Gazdaság

ÜZLETI KÉPZÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN – Mester az üzletben

admin
admin

1996. 01. 10. 00:00

A közép-európai üzleti iskoláknak számos nehézség mellett azzal az előítélettel is szembe kellett nézniük, hogy az általuk elérhető MBA kevesebbet ér.

Master of Business Administration magyarul azt jelenti, hogy az üzletigazgatás mestere. Nem véletlen azonban, hogy az üzleti élet legmagasabb képesítését jelentő kifejezést nem fordítják le magyarra. Hiszen a nyugati üzleti kultúra a mérce, a minta, de még a mankó is. Ma már Közép-Európában is egyre több lehetőség van az MBA megszerzésére, azért a legjobb ajánlólevél még mindig a menő európai vagy amerikai business schoolokban megszerzett diploma. Ezt azonban kevesen engedhetik meg maguknak a Lajtán innen. Egy MBA-képzés költsége a nyugati egyetemeken átlagosan 20-30 ezer dollár között mozog, így nem csoda, hogy igen kicsi a kelet-európai hallgatók száma ezekben az intézményekben: a toplista második helyét elfoglaló franciaországi INSEAD-ban heten, a rotterdami egyetem üzleti szakán hárman tanultak az előző tanévben.

A közép-európai diákok nagyobb számú részvétele érdekében az EBRD a holland ABN Amro Bankkal szövetkezve 1995 márciusában elindított egy programot, amelynek keretében 500 közép-európai MBA-hallgatónak nyílik lehetősége arra, hogy 30 ezer dollár hitelt kapjanak külföldi tanulmányaik finanszírozására akkor, ha felvételt nyernek a programban részt vevő három egyetem valamelyikére. Az egyetemek a legszínvonalasabb üzleti iskolák közé tartoznak, egyik a fontainebleaui INSEAD, másik a barcelonai IESE. A harmadik egyetemet még nem választották ki, de feltehetőleg amerikai lesz. A kölcsön lejárata igen kedvező, 12 év alatt kell visszafizetni, az első részletet fél évvel az egyetem befejezésétől kezdődően kell törleszteni. Hogy ne csak a hallgatók húzzanak hasznot a kezdeményezésből, az is kikötés, hogy a végzetteknek legalább három évet saját hazájukban kell dolgozniuk.

A dolog pikantériája, hogy a 27 közép- és kelet-európai országból egyelőre nem sikerül elegendő jelentkezőt toborozni. Ez vagy azért van így, mert a potenciális jelentkezőknek már jól menő vállalkozásaik vannak, és nem kívánkoznak vissza az iskolapadba, vagy az alacsonyabb jövedelmű országokban azért, mert attól félnek, hogy nem fogják tudni visszafizetni a kölcsönt. Pedig egy nemzetközi MBA olcsóbb, mint egy kocsi, ám de jobban kifizetődik.

A közép-európai MBA-programok viszont egyre több érdeklődőt vonzanak, ami nem is csoda, hiszen jóval olcsóbbak, mint nyugati megfelelőjük. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem négy féléves MBA-kurzusa 9200 dollárba kerül, de a Nemzetközi Menedzser Központban ugyanezt a diplomát 6800 dollárért is megszerezhetik az arra vágyók.

Noha Közép-Európa jelentős lépéseket tett a nyugati oktatási módszerek és struktúrák elsajátítására, a helyi képzési formák még nem épültek ki annyira, hogy ezek az intézmények minden szükséges feladatot el tudnának látni. Az Economist Közép-Európáról szóló tanulmánya szerint ezeknek az országoknak legalább tíz évre van még szükségük ahhoz, hogy e téren nemzetközileg is versenyképessé váljanak. Már a megfelelően képzett és üzleti gyakorlatot szerzett tanárok képzése is hosszú éveket vesz igénybe, de emellett szükség van olyan öregdiák-hálózat kiépítésére is, amelyik képes az iskola és az üzleti élet közötti kapcsolatot fenntartani azért, hogy a végzett hallgatók a lehető legmegfelelőbb pozíciókhoz jussanak. Nyugati tapasztalat szerint az iskolák többségét a végzett hallgatók szponzorálják.

A nevesebb intézmények igen frappáns választ adtak erre a kihívásra: különböző együttműködések keretében nyugati diplomát árulnak hazai tandíjért. A bukaresti Tudományos Akadémia kanadai, a Cseh Manager Központ európai, a budapesti Nemzetközi Menedzser Központ pedig amerikai diplomával bocsátja reményteli útra hallgatóit. A közép-európai menedzser-tréning területén némi hiányt lelhet a szakavatott szemlélő: a helyi oktatók hiába ismerik ugyan jól a gazdasági terepet, ha nem rendelkeznek megfelelő menedzserszemlélettel és tapasztalattal, a Nyugatról hívott vendégtanárok viszont éppen ellenkezőleg: hiába van fejlett gyakorlati tudásuk, ha azt nem képesek a számukra idegen környezethez igazítani és diákjaikkal elfogadtatni. Az egymást kiegészítő hiányosságok által keletkezett rés kitöltése a vezető közép-európai országokban már megkezdődött. A nyugat-európai menedzserképzők egyre nagyobb számban alkalmaznak helyi szakembereket, akik a képzés felépítését a helyi viszonyokhoz igazítják. A pozsonyi Cooper & Lybrand cég például pszichológusokat és szociológusokat kér fel arra, hogy segítsenek a szlovák ügyfeleknek a nyugati menedzsergyakorlat eredményesebb elsajátításában.

A térségről nagy általánosságban elmondható, hogy a menedzser-tréningek iránti kereslet lassan bár, de növekszik. A hatékonyabb képzés kidolgozása csak az egyik oka a népszerűség növekedésének. A másik ok, hogy a versenyhelyzet erősödésével párhuzamosan a vállalatok lassan belátják, hogy az ilyen jellegű beruházások bizony nem fölöslegesek. A menedzser-tréningek kihasználása területén Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság járnak az élen, őket Szlovákia, Szlovénia, Észtország és Lettország követi. A Balkánon, Litvániában, Ukrajnában és Fehéroroszországban alig ismerik a menedzser-tréning fogalmát. Oroszország külön eset – szögezi le az Economist tanulmánya. Az újszerű menedzsment technikák a közösségi szektorban és a fejlett technológiát igénylő gyáriparban váltják ki a legnagyobb ellenállást. Az állami vállalatok régi menedzsergárdája – érthető okokból – szkeptikusan és némi félelemmel kezel minden alapvető változtatást. A magas fokú specalizáltságot igénylő termékek gyártásánál pedig a mindent tudó szakemberek alakítják a vezetői szemléletet, mivel a termeléshez kapcsolódó szaktudás itt sokkal többet ér, mint az új vezetői módszerek.

A legnagyobb érdeklődés még mindig a technikai know-how alapjai iránt van. A pénzügyi, számviteli vagy manapság az eladási és marketing technikák a legkeresettebb üzletágak a menedzserképzés területén. Lassan azonban kialakul az igény a vezetési technikák (irányítás, kommunikáció) és a humánerőforrás-menedzsment fejlesztése iránt is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.