Gazdaság

GYULAI HÚSKOMBINÁT RT. – Magyar kézben, magyar tőkével

admin
admin

1996. 06. 05. 00:00

Nem járt rosszul a Kereskedelmi Bank, amikor hiteleinek fejében 50 millió forintért megvásárolta a Gyulai Húskombinát Rt.-t: az adóskonszolidáció és reorganizáció után most többszörös áron adott túl a cégen. A húsfeldolgozó sem panaszkodhat, hiszen a hazai befektetők között ritkaságszámba menő tőkeerős, szakmai vevő kezébe került.

Már az új tulajdonos: a Hajdúsági Agráripari Rt. (Hage Rt.) is képviseltette magát a Gyulai Húskombinát Rt. minapi közgyűlésén, és a privatizációs szerződésnek megfelelően már végre is hajtotta a félmilliárd forintos alaptőke-emelést. Zám András, a gyulaiak vezérigazgatója – akit posztján öt évre megerősítettek – az idei évre, 7,2 milliárdos forgalom mellett, közel 300 millió forintos nyereségre számít. A Hage Rt. első embere, Novobáczky Iván szerint a gyulai nagyüzem alkalmas arra, hogy néhány éven belül újra a magyar húsipar négy-öt vezető cégének egyikévé váljon.

Novobáczky Iván, akit a Gyulai Húskombinát Rt. közgyűlése az új igazgatóság elnökévé választott, a Figyelőnek elmondta: valódi szakmai befektetőként akarnak tevékenykedni. Nem szólnak bele a menedzsment összeállításába és napi döntéseibe. Az év elején elkészített üzleti tervvel egyetértenek. Ekkora befektetés után azonban természetesen eredményeket várnak.

Az alaptőke-emelés után 1,389 milliárd forintra növekedett az élelmiszer-ipari üzem jegyzett tőkéje, amelyből még ebben az évben 210 milliót az elmaradt technológiai fejlesztésre fordítanak. Elsősorban a csomagolástechnikában akarnak nagy ugrást elérni, hogy minél nagyobb arányban szeletelt árukkal mehessenek a piacra, de halaszthatatlan a járműpark mielőbbi kicserélése is. Erről a vezérigazgató csak annyit mondott: több tízmillió forintba kerül a teherautók lecserélése. Az év elején elfogadott üzleti terv szerint pedig a húslisztüzem rekonstrukciójába is belevágnak.

Az alaptőke-emelésnek köszönhetően a Gyulai Húskombinátnak, hosszú idő után először, nincs szüksége rövid távon hitelfelvételre. Az üzemrészek többsége, bár még csak egy műszakban, de immár teljes kapacitással dolgozik. A vágóvonalakra naponta 1200 sertés érkezik, ez 6 ezer vágást jelent hetenként.

Az új hajdúsági tulajdonos és a cégvezetés továbbra is a Békés megyei sertéstenyésztőkre számít, a megyében 50 ezer disznóra van szerződésük. A feldolgozó helyzetét a kínálati piac is könnyíti. A Hage Rt. érdekkörébe tartozó sertéstelepeknek – így a most megszerzett békéscsabainak is – csak piaci kiegyenlítő szerepet szánnak. A szárazáru- és a kenőmájasgyártás három műszakban, sőt szombatonként is folyik. Ezek eredményeként áprilisban a béreket – a teljesítmények arányában – közel 40 százalékkal tudták emelni, igaz viszont, hogy előtte messze elmaradtak a húsipari átlagtól. Érdeklődésünkre Zám András elmondta: a termékszerkezet-váltás az utóbbi két esztendőben megtörtént, így az elkövetkezendő időkben nagy változásokra nem lehet számítani e téren.

A tervek szerint a húskombinát a Hage Rt. szervezetén belül elkülönült egységként, nagyfokú önállósággal működik majd. Fő feladatuknak a bel- és külföldi piacok visszaszerzését tartják, ennek érdekében erősítik pozíciójukat Németországban, Angliában és más EU-országokban. A keleti piacok feléledését kihasználva pedig 2 ezer tonnát meghaladó az exporttervük az egykori szocialista országokba.

