és ezzel a gazdasági fellendülést. Todor Vulcsev, aki néhány hónapja még a jegybank főnöke volt, egy másik kártékony manőverre is felhívta a figyelmet: állami ipari üzemek magánkereskedelmi vállalatokat alakítottak, melyek azután túl magas árakon adtak el féltermékeket; majd ugyanezek a magánüzemek a késztermékeket dömpingárakon vették át. A volt jegybankelnök szerint az ilyen manőverek tették lehetővé a befolyásos és részben kétes magánkonglomerátumok gyors felemelkedését; miközben hatalmas veszteségeket és fizetési hátralékokat okoztak az állami vállalatoknak.

Ebből a mocsárból csak egyetlen kiút van: a szerkezeti reformok gyorsítása. A kormányzat ehhez első lépésként néhány hónapja egy tömegprivatizációs programot (MPP) vezetett be.

Azonban az MPP – mely iránt egyébként a lakosság eddig igen csekély érdeklődést mutat – sem old meg minden problémát, mert az új kisrészvényeseknél hiányozni fog a vállalatok szerkezetváltásához szükséges tőke. Elvben azonban a programban résztvevő befektetési alapok, valamint azok a befektetők, akik az MPP lezárulása után szállnak majd be a másodlagos piacon keresztül, fontos tulajdonosi funkciókat vehetnek át. Ráadásul Mitrev szerint a közepes nagyságú üzemeknél a tőkének csak 65 százalékát osztják el utalványok (vaucher) ellenében, míg egy 35 százalékos ellenőrző pakettet visszatartanak vezetői kivásárlás, vagy egy stratégiai befektetőnek történő eladás céljára. A 200 “zászlóshajónál” csak 25 százalék megy az MPP-be, míg 75 százalékot tartanak vissza. Ilyen módon akarnák megteremteni a befektetési lehetőségeket a valódi tőkeerős tulajdonosok, köztük külföldiek számára is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.