Az idén “Az Év Szakkönyve” pályázatot nyert kötet jó eséllyel pályázhatna a legalaposabb világgazdasági kézikönyv címre is. A valós és a képzeletbeli titulus tartalomban és terjedelemben egyaránt megillet(het)i a téma avatott szakértőjének, Szentes Tamásnak A világgazdaság elméleti és módszertani alapjai című munkáját.
A szerző a vaskos, csaknem 900 oldalas mű első, mintegy 50 lapos részében tisztán elméleti szempontból közelíti vizsgálata tárgyát, végigzongorázva a nemzetközi közgazdaságtan és a külkereskedelem paradigmáit.
A további hét részben az első fejezetben tárgyalt és az onnan kiszorult teóriák már operacionalizáltan, egy-egy problémára összpontosítva “köszönnek vissza”. Ezek a fejezetek tematikusan veszik sorra a világgazdaságtan problémáit a külgazdasági egyensúly kérdésétől a nemzetközi munkamegosztás vizsgálatán át a külföldi tőkeberuházások elemzéséig. A kötet egyik hozadéka, hogy rendet teremt a különféle fogalmak és címkézések dzsungelében. Így például kimondja: a monetarista irányzat képviselői egyáltalán nem hívei mindig a monetáris és fiskális restrikció politikájának, recesszió idején ugyanis éppen a pénzkínálat növelését tartják indokoltnak.
A könyv külön erénye az az 50 oldalas függelék, amely a legfontosabb modelleket, táblázatokat, grafikonokat, térképeket és kronológiákat szedi egy csokorba. Így a legfontosabb összefüggések visszakeresésekor az olvasó időt takaríthat meg. Hasonló célt szolgál az a terjedelmes, 700 címszóból álló glosszárium is, amely szótárszerűen sorolja fel a világgazdaságtan legfontosabb fogalmait.
Az időtényezőre okkal gondolhatott a szerkesztő, hiszen a kötetet elsősorban a világgazdaságtant hallgató egyetemisták forgatják majd, és vizsgaidőszakban bizony minden megspórolt óra sokat nyom a latban. Tartalmi igényessége és pontossága okán azonban a könyvet a témával foglalkozó szakemberek is gyakran veszik majd kezükbe.
(Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai, Aula kiadó, 1995.)
