München, 2011. október 27.
A világ legkisebb ébresztőóráit gyártó Carlton egyik alkalmazottja minivekkerekkel takarja el szemét a dél-németországi Münchenben 2011. október 27-én, hogy az óraátállítás napjának közeledésére figyelmeztessen. Európa országai a hónap utolsó vasárnapjára, az október 30-ra virradó éjszaka térnek vissza a téli időszámításhoz. (MTI/EPA/Andreas Gebert)
Élet-Stílus

Erőltetjük a nyári időszámítást, pedig csak szívnánk vele

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 20. 08:00

Korábban a témában:

Az évi kétszeri óraátállítás számos, akár komoly élettani hatással bíró, nyűgös kötelezettség. Eltörlését a jobbikos Kepli Lajos kezdeményezte, a magyarok 80 százaléka mellett a Fidesz és az Országgyűlés gazdasági bizottsága is támogatja.

A szándék tehát megvan, hogy Magyarország eltörlölje az óraátállítást, és a javaslat szerint átálljon a nyári időszámításra, de ehhez előbb meg kell “küzdeni” az Európai Unióval is. Az időszámítást ugyanis uniós irányelv rögzíti, sem a kormány, sem az Országgyűlés nem törölheti el.

Ettől függetlenül is marad egy kínzó gondolatsor, ami így kezdődik: miért a nyári időszámítást akarjuk bevezetni, és miért nem a télit?

Tovább lenne világos

Kezdjük azzal, hogy a napi 24 órán belüli világos és sötét periódusok aránya napról napra változik, ha valakit a miért érdekel, kattintson ide. A legtöbbször június 21-ére eső nyári napfordulót követően a nappalok rövidülnek, az éjszakák hossza megnyúlik, míg a december 21-ei, téli napfordulótól az egész megfordul, és a világosság időtartama gyarapszik a következő június 21-ig.

Nagyjából ehhez a periodikához alkalmazkodik a mai téli és nyári időszámítás, ami – ma már idejét múlt energiatakarékossági szempontokkal magyarázva – félidőben avatkozik közbe, napi aktivitásunkat igyekszik a világossághoz igazítani. Lényegében ez áll az óraátállítás eltörlése mögött is: télen ne 16 órakor menjen le a Nap, hanem később, sötétben aludjunk, világosban legyünk aktívak. Ezen kívül minél tovább élvezhessük a természetes fényt, ennek hiánya ugyanis bizonyítottan negatív hatással van az emberre.

Ez mindeddig rendben is van, de számoljunk kicsit, miközben ne feledkezzünk meg róla, hazánkban a nyári időszámítást készülnek állandóvá tenni.

Napkelte előtt kezdődne az iskola

Minden év októberének utolsó vasárnapján tekerjük vissza eggyel az órák mutatóit, ezzel állunk vissza a téli időszámításra. Vissza, mert ez az “eredeti”, az óraátállítási mizéria a nyári időszámítás bevezetésével kezdődött. Idén ennek napja október 30. volt, ekkor – Budapest hosszúsági körén értelmezve – a Nap reggel 6:24-kor bukkant fel a horizonton, míg előtte való nap még 7:22-kor.

Október 30-án tehát aktuális idő szerint 6: 24-kor volt a napkelte, november 20-án 6:55-kor, a téli napfordulón, december 21-én pedig már csak 7:27-kor lesz. Egyre közelebb kerül a napnyugta is, előző három dátum szerint 16:30, 16:03 és 15:56. Tisztában vagyunk vele, hogy a hajnal már napkelte előtt hasad, és napnyugta után sem lesz azonnal vak sötét, de az egyszerűség kedvéért maradjunk ezeknél az időpontoknál.

Mindez a téli időszámítás szerint. Most pedig adjunk mindegyikhez egy órát, hiszen ha a nyári időszámításra térünk át, akkor minden egy órával “előrébb kerül”. Fenti dátumokat alapul véve a nyári időszámítás szerint október 30-án 7:24-kor lesz napkelte, december 21-én pedig 8:27-kor.

Tegyük mellé a napi rutint: az iskolákban 8:00-kor kezdődik a tanítás, és a dolgozók többsége reggel nyolc-kilenc óra körül kezdi a munkát. Az ezt megelőző egy-két óra az ébredés, a készülődés ideje, aminek a lényege a napindítás: “felébredni, észhez térni, elindulni”.

A nyári időszámítás bevezetésével mindezt októbertől márciusig sötétben tennénk. Sötét lesz, amikor az első órára becsöngetnek, és sötét lesz, amikor beérünk a munkahelyre.

Több fényt nem tudunk “csinálni”

Cserébe mit kapunk? “Este” 17:30-ig lesz világos, a periódus végén is majdnem 17 óráig. Az átlagos 8 órás munkaidőt – ebédszünettel, miegymással inkább nyolc és fél, kilenc – lehúzó magyar honpolgár 16-17 óra között indul el hazafelé.

A kérdés csak annyi: megéri vaksötétben, hajnali derengésben ébredni, készülődni, munkába indulni és elkezdeni dolgozni azért, hogy hazafelé világosban, alkonyi derengésben mehessünk? Ami a napon belüli napfényes órákat illeti, a természet törvényeit nem írhatjuk át.

Bármennyit is mutat az óra, késő ősztől kora tavaszig összesen 8-10 óráin keresztül van világos, ennyi időt pedig mindenképp ébren és aktívan töltünk. Számít persze, nagyon sokat kedélyállapotunk és egészségünk szempontjából is a természetes fény, de hiába tekergetjük az óramutatót, több nem lesz belőle.

A téli nyáron üt vissza

A téli időszámítás véglegessé tételének hátulütői nyilván nyáron jönnek ki. A Nap az elmaradt óraátállítás miatt március utolsó vasárnapja után is reggel fél hatkor kelne, a napforduló idején pedig a most megszokott háromnegyed öt helyett már hajnali négy előtt. És nem este kilenckor menne le, hanem nyolckor. Nyilván van, akinek ez okoz problémát, bár feltételezhetően életritmusunk megőrzése érdekében könnyebb lesötétíteni a hajnalokat, mint természetes fényt varázsolni beléjük.

Még egyszer: egyetértünk az óraátállítás eltörlésével, csak azt nem értjük, miért a nyári időszámítást akarjuk véglegesíteni. Így tett ugyan Oroszország és Törökország is, de előbbi a nyári időszámítás véglegesítése után három évvel, 2014-ben mégis inkább a téli időszámítást tette állandóvá.

Természetesen megkerestük a Jobbikot is, két kérdést tettünk fel. Miért a nyári, miért nem a téli időszámítást akarják véglegesíteni? Hogyan jutunk nyári időszámítás szerint több természetes fényhez télen? Amint válaszolnak, rögvest közöljük!

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.