Sehol a világon nincs olyan nagy kínálat páncélszekrényekből mint Magyarországon. A rendszerváltás után külföldi és magyar cégek árasztották el termékeikkel a piacot. A sok trezor között azonban nem mindegyik nyújt hatásos védelmet a tolvajok ellen.
A magyar felhasználók sokáig ragaszkodtak a harmincas években készült, márkásnak tartott páncélszekrényeikhez. Egy ékszerüzlet tulajdonosa például büszke volt békebeli kétajtós, több mint ezer kilogrammot nyomó trezorjára, mesélt egy tipikus esetet Pajor Mihály, a Plutó Bt. cégvezetője, behatolásvédelmi szakértő. Az illető nem tudta, hogy a páncélszekrény elavult és igazából tűz elleni védelemre való. Hatalmas súlyát is részben tűzbiztos felépítményének, a kettős acélfal között lévő hamunak köszönhette. Egy éjszaka a legegyszerűbb módon, úgy törték fel a szekrényt, mint ahogy az ember kinyit egy konzervdobozt: Felvágták a hátulját, a töltőanyag kiömlött, majd ezután kivágtak egy darabot a belső acélfalból is és elloptak belőle több millió forint értékű ékszert.
Ez a példa is jól mutatja, hogy egy biztonsági berendezés, rendszer hatásossága nem magától értetődő, hanem vizsgálatot igényel. Az ilyen ellenőrzésről pedig hiteles minősítő bizonyítvánnyal kell rendelkeznie minden komoly páncélszekrénynek vagy más behatolásvédelmi berendezésnek, elektronikus védelmi rendszernek.
Éppen ez az a minősítés, amire a Magyar Biztosítók Szövetsége (a Mabisz) vállalkozik. Ercse Sándortól, a szervezet minősítő bizottságának vezetőjétől megtudtuk, hogy milyen hitelesítő procedúrán kell átesniük azoknak a behatolásvédelmi berendezéseknek, rendszereknek, amelyeket a Mabiszhoz tartozó biztosítótársaságok – típusonként, fajtánként meghatározott értékhatárig – elvileg elfogadnak. (Természetesen mindig a konkrét biztosítási szerződésektől függ, hogy adott esetekben mekkora érték eltulajdonítását hajlandó megtéríteni a biztosító.)
Amikor egy gyártó vagy forgalmazó behatolásvédelmi termékével a Mabiszhoz fordul, akkor az átkerül a Plutó Bt., a minősítést előkészítő vállalkozás kezébe. A kis cég első dolga, hogy kiszűrje az olyan ajánlatokat, amelyek a biztosítók szemszögéből nézve komolytalanok. Amelyik termék, rendszer érdekesnek bizonyul, arról független szakértőktől kérnek véleményt. Sajátos módon nekik azt kell kideríteniük, hogy milyen eszközökkel, mennyi idő alatt törhető fel az általuk vizsgált berendezés vagy elektronikus, esetleg még bonyolultabb, a rendőrséget közvetlenül is riasztó védelmi rendszer.
A különböző berendezéseknek meghatározott – európai szabványok szerinti – normákat kell teljesíteniük. Nem a tökéletes biztonság a cél, hiszen az elérhetetlen: amit ember épített, azt egy másik ember lebonthatja – mondja a minősítő bizottság vezetője -, hanem az, hogy minél hosszabb ideig feltartóztassák a behatolót. A hitelesítési folyamat következő lépése a gyakorlati próba: magyarán megpróbálják feltörni a vizsgált rendszereket, s e kísérletekről videofelvételt készítenek. Ez a képanyag egészíti ki a Mabisz bizottsága elé kerülő szakértői véleményeket. A testület, amelynek tagjait a biztosítók delegálják, és amelynek munkájában rendőrségi szakértők is részt vesznek, először a forgalmazó jelenlétében vitatja meg, hogy milyen erősségű védelmet nyújt a mindenkor elé kerülő termék. Ezt követi a zártkörű ülés, ahol eldöntik, milyen biztosítási kockázatvállalási osztályba sorolják a “jelöltet”, azaz az adott berendezés használatával milyen értékhatárig vállalnak kártérítési kötelezettséget a minőségi bizonyítványt aláíró biztosítótársaságok.
A hitelesítés adatai: a védelmi berendezés típusa, fajtája és az érte vállalható kockázati értékhatár bekerülnek a Mabisz szabályzatába, ami voltaképpen egy ajánlás a biztosítóknak és tájékoztatás az ügyfelek számára. Aki ezt elolvassa és esetleg összehasonlítja külföldi dokumentumokkal, annak tudnia kell, hogy az értékhatárok megállapításánál, a különböző országok lakosságának jövedelmi viszonyait is figyelembe veszik. Például 50 ezer forintnak megfelelő márkára nemigen lehet biztosítást kötni Németországban. Magyarországon azonban már ekkora érték védelme is kockázattal jár, ezért szóba jöhet olyan berendezés minősítése, amely esetén ilyen összegig köthetnek biztosítást az ügyfelek.
A minősítések nem örökre szólnak! Előfordult például, hogy egy berendezésről az egyik szakértő kiderítette: néhány mozdulattal felnyitható. Ezek után természetesen sok millió forinttal visszavették azt a határt, ameddig a biztosítók az általa védett értékekért adott esetben kártérítést fizetnek. (A forgalmazó nem ugrált örömében, de hát ez az üzlet ezzel a sajátos kockázattal is jár.)
Az egyes behatolásvédelmi termékek hazai minősítése megjelent a Biztonságvédelmi Évkönyvben, amit neve ellenére félévenként szándékoznak felfrissíteni. A rendőrség, például a BRFK vagyonvédelmi tanácsadó szolgálata és a Mabisz szakértői egyaránt adnak tanácsokat annak, aki megbízhatóan akarja védeni értékeit. Fontos tudnivaló az is, hogy aki trezort vesz, az kérheti annak minősítési tanúsítványát, amiből kiderül, hogy — megfelelő biztosítási szerződés megkötése esetén – mekkora értéket őrizhet abban biztosítás védelme alatt.
