Élet-Stílus

Olimpiára gyűjtöttek az első magyar Totóval

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 10. 19. 16:00

Az egyik nagy nyertes épp 1956. október 23-án vette át a pénzét. Nem tudott vele mit tenni, állítólag elmulatta...

A Tipp Mix és a számtalan online szerencsejáték világában a Totó már egyre kevesebbeket hoz lázba, ám több évtizeden keresztül ez a játék állandó izgalommal töltötte el a labdarúgás és a sportfogadás szerelmeseit.

A játék Magyarországon 1947. október 19-én indult azzal a nem titkolt céllal, hogy ebből szponzorálják az 1948-as olimpiai részvételt. Nem magyar ötlet volt, az állami irányítású intézetek Európa-szerte külön sportfogadást szerveztek erre a célra. Ne feledjük, épp csak véget ért a II. világháború, a kontinens országai még az újjáépítéssel voltak elfoglalva.

Emberfogadás

Az úgynevezett ember sportfogadásokat vizsgáló magyar szakemberek 1946-ban angliai tanulmányútra indultak. Érdeklődésük középpontjában pedig a szigetországban 1923 óta jól működő Góltotó állt. Céljuk a játék tiszta nyereségének maximalizálása volt, hogy minél inkább hozzájárulhasson a londoni olimpián való magyar részvételhez.

Az angol nyereményalap-felosztásos rendszerek közül pedig a leginkább közérthető 12 főmérkőzéses angol Totóra építettek a magyar játéktervezők.

Innentől kezdve minden gyorsan ment. Rövid piackutatás, a szükséges rendeletek kiadása, majd 1947 augusztusában a Minisztertanács elfogadta, hogy az embersport versenyekkel kapcsolatos esélyfogadást, úgynevezett tippversenyt kizárólagosan az Államkincstár rendezhet. Furcsa az embersport megnevezés, de ezzel különböztették meg a hosszú ideig a legnépszerűbb fogadási formának számító lóversenyektől.

Sporthírek 1983-ból

Elindult a reklám is. ” A Totó a magyar sport új alapja” című bevezető kampány is az olimpiai gyűjtést emelte ki: az első Totóplakát az olimpiai karikákat mutatta be fent, közepén egy klasszikus diszkoszvető figura, alul pedig egy egyforintos érme helyezkedett el, mint a diszkoszvető alapja.

Az emberek pedig még 1983-ban is ilyen izgalmas sporthíreket nézhettek a tévében:

Október elején az “embersport esélyfogadás intéző bizottsága” elfogadta a tippelés lebonyolítását rögzítő szabályzatot. A sportfogadást Budapesten kívül eleinte hét nagyvárosban vezették be, 12 főmérkőzést és 4 pótmérkőzést kínáltak. Egy szelvény ára 3 forint 30 fillér volt, a játékban részt vevő mérkőzéseket október 7-én hozták nyilvánosságra, az első fogadható meccs pedig 17-én.

A szelvény árából másfél forint volt a nyereményalap, a találatok után három nyerőosztályban fizették ki: 12-es, 11-es, 10-es. Ha nem volt 12-es, akkor 9-es találatokra is fizettek.

’64-ben lett 13+1

Az első játékhétre 20 882 darab szelvény érkezett, és mindössze egyetlen játékos ért el 10 találatot, 11-es és 12-es nem volt. A Totó aztán hamar népszerű lett, fél év múlva, 1948 márciusának elején a magyarok már 1,35 millió szelvényt küldtek játékba.

A forradalom miatt 1956-ban a sportfogadás nyolc hétig szünetelt, 1964-ben pedig a játék örökre megváltozott. Március 8-án bonyolították le az utolsó 12 főmérkőzéses fogadási formával szervezett játékot, az egyetlen telitalálatos szelvény ekkor 237 722 forintot ért. A következő héten debütált a 13+1-es játékforma, ekkor telitalálat nem volt.

Az ’50-es években az egyik legnagyobb nyereményt, 644 ezer forintot épp a forradalom kitörésének napján, október 23-án fizették ki. A férfi viszont nem tudott mit kezdeni a pénzzel, a bankok zárva voltak, elrejteni nem merte. Sógora segítségével valutát és aranyat akart venni, ám a rokont lelőtték… A pesti legenda szerint ekkor kinyittatta a sarki kocsmát, és átmulatta a forradalmat. Történetéből Telitalálat címen készült film:

(Cikkünk a Szerencsejáték Zrt. honlapján közölt információk alapján készült. Kiemelt kép: Fortepan/Rádió és Televízió Újság)

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.