Gazdaság

ILLEGÁLIS SZOFTVERHASZNÁLAT – A vállalatvezetők felelőssége

admin
admin

1996. 03. 06. 00:00

Európában több mint 7 milliárd dollár bevételt értek el tavaly dobozolt szoftverek eladásából a forgalmazók, 16 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ez összesen 4,4 milliárd dollár különböző adóbevételt jelentett az országoknak. Dobozolt szoftvereknek a polcról leemelhető, a felhasználó által egyszerűen üzembe helyezhető, elsősorban személyi számítógépekre, kisebb számban munkaállomásokra készült programokat nevezik. Éppen azért, mert PC-re készültek és könnyen kezelhetők, ezeket használják a legtöbben kalózmásolatként.

A nagy szoftverházak által létrehozott, a szoftverek jogtisztaságáért harcoló BSA (Business Software Alliance) megbízásából a Price Waterhouse a közelmúltban a dobozolt szoftverekről készített felmérést. Megállapították, hogy Európában az illegális szoftverek aránya e termékkategóriában 52 százalékos, és a kalózmásolatok évente 5 milliárd dollár veszteséget okoznak a szoftveriparnak.

Ha Európában is sikerülne elérni legalább az észak-amerikai 35 százalékos szintet, az 60 ezer új szoftvereladói és -szolgáltatói, illetve fejlesztői munkahelyet teremtene, további 1,4 milliárd dollár állami adóbevétel mellett. A felmérés készítői szerint a leghatékonyabb eszköz a feketemásolatok visszaszorítására a kormányok határozott fellépése. Olaszországban például egy év alatt 85 százalékról 50 százalékosra sikerült “fehéríteni” a szoftvereket.

Mi a helyzet Magyarországon? 1995 végén 81-82 százalékos “feketeségűnek” becsülték a BSA szakértői a szoftverpiacot, az iparág számára okozott éves veszteséget pedig 15 milliárd forintra, a különböző adókat, amelyektől az állam elesett, ugyanekkorára. Cél, hogy 1996 végére 75 százalékra tudják leszorítani az illegálisan alkalmazott programok arányát, a szoftverrel kereskedők, a rendőrség és az APEH egyaránt fellép ennek érdekében.

A magyar kormányzati-közigazgatási szféra egyértelműen elkötelezte magát a jogtiszta szoftverek használata mellett, a vállalati számítógép-alkalmazókra azonban nem mondható el ugyanez. Pedig az illegális szoftverhasználatért elsősorban a vállalatok vezetői felelősek. Az érvényes rendelkezések szerint akár 2-5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.