Gazdaság

BOKROS ÉS AZ OECD-TAGSÁG – Veszélyben a belépő

admin
admin

1996. 02. 21. 00:00

Bokros Lajos lemondása veszélyeztetheti Magyarország tagságát a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetében (OECD) – jelezte a Figyelőnek egy neve elhallgatását kérő OECD-hivatalnok. A párizsi székhelyű szervezet titkárságán arra várnak, hogy a magyar kormányfő mielőbb megnevezze a távozó pénzügyminiszter utódját. Magyarország OECD-integrációjának esetleges elakadása megkérdőjelezheti a kormány – eredeti ütemezés szerinti – kötelezettségvállalásainak teljesítését. Késhetnek a lapunk által ezúttal ismertetett, az OECD ajánlásainak megfelelő pénzügyi liberalizációs, adózási és környezetvédelmi törvénymódosítások is.

Az OECD párizsi titkárságának munkatársa lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy az OECD legfőbb döntéshozatali szerve, a Tanács mindenekelőtt a kormányok tevékenysége alapján ítéli meg, mely állam érett a csatlakozásra. Egy politikus távozása tehát önmagában még nem változtatja meg az országról alkotott képet. A hivatalnok ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy Bokros Lajossal “igen jól” tudtak együtt dolgozni, hiszen a távozó magyar pénzügyminiszter gazdaságpolitikája “felettébb meggyőző” volt.

Arra a kérdésre, hogy mennyire szoros az összefüggés a március közepén esedékes IMF-megállapodás és Magyarország OECD-tagsága között, a párizsi szervezet munkatársa kifejtette: miután Magyarország eleget tett az OECD elvárásainak az adózás, a devizaszabályozás és pénzügyi liberalizáció, valamint a környezetvédelem területén, a két okmány aláírása között nincs közvetlen kapcsolat. “Pszichológiai hatásai” azonban lehetnek annak, ha a készenlétihitel-megállapodás nem születik meg. [Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy elképzelhetetlen az OECD-tagság a megfelelő tb-költségvetés és az IMF-pecsét nélkül. Maga Bokros Lajos is így nyilatkozott korábban, párizsi tárgyalásairól hazatérve (Figyelő, 1996/07).]

Egy, az OECD-hez közel álló forrás egyértelműen leszögezte: a pénzügyi tárca vezetőjének lemondása “negatív üzenet” a fejlett országok közösségének. Minden azon múlik, hogy ki lesz Bokros Lajos utódja – tette hozzá.

Információink szerint a csatlakozással összefüggő eljárási szabályok szinte lehetetlenné teszik, hogy az esetleges márciusi csúszás után Magyarország OECD-tagságát még ebben az évben szentesítsék a tagállamok miniszterei. Ha ugyanis Jean-Claude Paye, az OECD főtitkára és Kovács László magyar külügyminiszter nem írja alá a csatlakozási okmányokat a Tanács március 28-i párizsi ülésén, akkor a májusi, évente egyszer összeülő miniszteri értekezlet aligha tudja jóváhagyni a csatlakozást. Ha azonban minden az eredeti terveknek megfelelően zajlik, akkor március 28-án két csatlakozási dokumentum: az úgynevezett csatlakozási memorandum és a kormánynyilatkozat aláírása után meghívják Magyarországot a párizsi gazdasági elitklubba. (Ezután a magyar parlamentnek a májusi értekezletig kell ratifikálnia az említett okmányokat.)

A csatlakozási memorandum tételesen felsorolja azt a mintegy 250 ajánlást, amelyekről a magyar kormány nyilatkozik: elfogadja-e azokat, vagy bizonyos kiegészítést fűz hozzájuk. Információink szerint ezekben a napokban készül az a kormányberkekben “negatív listaként” emlegetett kormánynyilatkozat, amely a március végéig teljesítendő, illetve a csatlakozás utáni taxatív kötelezettségvállalásokat tartalmazza annak érdekében, hogy a magyar szabályozások OECD-konformak legyenek. A listán a pénzügyi liberalizációról, az adózásról és a környezetvédelemről szóló jogszabályok találhatók.

Az új devizajogszabályok év eleji bevezetése után a devizaszabályozás további módosításának középpontjában a tőkemozgások liberalizációja áll. Egy jelentős megszorítás ugyanis jelenleg még létezik – a spekulációs tőkemozgások korlátozásának érdekében. Eszerint külföldiek csak devizahatósági engedéllyel vásárolhatnak olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, amelynek lejártáig a vásárláskor egy évnél rövidebb idő van hátra. Ez a gyakorlatban az éven belüli állampapíroktól és vállalati kötvényektől, valamint az éves lejáratú papírok másodlagos piacától tartja távol a külföldi befektetőket.

A liberalizációs lépések menetrendjét a Figyelővel ismertető Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint várhatóan az idén júniustól a lejáratig hátralévő egy évnyi idő számításakor nem a vásárlás, hanem a kibocsátás pillanatát veszik majd alapul, így a tizenkét hónapos állam- és vállalati papírok másodlagos forgalmában hamarosan külföldiek is részt vehetnek.

Liberalizációra szorul a külföldi értékpapírok magyarországi kibocsátásának szabályozása is. Az OECD-országok államkötvényeit július 1-jétől devizahatósági engedély nélkül lehet majd kibocsátani nálunk, és ugyanez vonatkozik majd az OECD valamely tagállamában székhellyel rendelkező, az MNB által elfogadott két hitelminősítő intézet véleménye szerint első osztályú (AAA) vállalati részvényekre, illetve a legalább egyéves lejáratú kötvényekre is. 1997 január 1-jétől ugyanez áll majd a befektetésre ajánlott (A) kategóriájú értékpapírokra is. Devizabelföldi jogi és magánszemélyek külföldi értékpapír-vásárlása ugyanilyen minősítésű papírok esetében, Magyarországon bejegyzett brókercégeken keresztül válik lehetővé engedélykérés nélkül.

