Gazdaság

ÁRFOLYAMKILÁTÁSOK – Hullámlovaglás

admin
admin

1996. 03. 06. 00:00

Az áramszolgáltató társaságok névértékben, összességében mintegy 19 milliárd forintos kisebbségi pakettjeinek a feláldozása a kárpótlás oltárán, látványosan pezsdíti a határozat nélkül forgó és így a cserék során allokációs hátrányban lévő kárpótlási jegyek piacát. A szakzsargonban csak “kopasz” jegynek titulált papírokkal manapság extraprofitért hajthatnak az extrakockázatot is felvállaló befektetők.

A busás haszonnal kecsegtető “jegy-benutazás” kockázatának megbecsléséhez nem árt feltérképezni, hogy milyen tényezők mozgatják manapság a jegypiacot. Nehéz megjósolni, hogy milyen magasságba tornázza fel a kárpótlási jegyek árfolyamát a ma már biztosnak látszó 19 milliárdos áramszolgáltató pakett és a még teljesen bizonytalan második féléves Mol Rt., illetve az MVM Rt. összességében mintegy 10-11 milliárd forintos részvénykibocsátása a még több mint kétszer akkora kereslettel szemben. A kárpótlásijegy-piac “frontvonalait” ugyanis erőteljesen összekuszálja az igen változatos tulajdonosi kör, és az egyes csoportok eltérő felhasználási lehetősége.

Egyes becslések szerint mintegy 35-40 milliárd címletértékű jegy még mindig az eredeti kárpótoltak tulajdonában van. Az áramszolgáltató társaságok jegycseréje azt mutatja, hogy a mostani kormányzat elsősorban e réteg érdekeit igyekszik szem előtt tartani a cégpapírok elosztása során, és számára csak másodlagos tényező a tőzsdei árfolyam. Ez utóbbi és a felkínált állami vagyonportfólió között azonban több ponton is összefüggést találunk. Nyilvánvaló, hogy ha a kárpótoltak az elkövetkező időszakban többé-kevésbé fel tudják majd használni papírjaikat, akkor mindenképpen csökken a tőzsdére vagy a tőzsdén kívüli piacra áramló kínálat, hiszen a mindenkori (kényszer)eladók leginkább a kárpótoltak közül kerülnek ki.

Komoly és tartós áremelkedéshez ez azonban igazából csak akkor lenne elegendő, ha ezzel egy időben a “kopasz” jegyek iránt is jelentkezne kereslet. A baj ezzel csak az, hogy manapság e jobb sorsra érdemes papírokat nehezen lehet felhasználni. Az áramszolgáltató társaságok részvénycseréiben a “kopasz” jeggyel próbálkozók csak a négy előnyben részesített csoport után kullognak, így meglehetősen csekély a valószínűsége annak, hogy “kopasz” jeggyel részvényekhez juthatnak. Erre leginkább akkor nyílna esély, ha a vagyonkínálat koncentráltan jelentkezne és nem elaprózva, így ugyanis az allokációs előnyt élvező “mobil” jegyek esetleg kifogyhatnak a piacról. Az sem mellékes, hogy milyen másodlagos piaca alakul majd ki az árampapíroknak. Ha a cserék már a jegyzési időszakban busás profittal kecsegtetnek, akkor nyilvánvalóan a kárpótoltaknak is nagyobb lesz a jegyzési kedve, a spekulánsok pedig nem “kopasz”, hanem határozatos jegyekkel és megfelelő meghatalmazásokkal igyekeznek majd részvényekhez jutni. Ez utóbbi fejlemény viszont újra pezsgő életet lehelhet a tőzsdei árhoz képest 30-50 százalékos felárral forgó, a határozatokkal és meghatalmazásokkal ellátott jegyek kereskedelmébe.

Más kérdés, hogy egy adag leleménnyel és jó önkormányzati kapcsolatokkal – amennyiben az eljárási rend a Démász cserében megismert marad – “kopasz” jegyekkel is lehet teljesen legálisan árampapírokhoz jutni. Az önkormányzatok ugyanis, ellentétben a kárpótlásijegy-hasznosítókkal, gyakorlatilag a piacon vásárolt jegyekkel is fizethetnek a részvényekért. Ennek egyetlen feltétele az, ha korábban a tulajdonukban lévő lakások értékesítése után vagy az állami vagyonkezelőktől a privatizáció során kárpótlási jegyeket kaptak. Vagyis az allokációs előnyt élvező és a “kopasz” jegykaszt között megvan az átjárás, és amennyiben az átjáró folyosó esetleg autósztrádává szélesedik, az komoly keresletet hozhat a tőzsdére is.

