Finisébe érkezett a millecentenáriumi ünnepségek szervezése. Az operatív munka a művelődési miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó emlékbizottság titkársági feladata. A dolgok állásáról e titkárság vezetőjét, Deme Péter miniszteri biztost kérdeztük.
A titkárság feladata az előkészítés, az egyeztetés, a szervezés és a koordinálás, valamint a különböző pályázati feltételek kidolgozása. Ugyancsak fontos teendő az ünnepségsorozat minél szélesebb körben való megismertetése. A reprezentatív emlékbizottság mellett, a titkárságon kívül működik egy 27 tagú operatív bizottság is, amely a Deme Péter által irányított csapattal együttműködve részt vett a különböző pályázati csomagok kialakításában. Az “első titkár” egyébként 1994 decembere óta tölti be ezt a posztot, megbízatása 1997. március 31-ig szól. A miniszteri biztos angol-történelem szakos tanári diplomát szerzett, majd különböző múzeumi területeken dolgozott, legutóbb utoljára a Nemzeti Múzeum közönség-kapcsolatait irányította.
A millecentenáriumhoz kapcsolódó rendezvények költségvetési támogatásánál a különböző projektek három kategóriába soroltattak. Az elsőbe azok a programok kerültek, amelyeket az ünnepséggel kapcsolatos kormányhatározat külön is nevesített, s amelyeket szinte kizárólag központi forrásból finanszíroznak. Idetartozik a Nemzeti Múzeum kiállításaira fordítandó 320 millió forint, a “Magyar Iskola 1000 éve” központi rendezvényeinek 85 millió forintja, valamint a Hősök terén álló szoborcsoport rekonstrukciójára költendő 40 millió forint. A második kategóriába azok a hasonlóan fontos, az állam által kisebb vagy fele részben támogatott programok kerültek, amelyeknek ugyan költségvetési tervet kellett készíteniük, ám pályázniuk nem kellett. Ezek között van például az öt városligeti kulturális intézmény – az itt található 4 múzeum és az Állatkert – különböző kiállításainak finanszírozása, a Pannonhalmi Apátságban létrehozandó kiállítás vagy a székesfehérvári Romkert felújítása. Az ide sorolható állami támogatás körülbelül 150 millió forintot köt le a központi költségvetésből. A harmadik csoportot azok a projektek alkotják, amelyekre nyílt pályázatot hirdettek meg – ezek elbírálására a már említett operatív testület egy nyolcfős bírálóbizottságot hozott létre; ez tavaly összesen 225 millió forintot osztott szét.
A költségvetésből a honfoglalás 1100 éves megünneplése alatti fejezetben 1994-ben 100 millió forint, 1995-ben – a Bokros-csomag hozadékaként végül is az eredeti 619 millió forintnál kevesebb – 524,8 millió forint, erre az évre pedig 785 millió forint áll rendelkezésre. Így három év alatt a költségvetésben 1,4 milliárd forint jelent meg ezzel a céllal nevesítve. Az állami pénzekből mintegy 400 millió forintot fordítanak propagandára, ez az összeg magában foglalja a logo, a tv-spot, a szignál elkészítését, illetve különböző prospektusok, központi kiadványok megjelentetését. Ilyen módon nagyjából 1 milliárd forint az az effektív pénz, amely odakerült, ahol a programok, tervek megvalósítása folyik, vagyis ahol új kulturális értékek születnek. Természetesen ez bruttó összeg, amelynek egy része adók, járulékok formájában visszakerül a költségvetésbe.
Az állami pénzeken kívül a végső megvalósításhoz még körülbelül 2 milliárd forintnyi helyi, önkormányzati, szponzori pénz társul. A költségvetésben “rekonstrukciók” cím alatt további összegek is szerepelnek, amelyeket a különböző múzeumok, a budapesti Szent István bazilika, a Pannonhalmi Apátság, a debreceni Református Kollégium és Nagytemplom, illetve a székesfehérvári királysírok felújítására különítettek el. Így összességében a millecentenáriumhoz kapcsolódó állami pénzek három év alatt körülbelül 4 milliárd forintot tesznek ki.
Deme Péter az ünnepségek bevételeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy az államnak az adókon kívül közvetlen bevétele nem igazán lesz, leginkább a múzeumok, kiállítótermek számolhatnak ezekkel a pénzekkel. Az 1997-es tervezésnél ez valószínűleg gondokat okoz majd, hiszen az ünnepségsorozat miatt a bázisul szolgáló bevételek hihetetlenül megnőnek.) Az állam bevételei inkább közvetett módon jelentkeznek: a látogatók nagy száma, nem utolsósorban az IKM által párhuzamosan rendezett 96 Magyarország – az expo-pótló, hazánkat népszerűsíteni hivatott rendezvénysorozat – egyaránt a turisztikai iparágat “erősítik”.
A millecentenárium kiváló apropó arra, hogy a kultúra némi pótlólagos forrást kapjon. Az ennek kapcsán megvalósított másfajta finanszírozási rend – vagyis nem intézményi, hanem feladattámogatás – remélhetőleg megváltoztatja a kultúra munkásainak s a kulturális intézmények vezetőinek gondolkodását, s egy másfajta menedzsment-szemléletet alakít ki – véli Deme Péter.
A millecentenárium megünneplése felfogható a következő esztendők megemlékezéseinek nyitányaként is. Az idei siker avagy kudarc – netán botrány – mindenképpen hatással lesz a forradalom és szabadságharc 150. illetve Pest és Buda egyesítésének ugyancsak 1998-ban esedékes 125. évfordulójának megünneplésére, az ezeréves államiságunkra is emlékező, mágikus hatású 2000. év ünnepeiről nem is beszélve.