Első lépcsőben mindennek egy, az MNB által május közepéig előkészítendő kormányrendelet teremt majd jogi keretet, amit novemberben egy másik, szintén a jegybank által szövegezett kormányrendelet követ majd. A tervezett jogszabályok értelmében a megfelelő minőségű külföldi kibocsátású értékpapíroknak a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetése is mentessé válik a devizahatósági engedélyeztetés alól, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, illetve az önszabályozó szervezetként működő tőzsde hozzájárulására nem lesz szükség.

A pénzintézeti törvény szakmai körökben “kis pit”-nek nevezett, a parlament által március közepén elfogadandó módosítási csomagja szerint külföldiek banki részesedésszerzéséhez az év közepétől már nem lesz szükség a kormány engedélyére, csupán az Állami Bankfelügyelet (Baf) hozzájárulására azokban az esetekben, amikor ezt a hazai befektetőnek is kérelmeznie kell. Így ebből a szempontból teljesen megszűnik a külföldiek hátrányos megkülönböztetése. (Biztosítótársaság alapítására vonatkozóan már az idén január elsején életbe lépett biztosítási törvény az Állami Biztosításfelügyelet kizárólagos jogává tette az engedélyezést.)

A külföldi székhelyű bankok és biztosítótársaságok magyarországi fiókalapításának jogi kereteit – az OECD ajánlásainak megfelelően – 1997. december 31-éig kell kidolgozni, hogy a következő év január 1-jétől a fiókalapítás Magyarországon bejegyzett önálló pénzintézet létrehozása nélkül is lehetővé váljon. Az ennek veszélyeiről komoly aggodalmaikat hangoztatók megnyugtatására Bodnár Zoltán elmondta: a fiókalapítás alaptőke- és más biztonsági követelményei gyakorlatilag megegyeznek majd a pénzintézet-alapítás feltételeivel. Az engedélyt ez esetben is az illetékes felügyelet adja majd ki, amely a prudenciális, vagyis a szolgáltatások minőségét legalábbis elvileg garantáló megbízhatósági kritériumok teljesítését mérlegeli.

Ebből a szempontból egy majdani bankfiók és egy mai külföldi tulajdonú kereskedelmi bank közt nem lesz érdemi különbség – állítja az alelnök -, azaz fiókalapításra csak olyan bank és olyan feltételek mellett kaphat engedélyt, amely és ahogy önálló pénzintézetet is létrehozhatna. A pénzintézeti törvényt várhatóan 1997. január 1-jén felváltó, hamarosan a kormány asztalára kerülő hitelintézeti törvény ehhez, a hírek szerint, kétmilliárd forintos alaptőkét ír majd elő. A külföldi bankalapítók megítélését megkönnyítheti, hogy a Baf vélhetően már a közeljövőben hozzálát a kétoldalú egyezmények megkötéséhez a partnerországok felügyeleti szerveivel.

Mindettől persze még könnyen megeshet, hogy a bank- és biztosítási szolgáltatások nyújtásával a Magyarországon megtermelt profit egy része nem itthon adózik majd, ez azonban elsősorban a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött kétoldalú egyezmények függvényében fog alakulni. Ilyen megállapodása ma már szinte valamennyi OECD-országgal van Magyarországnak, és ezek a párizsi szervezet iránymutatása alapján köttettek meg.

Az OECD részéről egyébként a magyar adórendszerrel kapcsolatban egyetlen komoly változtatási igény merült fel. Ez – mint ismeretes – a banktitokkal kapcsolatos adóhatósági jogosítványok bővítése. A változtatást, amely formálisan is feltétele az OECD-tagságnak, március első felében a “kis pit” szentesíti majd, és így az egyes országok adóhatóságai között a mainál hatékonyabb információcserére is lehetőség nyílik.

Ha a liberalizációs folyamat megfelelő ütemben halad, Magyarország az OECD számára elfogadható ütemben számolja majd fel a szervezet előírásai alól kért mentességeket – véli Vargha Ágnes, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke. Az OECD két, 1961-re datálódó kódexe – a nemzetközi befektetésekről és multinacionális vállalatokról, illetve a folyó- és tőkeműveletekről szóló – ugyanis kötelező érvényű a tagországok számára; az iránymutatásaiktól való eltérés esetén úgynevezett rezervációt kell bejelenteni.

Az OECD általában megfelelőnek ítélte a hazai környezetpolitikát is, néhány észrevételük azonban ezen a területen is meggyorsíthatja majd a törvénykezést – mondta a Figyelőnek Pomázi István, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főtanácsadója. A változtatások olyan területekre vonatkoznak, ahol a magyar szabályozás még nem érte el az OECD-konform szintet: a szervezet ajánlásai szerint legkésőbb jövőre meg kell alkotni a vegyi anyagokról és a hulladékgazdálkodásról szóló törvényeket, amelyekben igazodunk a fejlett világ egyre inkább egységesülő normáihoz. Az OECD ajánlásai között szerepel továbbá a katasztrófa-törvény megalkotása is, amely főképp a megelőzésre, a veszélyes üzemek környékén pedig a lakosság tájékoztatására helyezné a hangsúlyt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.