Az első tendereket már meghirdették. Ezek érdekessége, hogy több esetben az ÁPV Rt. 50 százalékig vásárolt jegyet is elfogad a pályázóktól, azaz az agrárportfólió értékesítése a jövőben a “kopasz” jegyek áralakulására is hatással lehet.

Az árfolyamprognózisok készítésekor egyébként hasznos iránytű lehet a piac likvidításának az alakulása. A jegykereskedők tapasztalatai szerint csak kevesen hajlandók túladni 20 százalék alatt papírjaikon, amit az is bizonyít, hogy a kárpótlási jegy pályafutásában abszolút mélypontnak számító 15-16 százalékos tőzsdei árminimum napjaiban a piac forgalma néhány millió forintra zsugorodott. Igaz, az előbbi szerény bázishoz képest a likviditás a 20 százalék fölötti régióban érezhetően izmosodik, 30 százalék fölött pedig komolyan növekszik. A korábban megszokott százmilliós mennyiségekről azonban szó sincs, a napi tőzsdei forgalom az elmúlt hónapokban a 25-30 százalék közötti ársávban sem igen lépte túl árfolyamértéken a 20-30 millió forintot, és a piac ismerői szerint manapság a tőzsdén kívüli kereskedelemben sem forognak nagyobb tételek.

Legújabb jegypiaci fejlemény az is, hogy a korábbi minimális szinthez képest jelentősen emelkedtek a spekulációs készletek. Mostanság újra divat jegyben “utazni”. A spekulánsok többsége azonban csak rövid távban gondolkodik, és igyekszik gyorsan meglovagolni a gyakori árhullámokat. Így a tőzsdei forgalom jelentős részét kiadó spekulációs kereslet tovább erősíti az uralkodó trendet, és táplálja a hektikus ármozgásokat. A tapasztalt tőzsdei rókák arra is figyelmeztetnek, a most “jegyben járó” spekulánsok közül sok a kistőkés, “remegő kezű” befektető, akik bessz esetén valószínűleg pánikszerű eladásokba kezdenek majd.

A jegypiac alacsony likviditása egyébként mindig magában rejti a hirtelen robbanás esélyét, ami valós esélyt ad a hossz-spekulánsoknak. Általános vélemény, hogy már viszonylag szerényebb spekulációs vagy végfelhasználói kereslet megjelenése is jókorát lökhet felfelé az árfolyamokon. Erre legutóbb az áramszolgáltató papírok cseréjének a bejelentésekor volt példa, amikor is a várakozások ugrásszerű növekedésével a jegy tőzsdei árfolyama egyetlen hét alatt megduplázódott, és egészen 40 százalékig szárnyalt.

Ugyanakkor a “kopasz” jegyek spekulációs vásárlásának komoly fundamentális kockázata a csekély számú végfelhasználó. Közvetlenül az ÁPV Rt. által eladásra meghirdetett társaságoknál a vételár 10, illetve 20 százalékát – kivéve az agrárportfólió cégeit, ahol sokkal magasabb az arány – jellemzően továbbra is kárpótlási jeggyel fizethetik a nyertesek. Az utóbbi időben azonban az új pályázatok száma erősen megcsappant, így a klasszikus, pályázatos technikájú “kopasz” jegy felszívás üteme is sokkal szerényebb lett. A havonta közzétett privatizációs monitor tanúsága szerint például az ÁPV Rt. novemberben címletértéken még közel 520, decemberben 696, januárban viszont már csak 45 millió forint kárpótlási jegyet vont ki a piacról pályázatos értékesítéssel és várhatóan a februári érték sem lesz a januárinál jelentősen magasabb.

A jegypiac profi szereplői tudják, hogy villámgyorsan változhat a széljárás. Elég, ha a privatizációs szervezet előrukkol egy a “kopasz” jegyek árfolyamára is jótékony hatással lévő húzással, és a jegyár újra hegymenetet vesz. Ilyen húzás lehet például, ha kárpótlási jegyért adják majd oda a villamosiparban a dolgozói részvényeket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.