Élet-Stílus

Nyomtalanul eltűnt a budapesti Kossuth híd

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 18. 13:30

Kocogótempóban lehetett rajta áthajtani húsz méteres követési távolsággal, de életmentő volt - és eleve nem is az örökkévalóságnak tervezték.
Korábban a témában:

A II. világháború végéhez közeledve, 1944-45 telén a német hadseregmindent elkövetett, hogy Budapestnél megállítsa a szovjet előrenyomulást. A “második Sztálingrádként” is emlegetett város hónapokig tartó ostroma mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott. Utóbbi része volt, hogy a háború logikája szerint felrobbantották a dunai átkelőket.

Százak haltak meg a Margit hídon

A Margit híd esetében ez véres tragédiához vezetett. ’44 november 4-én az utászok épp a korábban a korábban elhelyezett dinamittöltetekbe szerelték a robbanófejeket, amikor egy hibás gázvezetékből szivárgó gáz berobbant. Baleset volt, a hidat nem akarták még felrobbantani, le sem zárták. Szombat volt, déli 12 óra, élénk forgalom. A híd a folyóba omlott villamosok, autók zuhantak a vízbe emberek százaival.

Sokan a Dunába fulladtak, holttestük soha nem került elő, a halottak számát csak becsülni lehet: 100-600 ember veszett oda.

1945 januárjáig az összes hidat lerombolták, és miután a front elvonult, az egyik legnagyobb probléma az átkelők hiánya volt: nehezítette a város ellátását, feltartotta az újjáépítést, és akadályozta a Vörös Hadsereg mozgását is. A szovjetek három hadihidat építettek, majd átadták őket Budapestnek: ezekből a Margit híd “pótlására” készült Manci híd állt a legtovább, 1948-ig.

Átmeneti állandó híd

A szükség szülte félmegoldások, átmeneti átkelők nem bírták volna ki a következő jégzajlást, ezért a kormány 1945. április 19-én döntött úgy, hogy “fél-állandó” hidat kell készíteni a budai Batthyány tér és a Parlament előtti Kossuth Lajos tér között. Azért épp itt,mert itt lehetett könnyen kialakítani a hídfőket, és a mederben sem volt akadály. És azért “fél-állandót”, mert eleve úgy tervezték, hogy ha a többi híd újjáépül, ezt könnyen elbonthassák.

Először egy fa híd ötlete merült fel, de ehhez egyfelől Magyarországon nem volt meg a kellő tapasztalat, másfelől tartottak tőle, hogy a jég elviszi a fa cölöpöket. A két tervező, Mistéth Endre és Hilvert Elek ezért vasbeton pilléreket javasoltak. De az idő is sürgetett, ezért a szokásos módszer helyett pillérenként 14 darab vascső cölöpöt vertek le, köré 15 centi vastag vasbeton köpenyfalat eresztettek a mederfenékig, majd víz alatti betonozással kitöltötték.

Ez volt Magyarországon az első hegesztett főtartójú híd, az építőanyagot onnan szerezték be, ahonnan tudták: olajkutakból, hídroncsokból, összedőlt házakból. Fő szempont a funkcionalitás volt, a gyalogjárdák például fapallóból álltak.

Az építkezésre mindössze nyolc hónap állt rendelkezésre, valóságos csata folyt: a munkások napi 16-20 órát dolgoztak a nyári hőségben és a kemény téli mínuszokban.

Az utolsó pillanatban

De sikerült, 1946 januárjára elkészült a budapesti Kossuth híd. Hossza 355 méter volt, a kétszer egysávos kocsipálya szélessége összesen 7, a járdáké 3,3-3,3 méter széles volt, legfeljebb 15 tonnás járművek kelhettek át rajta. A gyalogosforgalom már 1946. január 15-én megindulhatott, de a hivatalos átadót csak január 18-án rendezték. Azon a napon, amikor egy évvel korábban felrobbantották az utolsó Duna-hidakat. Ideje volt, a jégzajlás épp egy héttel korábban már tönkretette a város pontonhídjait.

Az ünnepélyes napon Tildy Zoltán kormányfő, Gerő Ernő közlekedési miniszter adta át a hidat a fővárosnak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet, amerikai és brit részről is képviseltette magát.

Az új híd hihetetlen teljesítmény volt, és életbevágóan fontos Budapest számára, de “különleges szabályok” korlátozták rajta a közlekedést: a járművek csak 10 km/órás sebességgel hajthattak át rajta 20 méteres követési távolságot tartva.

Kiszolgálta az idejét

Miután régi hídjaink sorra újjáépültek, a Kossuth híd elvesztette jelentőségét, létjogosultsága megszűnt, és állapota is egyre romlott. 1956 tavaszán letiltották róla a járműveket, majd a következő évben a gyalogosokat is, 1960. március 17-én pedig megkezdődött a bontás. Két úszódaru egyben tette partra a hídnyílások vasszerkezetét, a pilléreket robbantással lazították, majd légkalapáccsal bontották – 1963. január 2-án véget ért a medertisztítás is, a Kossuth híd nyomtalanul eltűnt Budapestről.

Pontosabban nem teljesen nyomtalanul: a két hídfő helyét a mai napig emléktábla őrzi a pesti és a budai rakparton egyaránt.

(Kiemelt kép: Fortepan/UVATERV)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MANCHESTER, ENGLAND - MAY 23:  A Police officer stands guard near the Manchester Arena on May 23, 2017 in Manchester, England.  At least 22 people were killed in a suicide bombing at an Ariana Grande concert at Manchester Arena which was packed with children. It is the worst terrorist incident on British soil since the London bombings of 2005.  (Photo by Jeff J Mitchell/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.