Élet-Stílus

A karácsonyfa halálával kezdődik az igazi buli

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 02. 14:00

Korábban a témában:

Manapság mindenki akkor szabadul meg a karácsonyfájától, amikor kedve tartja, ám jellemzően január 6-án, vízkeresztkor potyognak fenyők az ablakokból, a csonttá vált fák ekkor lepik el a városi utcákat. Némelyiken csillog még egy-egy kilopott szaloncukor ott felejtett papírja, emlékeztetve a nemrég még a fenyő körül áradó fényre, szeretetre, meghittségre.

Szomorú látvány, vitathatatlan. Pedig a karácsonyfa “halála” egyben egy új kezdet és a vidámság eljövetelének jelképe, egy ősi hagyomány önkéntelen túlélése. Azokból az időkből való, amikor még senki nem állított karácsonyfát.

Vízkereszt ugyanis “vízválasztó”: ezen a napon ér véget a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. A meghittség, lelkiség, befelé fordulást az új kezdet öröme, az önfeledt mulatság veszi át. A karácsonyfa lebontásával elengedjük az óévet, hogy megkezdhessük az új ünneplését.

Az én szerelmes fiam

Röviden ennyi. “Hosszabban” persze sokkal érdekesebb már csak azért is, hogyan élnek velünk akár tudtunkon kívül is évszázadok hagyományai.

A karácsonyi ünnepkör a húsvét mellett az egyházi év nagy ünnepköre: előbbi a megtestesülés, utóbbi a megváltás misztériumát ünnepli. Adventtel kezdődik, majd december 25-én, Jézus születésében csúcsosodik ki, és a vízkeresztig tart. Vízkereszt maga a karácsonyi időszak második legnagyobb ünnepe: Jézus keresztsége, a napkeleti bölcsek látogatása és Jézus első csodatétele okán.

Az ünnep elsődleges témája Jézus megkeresztelése, ezen a napon a papok vizet szenteltek, innen a vízkereszt elnevezés is.

Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa.

János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?

Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki.

És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani.

És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

A keresztelés szimbolikus tett volt, Jézus megalázkodásának része, amellyel közösséget vállalt a bűnös, a keresztség megtisztító erejére szorulókkal. Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként,

Bort csinált a vízből

A napkeleti bölcsek vagy háromkirályok – Gáspár,Menyhért és Boldizsár – a betlehemi csillagot követve érkeztek Judeába, hogy a zsidók született királya előtt hódoljanak. Heródes gonosz szándékkal küldte őket Betlehembe, de isteni segítséggel a kisded túlélte az őrült király vérengzését. Vízkeresztet nevezik háromkirályok napjának is – a IV. századig a Megváltó születését is január 6-ára tették.

Nem tudjuk, valójában kik lehettek, perzsa papok, babilóniai csillagászok, és nevük is csak a VIII. században bukkant fel Beda Venerabilisnél. A magukkal hozott ajándékok Arábia kincsei voltak, ezért gondolhatjuk, hogy oda valók voltak.

Vízkereszt harmadik evangéliumi jelenete a kánai menyegző, Jézus első csodatétele: borrá változtatta a vizet. Történt ugyanis, hogy Jézust, a tanítványait és az édesanyját is meghívták egy esküvőre a galileai Kánában. Csakhogy időnek előtte elfogyott a bor, Jézus pedig Mária kérésére cselekedett.

A szolgákkal színültig töltette a tisztálkodáshoz használt vödröket vízzel, majd felszolgálták.

A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,

És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.

Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.

E hármas ünnephez számos népszokás és hiedelem társul, de ezekről majd a maguk idején. A lényeg, hogy vízkereszt zárja tehát karácsonyt, a megtestesülés misztériumát, és adja a kilincset farsangnak, a hangos mulatság, vigasság, lakodalmak idejének, az év “legvilágibb” időszakának. Bele is kell húzni, mert a mulatozás csak hamvazószerdáig tart, ami a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznapot jelenti.

Akkortól megint a böjté,az elmélyülésé a főszerep, a megváltás misztériumára való készülődésé. Ha úgy nézzük, a karácsonyfa lebontása csak annyira szomorú, mint amikor az ember, aki nagyon szereti a munkáját péntek este hazafelé indul, készül az esti buliba.

(Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.