Az IKEA-t lehet, hogy nem mindenki szereti vagy érti, de mindenki járt már egyszer Budaörsön vagy az Örs Vezér téren húsgolyót enni. Kötelező, és az most mindegy, hogy van-e kedvünk a tízes golyókhoz, ha IKEA-ról van szó, meg kell enni. Egy megoldás létezik csak, hogy kikerüljük a golyókat, és az a hotdog.
A legnagyobb trükk, hogy nem is biztos, hogy bútorért vagy bármiért megyünk ki, de akkor is legalább egy almamagozóval, vagy kaktusszal megyünk haza.
Szerdán nyitották meg a harmadik áruházukat Soroksáron, amit még én sem értek, hogy miért vártam. Nincs közel hozzám, és minden IKEA-ban ugyanaz van. Maximum annyi a különbség, hogy az 55 négyzetméteres lakásokat egy kicsit máshogy rendezték be. Ez pedig éppen elég indok Soroksárhoz, elvégre, amikor nagyon untam a budaörsit, kicsit váltottam az Örs Vezér térire, de az sem volt az igazi. Nem tudtam, mi a baj, talán a húsgolyókat unom, talán az IKEA-t. A legjobbkor jött a harmadik áruház, ahol legalább egy hétig úgy tűnik majd, hogy ez az IKEA más. Aztán meg kiderül, hogy az Ektorp kanapéra itt sincs többfajta huzat.
Egyáltalán nem lepett meg, hogy vannak még olyan elkötelezett ikeások, mint én, és nem egy üres hangárral találkoztunk a szerdai nyitáskor. Nem azt mondom, hogy tumultus volt, nem egy aranyvasárnapi tömeg ment el az első napon, de egy erősebb szombat déli tuti. A legfurcsább az egészben, hogy az IKEA simán megteheti, hogy ne kényeztesse el a vásárlóit akciókkal.
Az éttermnél sem azért volt sor, mert a golyók mellett most valami marinált sertést is lehetett venni, ami délutánra elfogyott. A legnagyobb újítás, hogy nyílt egy kávézó is, ahol új sütiket lehet kapni. Igen, a mandulástorta a múlté, az ekler fánk, meg a körtés karamellás szelet az új svéd almás torta. Megvettek? Meg. Még úgyis adok minden alkalommal egy esélyt az ikeás kajának, hogy a húsgolyó sem a régi. Az adagok egyre kisebbek, és a 100 forintos golyós akcióra is alig emlékszem, olyan rég volt.
Most látványosság, egy hét múlva egy sima IKEA, ahol az se fura, hogy egy panorámaüvegen keresztül nézhetjük a raktárat, mint valami csodát. Jogos, izgalmas az, egy csomó bútor egymásra pakolva. És az emberek jó eséllyel akkor is itt kötnek ki mondjuk a gardróbvásárláskor, ha megfogadták, hogy soha többé nem akarnak látni egyetlen IKEA-fiókot sem. Pláne nem szerelni. Ez ilyen, függőséget okoz, na meg olcsó.