Tudni kell, hogy három évvel ezelőtt – a sertéspestis idején – Németország felbontotta a 400 tonna szárazárura szóló piaci szerződést; ezt mihamarabb újra akarják tárgyalni. Tavaly 70-30 százalékos volt az eladási arány a magyar piac javára, ez a szám várhatóan 62-38 százalékra módosul. A magyar piacon a csökkent vásárlóerő miatt nehezebb előrelépni, mint az exportban – jegyezte meg Zám András.

Az első komolyabb megrázkódtatás 1991-ben érte a nagyüzemet, amikor a keleti piac összeomlott. A Szovjetunióba, később a FÁK-államokba hatalmas mennyiségben exportáltak félsertéseket; a termékek feldolgozottságát nagyban befolyásolta azok végállomása. A második komoly csapás 1992-93-ban következett: a sertéspestis miatt elrendelt zárlat közel 1,5 milliárd forint veszteséget okozott a gyulaiaknak. Az először három hónapra tervezett eladási tilalom végül csaknem egy évig tartott. (Figyelő 1995/5. szám). Többen akkor is, ma is úgy vélekednek: az országos zárlat feloldásának Békés megye feláldozása volt az ára.

A belföldi fogyasztás és az exportlehetőségek csökkenése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy 1994 fekete évként vonuljon be a nagyvállalat történetébe: 621 milliós veszteséget könyveltek el abban az esztendőben. Bár ebben az is szerepet játszott – mondta dr. Tóthné dr. Baumann Irén, aki 1992 októberétől 1994 augusztusáig volt a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója -, hogy 1994 májusában a Kereskedelmi Bank, fellendülő forgalom mellett, zárolta a Gyulai Húskombinát számláit. A reorganizáció, adóskonszolidáció, valamint a létszámleépítés és egyéb költségcsökkentő tényezők eredményét bizonyítja, hogy 1995-öt már nullszaldóval zárták.

A Gyulai Húskombinátban az elmúlt fél évtizedben radikálisan csökkent a sertésvágások száma. 1990-ben még 411 ezer sertést dolgoztak fel, öt évvel később már csak 108 ezret. A folyamatos csökkenés a tervek szerint az idén ér véget: ebben az évben 176 ezer sertésvágást és -feldolgozást terveznek. A marhavágások számának alakulása még megdöbbentőbb. A nyolcvanas évek 30 ezres átlagához képest már az 1993-as 13 ezer is jelentékeny visszaesés, de 1995-ben még a háromezret sem érte el levágott szarvasmarhák száma. Az idén várhatóan 4,5 ezer marhát vágnak; éppen annyit, amennyi a készítménygyártáshoz szükséges.

Ennél valamivel tarkább képet mutat a rendszerváltás óta eltelt évek gazdasági eredménye. Az 1990-es 33 milliós nyereséget a következő évben 52 millió forintos veszteség követte, 1992-ben pedig szerény 7 milliós nyereséget könyvelhettek el. Ezután 1993-ban 241 milliós veszteség keletkezett. Ekkor úgy tűnt: innen már csak felfelé van út. Nem így történt. Következett az 1994-es “fekete év” a már említett 621 milliós veszteséggel. Ekkor komolyan felmerült a 3,5 milliárd forintos eszközértékű és annak idején 2 milliárd forintos adósság terhét cipelő nagyüzem felszámolása, ami végül, szerencsére, nem történt meg.

Az egyre erőteljesebb gabona-, takarmány- és húsvertikumot építő Hage Rt. a Kereskedelmi Bankkal (K&H) kötött megállapodása szerinti ütemben, hitel felvétele nélkül fizeti ki a 836 millió forintos vételárat. Jelenleg a gyulai részvénycsomag 51 százaléka, 1998. január 1-jére pedig már a 91 százaléka lesz a kezében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.