Gazdaság

HIVATALOS KIJÁRÓK – Parlamenti belépő

admin
admin

1996. 04. 10. 00:00

Az országgyűlés elnöke a napokban közzétette azoknak az érdekképviseleti és társadalmi szervezeteknek a listáját, amelyeket hivatalos lobbyként ismer el a magyar törvényhozás. A hézagosan megfogalmazott szabályok éppenséggel másoknak is lehetővé teszik, hogy közel férkőzzenek a parlamenti szakbizottságokhoz.

Az érdekcsoportok álma, hogy minél közvetlenebb befolyásuk legyen a törvényhozásra. A törvényhozók álma, hogy minél szélesebb körből szerezhessenek háttér-információkat döntéseikhez. A közvélemény vágya, hogy minél pontosabb képet kapjon arról, kik és milyen befolyás alatt hozzák a törvényeket.

A mostani parlamenti ciklus kezdetén az országgyűlés elhatározta: annyiban nyílttá teszi a befolyásolás lehetőségét, amennyiben lajstromozza és közzéteszi az országos szervezettségű érdekképviseleti és társadalmi szervezeteket. Az elhatározás után másfél évre volt szükség ahhoz, hogy Gál Zoltán házelnök aláírhassa a 271 lobby-szervezet felsorolását tartalmazó, egy évig érvényes listát.

A lajstrom arról árulkodik, hogy elsősorban a karitatív, egészségügyi ellátó, szociális segélyező szervezetek sorakoztak fel a politikusok hívó szavára. Ez vélhetőleg azzal magyarázható, hogy eddig a szokásosan civilnek titulált egyesületek, társulások panaszkodtak a politikának a civilszervezetek iránti érzéketlenségére. A lobby-listára történt feliratkozás után többen e szervezetek közül reménykedhetnek abban, hogy a döntéshozók kézenfekvőnek tartják majd konzultálni velük.

A valamirevaló szakszervezeti szövetségek is nyilvántartásba vétették magukat. E szervezetek esetében a kisebbektől várható, hogy ezen a csatornán jutnak el az országgyűléshez. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) ugyan feliratkozott a listára, de érdekérvényesítő hatékonysága nyilván inkább múlik egy olyan tárgyalássorozaton, mint amit március második felében folytatott zárt ajtók mögött Sándor László Horn Gyulával, mint a lobby-nyilvántartásból eredő jogon. (Az MSZOSZ-szel stratégiai szövetségre lépett Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) nemrégiben kötött különalkut a kormánnyal. A különalku előkészítése is közrejátszhatott abban, hogy a SZEF vezetői kivételt erősítő szabályként nem tartották fontosnak, hogy felkerüljenek a listára.)

A gazdasági kamarák, szövetségek is sorompóba szálltak. A regisztrált gazdasági lobbysták a maguk nevében szólalhatnak fel, no persze, ha egyáltalán valahová meghívják őket. A lista, s a lobbyzás dolgában ugyanis felületes a házszabály. A külső nyomásgyakorló csoportok számára a parlamenti bizottságokban zajló politikai és szakmai viták megismerése és alakítása lehet a legfontosabb törekvés. A hatályos házszabály semmiféle különjogot nem ad a lobby-listán szereplő szervezetek képviselői számára. A bizottsági munka szabályai között annyi szerepel, hogy a testület elnöke az ülésekre szakértőket hívhat meg, akár a saját terve, akár a bizottsági tagok javaslata alapján. A meghívott szakértők tanácskozási joggal vehetnek részt a bizottsági ülésen. A házszabályban egyetlen árva utalás sincs arra, hogy a házelnök által kibocsátott listán szereplő szervezetek bárminemű külön elbánásra tarthatnának igényt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.